Címke: MTA

Egymilliárd forintból kutatják a kozmikus kockázatokat

~
üstökös

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok című projektje – adta hírül a távirati iroda az akadémia közleménye alapján. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard…

Olvass tovább>>

Nanoszerkezeteket vizsgáló kutatás indult a szegedi egyetemen

~

Nanoszerkezeteket vizsgáló négyéves, 791 millió forintos költségvetésű kutatási program indult uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A projekttől többek között a megújuló energiákat kiaknázó technológiák fejlesztését várják. Kónya Zoltán, az SZTE Kémiai Intézetének vezetője a programról tartott keddi tájékoztatón elmondta, hogy Szegeden több anyagtudományi és felületi jelenségeket vizsgáló kutatócsoport szerzett már nemzetközi elismerést munkájával. Nanoszerkezetek a természetben is előfordulnak, a mesterségesen előállított anyagokkal azonban a hétköznapok során is találkozhatunk például teniszütőkben vagy horgászbotokban. A szegedi kutatócsoportok összefogásával megvalósuló program során akár már ismert nanoszerkezetek összekapcsolásával olyan új anyagokat kívánnak létrehozni,…

Olvass tovább>>

A gyógyszeriparnak szüksége van az egyetemekre

~
gyógyszer

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a gyógyszerészek szeptember végi világnapja alkalmából az egyetemek, kutatóhelyek és a gyógyszeripar együttműködésének fontosságára hívja fel a figyelmet, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyógyszerészek magyar kutatók által kifejlesztett, korszerű készítményeket is ajánlva gondoskodhassanak betegeikről.  A Gyógyszerészek Világnapját szeptember 25-én tartják. Az MGYT az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottságával közösen az Egis Tudományos és Technológiai Központban tartotta rendezvényét 2016. szeptember 23-án. A hazai gyógyszerészeket tömörítő társaság ez alkalomból hangsúlyozza: a gyógyszerészek elkötelezettségének, magas színvonalú munkájának egyik alapja a gyógyszerkutatás, fejlesztés sikere. Ennek jegyében a gyógyszeripari vállalatok…

Olvass tovább>>

Összegezték a 25. ifjúsági tudományos verseny eredményeit

~

A Magyar Innovációs Szövetség a 25. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobbjainak, tizennégy fiatalnak – nyilvános eredményhirdetést követően – mintegy kétmillió forint ösztöndíjat osztott ki. A Magyar Innovációs Szövetség 25. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és az MTVA közreműködésével. A 2015. november 26-i határidőre 78 pályázattervet küldtek be a különböző tehetséggondozó középiskolákból az innovatív fiatalok, míg a március 31-i határidőre 46 pályamunka kidolgozása fejeződött be. Ebből 23-an egyénileg, míg ugyanennyien csapatban dolgozták ki, valósították meg innovatív ötletüket. A legnépszerűbb…

Olvass tovább>>

Párizsban járt az MTA

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szeretné rendszeresen igénybe venni a Franciaországban élő magyar tudósok klubjának segítségét – mondta az MTI-nek hétfőn Párizsban Lovász László, az MTA elnöke a klub alakuló ülése után. A több mint harminc tagot számláló Science Innovation France Hongrie (SIFraH) egyesület hétfőn tartotta alapító közgyűlését a párizsi magyar nagykövetségen. Lovász László elmondta, hogy egyre több külföldi városban alakul hasonló magyar tudósklub, amelyek kapacitását megpróbálja kiaknázni az MTA, többek között bírálatokhoz, tanácsadáshoz vagy felügyelőbizottsági tagsági felkéréshez. Példaként említette a brüsszeli, a New York-i és a berlini szervezeteket. Nagyon…

Olvass tovább>>

A daganat féken tartása a rákkutatás új iránya

~

A rákkutatás új iránya nem a daganat elpusztítása, hanem a féken tartása lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-nek küldött közleménye szerint. Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz. Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá. A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. Az eddigi stratégiák mind arra a feltevésre építenek, hogy a beteg javát a daganat minél teljesebb elpusztítása szolgálja. A…

Olvass tovább>>

Nagyszabású fejlesztési projektet zárt a Bosch Budapesten

~

A Robert Bosch Kft. 2013-ban indította el Budapesti Fejlesztési Központjában a csaknem 7 milliárd forintból megvalósult fejlesztési projektet. A beruházási összegből mintegy kétmilliárd forintot, vissza nem térítendő támogatásként a korábbi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, most Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosított. A projekt célkitűzése a legmodernebb autóipari trendek és az autógyártók igényeinek megfelelő, utasbiztonságot szolgáló technológiák fejlesztése volt. Ebben a Robert Bosch Kft. a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Miskolci Egyetemmel működött együtt. A fő cél az volt,…

Olvass tovább>>

Sikertörténet az űrkutatásban: Budapesten zárult a Rosetta-küldetés

~

A magyar kutatók munkájának elismerése, hogy Budapesten rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát – olvasható Szalai Sándor űrkutató cikkében a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. 2014. november 12. történelmi dátum az űrkutatásban: ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum egy üstökösmag felszínére. A Philae leszállóegység viszontagságos, de összességében sikeresnek mondható története 2015 júliusában lezárult, mostanra pedig a Rosetta küldetése is a vége felé közeledik. Az űreszközök fejlesztésében komoly részt vállalt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint az…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók felfedezték az ötödik kölcsönhatást

~

A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése – mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus. A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük. Az elektront  1897-ben fedezték fel, ez tette lehetővé a világ öt százalékának megismerését. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek – magyarázta a professzor. A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók felfedezése nyithat új terápiás utat a stroke kezelésében

~

Új terápiás utat nyithat az agyi infarktus kezelésében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak a mikroglia idegsejtek működését feltérképező felfedezése, amelyről a Nature Communications tudományos szaklapban számoltak be. Az MTA közleménye szerint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai elsőként tárták fel, hogy az agyi gyulladásos folyamatokban főszerepet játszó sejttípus, a mikroglia miként járul hozzá agyi infarktus esetén a szöveti károsodás kialakulásához. Eredményeik megmutatták, hogy a „Janus-arcú” mikroglia sejtek speciális módon szabályozzák az idegsejt hálózatok aktivitását, ezáltal képesek csökkenteni a stroke-ot követő agykárosodás mértékét. A közelmúltban vált világossá, hogy a szervezetben…

Olvass tovább>>

Napfoltokat figyeltek meg egy távoli csillag felszínén

~

Első alkalommal sikerült egy foltos csillag felszínét közvetlenül, az interferometria módszerével „lefényképezni” – jelentette be egy magyar taggal is rendelkező nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos folyóiratban. A napfoltokat, a Nap felszínén időről időre megjelenő sötétebb területeket távcsövekkel részletesen meg lehet figyelni. A nagy távolságok miatt azonban gyakorlatilag az összes többi csillag pontszerű forrásként látszik az égen, a felszínükről a legjobb távcsövek sem képesek részleteket megmutatni – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pénteken a távirati irodával. A gyakorlatban a földfelszíni optikai eszközökkel, például óriástávcsövekkel elérhető legjobb felbontás körülbelül 0,5 ívmásodperc:…

Olvass tovább>>

Lovász: világszínvonalú kutatói utánpótlás kell

~

A híd az alap- és az alkalmazott kutatások között nagy mértékben oktatási kérdés. Olyan kutatói utánpótlásra van szükség, amely világszínvonalú tudást képvisel a saját területén, és nyitott más területek problémái és gondolkodásmódja irányában is – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlését megnyitó beszédében az intézmény elnöke hétfőn. Lovász László kiemelte: az oktatáson múlik, hogy kiváló kutatóink legyenek, ezért fontos az oktatás módszertanának kutatása. A nyitottságra felkészítést nem elég az egyetemen elkezdeni, az általános iskolától kezdve kell megtanítani a fiatalokat, hogy meglássák az összefüggéseket, együtt tudjanak működni más gondolkodásmódú társaikkal, tudjanak…

Olvass tovább>>

A kormány 1200 milliárdot ad kutatásra 2020-ig

~

A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői megnyitóján Budapesten. Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét – emlékeztetett a kormányfő, aki szerint ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett. Orbán elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai…

Olvass tovább>>

Taroltak az ELTE kutatói a Lendület programban

~

Az MTA Lendület programjának idei tizenegy nyertes közül három az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatója, így Markó Alexandra fonetikus, Szöllősi Gergely János biofizikus és Werner Norbert asztrofizikus az ELTE-n alapíthat önálló kutatócsoportot. Az elmúlt öt esztendőben összesen 53 Lendület-kutatócsoport alakult felsőoktatási intézményekben, a legtöbb egyetemi csoport pedig az ELTE-n működik. A 2009-ben indult kutatásfinanszírozási program célja a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata nemzetközi versenyképességének erősítése. Az idei nyertesek közül öten az MTA valamelyik kutatóközpontjában…

Olvass tovább>>

Magyar kutató került címlapra a New Scientist új számában

~

Az evolúció és a tanulás folyamatainak meglepő párhuzamairól számol be a New Scientist legutóbbi számának címlapsztorija, amelynek egyik szakértője a magyar evolúcióbiológus, Szathmáry Eörs – adta hírül honlapján az MTA. Az intelligens tervezettség tana mindig is vörös posztónak számított az evolúcióbiológusok körében, hiszen a törzsfejlődés – definíciójából következően – nem képes előre látni. Az élőlények kizárólag a múltbeli kiválasztódás nyomait hordozzák génjeikben, és ezzel az örökséggel vágnak neki az élet megpróbáltatásainak. A mutációk és a gének keveredése (szexualitás) által létrehozott változatok közül a környezet kihívásainak legjobban megfelelő egyedek adhatják tovább…

Olvass tovább>>

Magyarul is megjelent Bolyai Farkas és Gauss teljes levelezése

~

Első alkalommal jelent meg magyarul Bolyai Farkas (1775-1856) magyar és Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matematikus, csillagász teljes levelezése, a kötetet szerdán mutatták be Budapesten. A könyvbemutatón Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hangsúlyozta: a magyar tudományosság régi adóssága volt az eddig csak az eredeti német nyelven elérhető Bolyai-Gauss-levelezés magyar fordításának közreadása. Gazda István tudománytörténész a Bolyai-kutatás legfontosabb állomásairól beszélt. Felidézte: 1884-ben kezdődött meg Bolyai Farkas és fia, Bolyai János (1802-1860) életművének tudományos igényű feltárása, a most magyarul publikált levelezés eredeti nyelven több mint…

Olvass tovább>>

Globális jelentőségű kutatással nyerték el a Semmelweis-díjat

~

A Semmelweis Egyetemen átadták a Semmelweis Innovációs Díjat, amellyel minden évben a leginnovatívabb, hasznosítási szempontból legkiemelkedőbb munkákat ismerik el – közölte honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A leginnovatívabb klinikai kutatómunkáért járó díjat 2016-ban Fekete Andrea (MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport) és Vannay Ádám (MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport) vehette át egy gyógyszerfejlesztési célpontként idáig ismeretlen új célmolekula és biológiai védőmechanizmus azonosításáért. A Sigma-1 receptort aktiváló hatóanyagok révén végre lehetőség nyílik a hegesedési folyamatok lassítására és leküzdésére. A szöveti hegesedéssel (fibrózissal) járó betegségek, mint például a krónikus vesebetegség, a májzsugor vagy…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szonda egyik műszerén

~
Mars

A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közreműködtek a Mars fejlődését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars-programban felbocsátott Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda egyik műszerének elkészítésében – tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia csütörtökön a távirati irodát. Az űrszonda a Schiaparelli leszállóegységgel az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) és a Roszkozmosz orosz űrügynökség közös programja keretében indult el hétfőn egy Proton hordozórakétával. A felbocsátás során minden művelet a tervek szerint zajlott, a két űreszköz elindult közel féléves útjára a Mars felé. A Schiaparelli a tervek szerint…

Olvass tovább>>

Kétszázmillió forintos kutatási pályázatot hirdet az MTA

~

  A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négyéves, kétszázmillió forintos kutatási programot indít az iskolai szakmódszertan tudományos megalapozására. Az MTA szakmódszertani programjának lényege, hogy tudományos vizsgálatok alapján adjon választ arra, mit és hogyan tanítsanak a tanárok – írja közleményében az akadémia. A négyéves szakmódszertani kutatási program keretösszege kétszázmillió forint, egy-egy pályázat évi húszmillió forintot nyerhet el. A program vezetésére Patkós András akadémikust kérte fel Lovász László akadémiai elnöke. Az MTA olyan kutatásokat támogat, amelyek tudományos igénnyel alapoznak meg komplex tanítási módszereket függetlenül attól, hogy teljesen új, vagy a magyar módszertani hagyományokra…

Olvass tovább>>

Új agrár-innovációs központ épül Martonvásáron

~

A kormány 7,8 milliárd forintos támogatásával új agrár-innovációs központ épülhet Martonvásáron – jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán Budapesten. Lovász László a távirati irodának azt is elmondta: ha jövőre, hároméves elnöki mandátuma lejártával jelölik, szívesen folytatná a munkát a szervezet élén. Az új agrár-innovációs központ építéséről Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese hangsúlyozta: a beruházás eredményeként egy telephelyre kerülhetnek az MTA agrárkutató intézetei, mindez pedig korszerű körülmények között ad lehetőséget a molekuláris szinttől a termesztésig mindent részkérdést magába foglaló komplex kutatások folytatására a Magyarországon kiemelt fontosságú gabonanemesítés és…

Olvass tovább>>