Új buszt tesztel a Kravtex-Kühne

Elkészült a Kravtex-Kühne cégcsoport új fejlesztésű, tízméter hosszú busza, a Credo Econell kompakt változata. Ez az első olyan magyarországi gyártású busz, amelyet a kormány által a nyáron elfogadott nemzeti buszgyártási stratégiára alapozva terveztek – közölte a Kühne Zrt. kutatás-fejlesztési vezérigazgató-helyettese a távirati irodával. A Credo Econell 10 tesztelése október végén kezdődik. Szombath Imre kifejtette: az új busz prototípusa öt hónap alatt készült el a cégcsoport mosonmagyaróvári és győri telephelyén. A vételárat nézve a busz 75-80 százalékban magyar termék, a sebességváltót például a ZF Hungária Kft. egri gyárában, a futóműveket a Rábánál,…

Olvass tovább>>

Gyártástechnológiát fejleszt a FRIMO Kft.

A móri FRIMO Hungary Kft. 2,059 milliárd forintot fektet be energia- és költséghatékony, innovatív megoldásokat tartalmazó gyártástechnológiák fejlesztésébe – közölte a cég az MTI-vel. A projekthez 693,6 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyertek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A fejlesztés keretében laborgépeket és tesztállomásokat építenek, hogy a vállalat tesztelni tudja a kifejlesztett technológiákat. A FRIMO Hungary Kft. Tier1 és OEM státuszú autóipari vállalatok részére gyárt egyedi gépeket, berendezéseket és szerszámokat. A cég K+F+I tevékenységének keretében tűzte ki célul termék- és gyártási technológiák fejlesztését, új berendezések…

Olvass tovább>>

Globális központ lesz a ThyssenKrupp budapesti k+f-bázisa

A ThyssenKrupp globális központtá minősíti budapesti kutatás-fejlesztési központját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-nek a német ipari konszern vezetőivel Essenben folytatott megbeszélése után. A miniszter telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: a társaság vezetőivel megegyeztek a stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről. Ennek értelmében a ThyssenKrupp fő együttműködő partnerként és helyszínként tekint Magyarországra a digitális iparra való átállásban, és budapesti globális kutatás-fejlesztési központjából irányítja majd az önvezető autók kormányszerkezeteinek kifejlesztését célzó tevékenységét – mondta Szijjártó Péter. A digitális iparnak az eddigi ipari forradalmaknál mélyebb változásokkal járó kialakulása akkor hozhat sikert…

Olvass tovább>>

V4 együttműködés a kutatási infrastruktúrák közös hasznosítására

A kutatási infrastruktúráik kapacitásainak közös kihasználásáról és a jelentősebb beruházások esetében már a tervezés során történő egyeztetésről, együttműködésről tanácskoztak a Visegrádi Együttműködés tagállamainak innovációt és kutatásfejlesztést finanszírozó szervezetei Brnóban a 2016. október 6-án rendezett találkozójukon – adta hírül honlapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A szakértői értékelés szempontrendszerét illetően is összhangra törekszenek a tagországok. Számos azonosságot mutatnak az NKFIH értékelési gyakorlata és szempontjai a lengyel kutatásfejlesztési és innovációs projektjavaslatok értékelési folyamatával. Pálinkás József, az NKFIH elnöke a V4-ek intenzívebb együttműködését szorgalmazta brnói előadásában, kiemelve a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési…

Olvass tovább>>

Meghirdették a 26. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 26. alkalommal hirdette meg középiskolások számára, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az M5 csatorna közreműködésével, 2016. október 6-án, az Ericsson K+F Központjában.  Az eseményt Antal Csaba, az Ericsson Magyarország Kft. technológiai és innovációs igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a középiskolás fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy merjenek belevágni a felfedezésekbe és valósítsák meg az ötleteiket, mert most vannak a legfogékonyabb korban. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a nemrég megrendezésre került Kutatók Éjszakáján is rendkívül népszerűek voltak a MISZ által…

Olvass tovább>>

EU: növelni kell a kutatás-fejlesztés hatékonyságát Magyarországon

Elismerik a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer folyamatban lévő átalakítását az EU által felkért független szakértők, akik jelentésükben rámutattak, hogy a terület valódi, strukturális megújulása változást hozhat a gazdaságban is a magyar tudományos kiválóság és az innovatív, nemzetközi vállalatok jelenlétének kiaknázásával és az állami k+f ráfordítás fenntartható növelésével. A 2014 decemberében kezdeményezett és a hazai kutatási és innovációs rendszer meghatározó szereplőivel folytatott konzultációkon alapuló értékelési folyamat az új versenypályázati rendszer kialakításával és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) létrejöttével párhuzamosan zajlott, és főbb megállapításai visszaigazolták, hogy a döntéshozók…

Olvass tovább>>

Háromszoros a túljelentkezés a céges k+f támogatásra

Augusztus 17-én lezárult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett „Vállalati KFI_16” pályázatok benyújtásának első szakasza. Az összesen 21 milliárd forint keretösszegű programra Budapest és Pest megye innovatív mikro-, kis- és középvállalkozásai, valamint nagyvállalatai pályázhatnak önálló kutatás-fejlesztési projektekkel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján megjelent tájékoztatás szerint az első fordulóban a pályázók csaknem háromszor annyi támogatást igényeltek, mint a teljes rendelkezésre álló keret. A tudásintenzív, innovatív vállalkozásokat több, egymást kiegészítő pályázati konstrukció is ösztönzi a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák házon belüli kifejlesztésére. Európai uniós…

Olvass tovább>>

Új immunoassay-megoldást fejlesztett a Siemens

A Siemens Healthineers bemutatta Atellica elnevezésű rugalmas immunoassay megoldását. A klinikai kémiai rendszer a hagyományos sínrendszerű mintatovábbításnál tízszer nagyobb sebességre képes. A szabadalmaztatott technológiát, kétirányú, mágneses mintatovábbítási technológiával látta el a Siemens. Franz Walt, a Siemens Healthineers laboratóriumi diagnosztika (Laboratory Diagnostics) részlegének elnöke szerint az Atellica olyan korszakváltó eljárás, amely szabályozhatósága és egyszerűsége révén az ügyfelek üzleti ügyeikre és a klinikai eredményekre koncentrálhatnak, így kevesebb időt igényel az üzemvitel irányítása is. Az Atellica Magline technológia egy többkamerás vizsgáló rendszert és az intelligens mintairányítást tartalmaz, lehetővé téve az egyes minták független vezérlését a rutinvizsgálatoktól…

Olvass tovább>>

A Teva megvásárolta az Allergan generikus üzletágát

gyógyszer

A Teva lezárta az Allergan generikus üzletágának (Actavis Generics) akvizícióját – jelentette be szerdán a Teva Pharmaceutical Industries Ltd és az Allergan (AGN) közös közleményben. A tájékoztatás szerint a felvásárlás megerősíti a Teva stratégiáját, újabb lehetőségeket nyit a vállalat számára a generikus és innovatív készítmények területén. A Teva arra számít, hogy éves szinten mintegy 1,4 milliárd dollárnyi megtakarítást érhet el 2019 végére az akvizíció biztosította szinergiák, valamint a duplikációk megszűntetésének és a méretgazdaságosság kihasználásának eredményeként. Az ügylet részeként az Allergan 33,43 milliárd dollár összegben kapott készpénzt, valamint 100 millió Teva-részvényt. Erez Vigodman,…

Olvass tovább>>

Új forrás nyílt stratégiai kutatóműhelyek fejlesztésére

Megjelent a stratégiai jelentőségű hazai kutatóhelyek k+f kapacitásának erősítésére kiírt VEKOP-felhívás, amelyre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) megnyitotta a k+f+i szakpolitikai véleményezés elektronikus felületét – közölte honlapján a szervezet. A nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kutatási központok önállóan vagy együttműködésben végzett programjainak és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseinek támogatását célzó forrásra ezúttal a Közép-Magyarország régió intézményei pályázhatnak. Stratégiai k+f műhelyek kiválósága (VEKOP-2.3.2-16) címmel megnyílt az a pályázati felhívás, amely tükörpályázatként a 2015 szeptemberében meghirdetett hasonló célú GINOP-konstrukciót egészíti ki a központi régió pályázóinak szánt négymilliárdos keretösszeggel. Ahhoz, hogy a pályázni szándékozó kutatóhelyek benyújthassák projektjavaslatukat az irányító hatósághoz,…

Olvass tovább>>

Közzétették az innovációs célú GINOP-pályázatok nyerteseit

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozott a „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” és a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című felhívás első pályázati fordulójának nyerteseit – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hétfőn a távirati irodával. A tájékoztatás szerint ezzel újabb kutatás-fejlesztési és innovációs célú pályázatok értékelési folyamata zárult le, és összességében 54,4 milliárd forintot meghaladó keretösszegű támogatással valósulhatnak meg értékteremtő programok. A támogatói döntést a tárca mindkét GINOP-felhívásból közzétette a pályázati portálján, a lista az NKFI Hivatal honlapján is elérhető. A…

Olvass tovább>>

Magyar-kínai kooperációs kutatásokra hirdettek pályázatot

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Kínai Népköztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériuma kutatás-fejlesztési együttműködési programja részeként pályázati felhívást tettek közzé magyar-kínai együttműködésben folyó ipari kutatás-fejlesztési projektek támogatására. Az NKFIH honlapján megjelent tájékoztatás szerint a pályázati felhívás célja a hazai partnerek támogatása olyan magyar-kínai együttműködésben megvalósuló KFI-projektekben, amelyek eredményeként új vagy továbbfejlesztett, piacorientált termékek és szolgáltatások jönnek létre. A pályázat fókusztémái: információs és kommunikációs technológiák agrártudomány és élelmiszertechnológia élettudományok (hangsúlyozottan az agykutatás) anyagtudományok energiatermelés és –felhasználás A program alapvető célkitűzése a kölcsönös szakmai előnyökre építő, versenyképes magyar-kínai…

Olvass tovább>>

Újabb együttműködést kötött a BME és a Richter

​A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Richter Gedeon Nyrt. tovább bővítik eddigi sikeres tudományos és pályázati célú együttműködésüket, melynek eredményeképpen magas szintű kutatás-fejlesztési projektekben vesznek közösen részt.  ​Az egyetem és a gyógyszercég megállapodtak, hogy a közös érdeklődésükbe tartozó tudományos területekre eső projektek megvalósítása érdekében együttesen pályáznak az állam, illetve az Európai Unió és más hazai vagy nemzetközi szervezetek, illetve szervek által kiírt pályázatokra. A BME képviselői a tudományos együttműködés elősegítése érdekében időközönként beszámolnak az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységéről, irányairól, eredményeiről, és amennyiben azokat a Richter tudományos, illetve gazdasági szempontból egyaránt érdemesnek…

Olvass tovább>>

Jelentősen nőtt a szabadalmi bejelentések száma az első félévben

Az év első felében szinte valamennyi területen jelentősen nőtt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kezdeményezett oltalomszerzési eljárások száma az elmúlt év azonos időszakához képest. Az egyik legnagyobb arányban a találmányaikra, műszaki megoldásaikra jogi védelmet biztosítani kívánók száma emelkedett: a szabadalmi bejelentések száma közel 35 százalékkal nőtt, míg használatiminta-oltalmat 83 százalékkal többen igényeltek, mint korábban. A növekedés a védjegy és a formatervezési minták tekintetében is számottevő, itt mintegy 27, illetve 72 százalékkal több esetben nyújtottak be kérelmet az SZTNH-nál. Fontos kiemelni, hogy az intenzívebb bejelentési és oltalomszerzési hajlandóság javarészt a…

Olvass tovább>>

Nagyszabású fejlesztési projektet zárt a Bosch Budapesten

A Robert Bosch Kft. 2013-ban indította el Budapesti Fejlesztési Központjában a csaknem 7 milliárd forintból megvalósult fejlesztési projektet. A beruházási összegből mintegy kétmilliárd forintot, vissza nem térítendő támogatásként a korábbi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, most Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosított. A projekt célkitűzése a legmodernebb autóipari trendek és az autógyártók igényeinek megfelelő, utasbiztonságot szolgáló technológiák fejlesztése volt. Ebben a Robert Bosch Kft. a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Miskolci Egyetemmel működött együtt. A fő cél az volt,…

Olvass tovább>>

Stratégiai partner lett az EPAM Systems is

A kormány stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az egyik legnagyobb magyarországi szoftverfejlesztő céggel, az EPAM Systems Kft-vel. A megállapodásnak köszönhetően 2018 végéig jelenlegi 1500 dolgozója mellé további 365 embert vesz fel az EPAM Debrecenben és Szegeden. A cég és a kormány együttműködik kutatás-fejlesztésben és gyártásfejlesztésben is. Az amerikai központú és tulajdonú EPAM Systems a világ vezető szoftverfejlesztőinek egyike. A New York-i Értéktőzsdén jegyzett, 1993-ban alapított cég mintegy egymilliárd dollár árbevételt ért el 2015-ben, egy év alatt 25 százalékot növekedve. Az EPAM a leggyorsabban fejlődő technológiai cégek közé tartozik. Négy kontinensen,…

Olvass tovább>>

Sikeresek az EIT Digital projektjei

Az állam mintegy hárommillió euróval támogatta a digitális átalakulást segítő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Digital működését, aminek eredményeként az utóbbi három évben 15 sikeres uniós projektet indíthatott a szervezet – mondta, az EIT Digital budapesti központjának igazgatója a szervezet csütörtöki rendezvényén. Horváth Zoltán az MTI-nek kifejtette: a pályázaton elnyert összeget 2013-2014-ben kutatás-fejlesztési projektekre és innovációs háttértevékenység beindítására használta a szervezet, ami az uniós projektek alapját képezi. A 15 pályázat mindegyike a digitalizációhoz köthető, egyebek mellett az ipar 4.0-ra, az egészségügy digitális szolgáltatásaira, illetve pénzügyi innovációra fókuszál. Az egykori állami…

Olvass tovább>>

Nemzetközi szabadalom lett a magyar energiatárolási rendszer

Magyar mérnökök által kifejlesztett IntelliStore energiatárolási rendszer kapott szabadalmi védettséget a világ meghatározó piacain, az Európára, Eurázsiára és az Egyesült Államokra kiterjedő oltalom után rövidesen Kínában is befejeződik az eljárás – közölte Dunai Bálint, a fejlesztő AWE Mérnökszolgálati Kft. üzletfejlesztési vezetője csütörtökön az MTI-vel. A szabadalom húsz évre biztosít védettséget a magyar találmánynak, amely így megfelelő védettség mellett tud megjelenni új piacokon. A cég azt tervezi, hogy a gyártást Magyarországon tartja. Az oktatás, az üzemeltetés és a szerviz nemzetközi méretűvé bővítése révén Magyarország az Európai Unió meghatározó szolgáltatójává válhat a…

Olvass tovább>>

Több tízezer életet mentett meg tavaly a vérplazma

Az elmúlt nyolc évben 12 milliárd forintot fordított gödöllői gyártókapacitásának bővítésére és infrastrukturális fejlesztésekre az olasz Kedrion Biopharma (Kedrion) gyógyszeripari cégcsoport, ezzel megháromszorozta magyarországi gyártókapacitását – hangzott el a gödöllői telephelyen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A vérplazma gyűjtésére és feldolgozására specializálódott társaság magyar leányvállalata, a Human Bioplazma Kft. 2015-ben 11 milliárd forint árbevételt ért el – mondta el Tóth Ákos, a kft. ügyvezetője. Az olasz anyavállalat folyamatosan fejleszti gödöllői leányvállalatát és gyártóhelyét, a nemzetközi vállalatcsoport 2008 óta több mint 12 milliárd forintot fektetett be Magyarországon. A cég négymilliárd forintot a régi…

Olvass tovább>>

Trendforduló: több cég többet költene idén K+F-re

A Deloitte hatodik alkalommal elkészített vállalati K+F felmérése szerint Magyarországon idén először többen tervezik a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelését, mint ahányan a szinten tartását, ez elősegítheti a GDP arányos vállalati K+F ráfordítások további növekedését.  Az előző évekhez képest a válaszadók között jelentősen kisebb arányt – 11,5 százalékot – képviselnek azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre 2015-ben – ismerteti a pénzügyi tanácsadó cég a 78 magyar vállalat válaszai alapján készült idei felmérés eredményeit keddi közleményében. Nőtt viszont azon cégek száma, amelyek árbevételük három-tíz százalékát fordították K+F-re. A következő 3-5 évben…

Olvass tovább>>