Tisztújító közgyűlést tartottak az innovációs szövetségnél

Szabó Gábor,Greiner István,Pakucs János

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 34. alkalommal hívta össze közgyűlését, mely egyúttal tisztújítással is járt. Tagszervezetei elfogadták a 2022. évről szóló beszámolót, majd új elnökséget választottak.  2023. május 23-án került sor Budapesten, a Hotel Aquincumban a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 2022. évet záró, tisztújító közgyűlésére. A közgyűlésen Pakucs Jánosnak, a jelölőbizottság elnökének előterjesztése után elnöknek Szabó Gábort, a szegedi lézerközpont (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source – ELI ALPS) ügyvezetőjét, a Szegedi Tudományegyetem kutató professzorát, általános elnökhelyettesnek Greiner Istvánt, a Richter Gedeon Nyrt. K+F igazgatóját választották meg. Megválasztottak további hat…

Olvass tovább>>

Farkas Szabolcs a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke

Farkas Szabolcs SZTNH

Farkas Szabolcs lett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) új elnöke 2023. május 1-jétől – közölte a hivatal. Az új elnök célja, hogy növelje az innovatív szereplők iparjogvédelmi aktivitását egy proaktív, ügyfélbarát, nemzetközi szinten is elismert, digitális megoldásokat kínáló, hatékonyan működő szervezet élén. Feladatának tekinti, hogy a hazai innováció és kutatás-fejlesztés kormányzati, üzleti és érdekképviseleti szereplőivel szorosan együttműködve növelje a szellemitulajdon-védelmi tudatosságot. A kinevezett elnök pályafutását élelmiszeripari kutatóként kezdte a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben, majd vegyipari és biotechnológiai szabadalmakkal foglalkozott. Később számos magyarországi és külföldi iparjogvédelmi projektben vett részt az…

Olvass tovább>>

Elektromos hajtásláncok: Bosch–Műegyetem együttműködés

Bosch - BME együttműködés

Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot adtak át Budapesten. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához. Kulcsszerep a…

Olvass tovább>>

Magyarország megközelítőleg évi ezermilliárdot költ kutatás-fejlesztésre

Birkner Zoltán

Magyarország mára évente közel ezermilliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, és ha ez az ütem tartható, akkor 2030-ra az első tíz k+f innovációval bíró országok közé fog kerülni – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy szakmai konferencián Budapesten. Birkner Zoltán hozzátette: 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Mint mondta, az elmúlt években a kutatás-fejlesztés erősítése, az új egyetemi struktúra kialakítása, valamint a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az ország innovációs erősítését hozza magával. A…

Olvass tovább>>

Nagyot nőtt tavaly a használatiminta-oltalom bejelentések száma a világban

Pomázi Gyula

Magyarországon még az ezret sem éri el, világszinten azonban 28,1 százalékkal mintegy 3 millióra nőtt a „kisszabadalomnak” is nevezett használatiminta-oltalom bejelentések száma, amelynek előnyeire és fontosságára hívta fel a figyelmet közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Ismertették, hogy a használatiminta-oltalom a szabadalommal megegyező jogokat nyújt, de segítségével gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb védelmet lehet szerezni. Az oltalommal megszerzett monopoljog pedig az újdonságok hasznosításának, a piaci részesedés növelésének, a nemzetközi piacra lépésnek vagy a gazdasági eredmények javításának fontos zálogává vált, főleg az elmúlt években. A használatiminta-oltalom akár minden kézzel fogható termék…

Olvass tovább>>

Új fizikus-mérnök képzést indít a BME

BME

A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberhiányára válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. A GDP arányában a kutatás-fejlesztési ráfordítás jelenleg 1,64 százalékkal az Európai Unió középmezőnyébe helyezi az országot. A befektetések megtérülése azonban nagyban függ a kutatások piaci környezetétől. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben közzétett statisztikái szerint hazánkban a vállalati szférában a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), egy évvel korábban pedig a vállalati…

Olvass tovább>>

Aláírták a svájci-magyar együttműködési program második keretmegállapodását

Svájc magyarország

Aláírták a svájci-magyar együttműködési program második időszakának keretmegállapodását a nemzeti társfinanszírozással együtt közel 40 milliárd forint összegű támogatás felhasználásáról. A kedden Budapesten aláírt megállapodás olyan fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé az elkövetkező tíz évben, amelyek hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásához, a munkahelyteremtéshez, a környezetvédelem és az egészségügy további javításához, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az aláírás előtt úgy fogalmazott: egy olyan sikeres együttműködés tudnak most megújítani, amely eddig is kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak, és reméli, hogy a most induló programsorozat is hasonlóan…

Olvass tovább>>

SZTNH webinárium a K+F minősítés fontosságáról, az elérhető adókedvezményekről

Rubik kocka szabadalom

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által végzett K+F minősítés megszerzésének fontosságára, az elérhető adókedvezmények mértékére hívja fel a figyelmet egy online követhető, ingyenes webinárium november 29-én – hívta fel a figyelmet közleményében a hivatal. Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azon vállalkozások száma, amelyek a kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Ezt a fajta kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már előzetesen K+F minősítést kérnek: ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, hanem pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek és utólagos ellenőrzéseknél…

Olvass tovább>>

KIM: újabb támogatás segíti a hazai kutatás-fejlesztési eredmények iparjogvédelmét

György László

Újabb 89 pályázat nyert iparjogvédelemre összesen 125,8 millió forint támogatást a jelenleg is nyitott szellemitulajdon-védelemre kiírt pályázaton – jelentett be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Emlékeztettek: 2015 óta hazai vállalkozások, kutatóhelyek, sőt magánszemélyek is folyamatosan nyújthatnak be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH) olyan pályázatot, amely a szellemi alkotásaik levédetését támogatja és finanszírozza. Az így levédett szellemi termékek a nemzetközi piacokon is sokkal hatékonyabban hasznosulhatnak. Hazánkban folyamatosan nő azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek tudatosan figyelnek a szellemitulajdon-védelemre, innovációikra oltalmat szereznek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH)…

Olvass tovább>>

430 millióból szőlő alapú gint fejlesztenek

laboratorium

Szőlő alapanyagú, aromavesztés nélküli új gintermékek kifejlesztésébe kezd a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közösen a bonyhádi székhelyű, bortermeléssel és -exportálással foglalkozó német tulajdonban lévő Danubiana Kft. – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. Az intézmény és a gazdasági társaság alkotta konzorcium 430 millió forintot nyert el a projektre a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) plusz keretéből. A szakemberek Magyarországon elsőként fejlesztenek majd ki innovatív technológiák szőlőfeldolgozásra alkalmazásával három egyedi karakterű, szőlőalapú ginterméket, melyek a projekt végére elérik a forgalomba hozatali minőséget – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint a fejlesztéssel a meglévő…

Olvass tovább>>

Palkovics szerint Magyarország a világ élvonalába tartozik a high-tech gyártásban

Palkovics László

Két nemzetközi innovációs rangsor szeptember végén megjelent idei kiadása a világ és Európa legjobbjai között értékeli a magyar teljesítményt a high-tech gyártásban és kivitelben. A 2022-es Globális Innovációs Index szerint Magyarország tavalyhoz képest három helyet javítva az ötödik a csúcstechnológiás termékek előállításában – jelentette ki Palkovics László. A technológiai és ipari miniszter azt közölte, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) évente teszi közzé az idén 132 gazdaság innovációs teljesítményét összemérő Globális Innovációs Indexet. Az összesített nemzetközi rangsorban 34. Magyarország a hét vizsgált tématerület közül a tudományos és technológiai eredményekben áll a…

Olvass tovább>>

Európai Bizottság: Magyarország vezeti az innovációs rangsor végét

innováció

Magyarország idén még közelebb került az EU-átlaghoz a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Az Európai Bizottság (EB) friss jelentése szerint egy helyezést előre lépve Magyarország az innovációs rangsor 21. helyén áll, ezzel a „feltörekvő innovátorok” közül a legjobb eredményt érte el. Az EB szeptember 22-én tette közzé a 2022. évi európai innovációs eredménytáblát, amely különböző dimenziókban, 32 indikátor mentén ad összehasonlító képet a tagállamok innovációs rendszereiről. Az eredménytábla szerint Magyarország innovációs teljesítménye tovább javult az előző év eredményéhez képest, így – Horvátországot megelőzve – vezeti a „feltörekvő innovátorok” csoportját – közölte…

Olvass tovább>>

Duplájára nőtt öt év alatt az ökológiai művelésű területek mérete

Drexler Dóra

Magyarországon az ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben duplájára nőtt, a bővülés éves üteme alapján az ország a világrangsor 10. helyén, míg a biogyümölcs-ültetvény területe alapján a 12. helyen áll, az ökológiai gazdálkodásba bevont területek arányát tekintve pedig az európai középmezőnybe jutott – közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az eredményeket méltatva azt is kiemelték, hogy a mezőgazdaságban is felértékelődik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és az ehhez kapcsolódó tudásátadás. A szervezet ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóbb termelést eredményező agroökológiai módszerek versenyelőnyt jelenthetnek Magyarországnak. Drexler Dóra (képünkön) fontos…

Olvass tovább>>

Nem akármilyen robotot fejlesztett egy magyar takarítócég

Saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be a B+N Referencia Zrt. ROBIN-t a B+N Referencia Zrt. saját kutatás-fejlesztési részlege önerőből fejlesztette és két év alatt lehetővé tette, hogy idén húsz takarítórobot kezdje el a munkát a vállalat által takarított kiemelt intézményekben, így többek között a Honvédkórház Róbert Károly körúti és Podmaniczky utcai komplexumaiban, a Groupama Arénában és a Budapest Airport területén. A takarítás robotizálása világszinten az automatizálás és az Ipar 4.0 homlokterében van, ebbe az élvonalba kapcsolódott be most elkészült fejlesztésével a B+N. ROBIN egyik különlegessége, hogy nem klasszikusan robotikával foglalkozó cég…

Olvass tovább>>

Jelentős összegű kutatásfejlesztési támogatásra pályázhatnak a vállalkozások

Forint

A mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét a kormány tízmilliárd forinttal ösztönzi, a kis- és közepes vállalkozások pedig húszmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak az NKFI Alapból – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Az NKFIH elnöke kiemelte, emellett rendelkezésre áll egy 26 milliárd forint keretösszegű forrás, amelyre vállalatok és kutatóműhelyek közös munkával pályázhatnak. Hozzátette: a Nemzeti kiválósági program keretösszege ötmilliárd forint, a felhívásra öt tematikus alprogramban lehet benyújtani pályázatokat. Pálinkás arra számít, hogy augusztusra minden pályázati konstrukcióban döntés születik, és a finanszírozás is megkezdődhet.

Olvass tovább>>

Már elérhető az uniós forrású K+F+I hitel

Forint

Az MFB Pontoknál mától lehet benyújtani a hiteligényléseket az uniós forrású K+F+I hitelre, amit a vállalkozások nulla százalékos kamattal igényelhetnek – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett hitelprogram (Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitel) célja azon pénzügyi szempontból életképes, jövedelemtermelő vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységének ösztönzése, amelyek a pénzpiacokon nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz. A hitelprogram célja továbbá, hogy növekedjen a vállalkozás saját tevékenységi körében végzett olyan prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztési tevékenység, amely jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák,…

Olvass tovább>>

Közös kutatást kezdett a Richter, az SZTE és az MTA

A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. A tavaly év végén indult, 4,89 milliárd forint költségvetésű közös projekt 2,83 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében. A Richter tájékoztatása szerint a SZTE mintegy 671 millió forint, az MTA SzBK 268 millió forint támogatást kapott. A Richter 1,897 milliárd forint támogatás mellett több mint kétmilliárd forint saját forrással vesz részt a közös projektben. A konzorciális együttműködésben megvalósuló kutatás olyan…

Olvass tovább>>

Több mint százmilliárd forintos kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat indult

Március elsejétől 120 milliárd forint értékben pályázhatnak kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs tevékenységek támogatására a mikro, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Rákossy Balázs közlése szerint a vállalkozások számára 80 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el vissza nem térítendő támogatásként, és 40 milliárd forint kölcsön formájában. A vállalkozások 50-500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, és 25-250 millió forint értékű kedvezményes kamatozású kölcsönt. A kölcsön futamideje szerződéskötéstől számított maximum 15 év, a kamat évi két százalék. A Gazdaságfejlesztési…

Olvass tovább>>

Nőhetnek a kutatás-fejlesztési kapacitások a felsőoktatásban

A jelenlegi uniós fejlesztési ciklus végéig a felsőoktatási intézményeknél a kutatás-fejlesztési kapacitások fejlesztésére van szükség, hogy 2020 után is lehessen erre építeni, és az egyetemek, főiskolák képesek legyenek együttműködni a vállalkozásokkal – közölte az oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Győrben. Palkovics László a felsőoktatási fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az egyetemek feladata a kutatás, innováció mellett a tudásszolgáltatás. Ehhez a „társadalmi felelősségvállaláshoz” kapcsolódnak azok a pályázatok, amelyek mintegy 36 milliárd forint keretösszegű támogatást adnak a felsőoktatásnak. Schanda Tamás János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kifejtette: az egyik…

Olvass tovább>>

Egymilliárd forintból kutatják a kozmikus kockázatokat

üstökös

Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok című projektje – adta hírül a távirati iroda az akadémia közleménye alapján. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard…

Olvass tovább>>