Címke: csillagászat

Janus-arcú csillag okozott meglepetést a kutatóknak

~
csillag

Janus-arcú csillagot fedeztek fel csillagászok, amelynek jellegzetességei a tudósokat is meglepték – számolt be a The Guardian. A Nature című folyóiratban publikált tanulmány szerint úgy tűnik, hogy a fehér törpe egyik oldala szinte teljes egészében hidrogénből, a másik pedig héliumból áll. Ilyen spontán kialakult kettősséget hordozó magányos csillagot korábban nem sikerült még észlelni. A kutatást vezető Ilaria Caiazzónak, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) asztrofizikusának magyarázata szerint a fehér törpe felszínének két oldala teljesen különböző. Mint mondta, ezen még kollégái is meghökkentek. A csillagot, amelyet a Hattyú (Cygnus) csillagképben fedeztek fel több…

Olvass tovább>>

Újfajta gravitációs hullámot fedeztek fel

~
galaxisok

Több nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is egyszerre tették közzé eredményeiket, amelyek szerint újfajta gravitációs hullám jeleire bukkantak az univerzumban: olyan nagyon alacsony frekvenciájú jeleket észleltek, amelyekről azt feltételezik, hogy a galaxisunkon áthaladó, finoman rezgő gravitációs hullámokból származnak, ezek lehetséges forrásai pedig a szupermasszív fekete lyukak lehetnek. Többek között az észak-amerikai Nanohertz Observatory for Gravitational Waves (NANOGrav) nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is megtalálták a bizonyítékot a kozmoszt kitöltő, hosszú hullámhosszú gravitációs hullámok hátterére. Tizenöt év adatait elemezve úgy gondolják, hogy ezeket a hullámokat a Nap tömegének akár több milliárdszorosát kitevő szupermasszív fekete lyukak…

Olvass tovább>>

Felbocsátották az Euclid űrtávcsövet, ami a sötét anyag titkait kutatja majd

~
Kennedy űrközpont - rakétakilövés

Felbocsátották szombaton a Kennedy Űrközpontból a SpaceX rakétáján az Európai Űrügynökség megfigyelő teleszkópját, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett „sötét anyagát” próbálja felderíteni. A floridai Cape Canaveral-ből a SpaceX mintegy 70 méter magas Falcon 9 rakétája emelte levegőbe az Euclid egységet, ami mintegy másfél millió kilométerre a Földtől tartózkodik majd, az L2 Lagrange-ponton. Ez a Nap-Föld rendszer olyan pontja, ahol a gravitációs erők kiegyenlítik egymást, így az ott tartózkodó tárgyak képesek „lebegni”. Az Euclid teleszkóp feladata az lesz, hogy információkat gyűjtsön az univerzumban jelen lévő nem ismert, de feltételezett…

Olvass tovább>>

Elképzelhetetlenül nagy kozmikus robbanást észlelték

~
Kozmikus robbanás: AT2021lwx

A valaha látott legnagyobb kozmikus robbanást rögzíthették csillagászok, a Naprendszer méretének százszorosát elérő tűzgömb a tudósok szerint egy szupermasszív fekete lyuk által beszippantott hatalmas gázfelhő miatt keletkezhetett. A The Guardian beszámolója szerint a nyolcmilliárd fényévnyi távolságban észlelt robbanás több mint tízszer fényesebb, mint bármely eddig ismert szupernóva. A kutatást vezető Philip Wiseman, a Southamptoni Egyetem csillagásza elmondta, hogy a robbanás fénye egy évig észrevétlen maradt, de azóta fokozatosan egyre intenzívebbé vált. Csak akkor mérték fel a robbanás elképesztő méreteit, amikor a további megfigyelések során meghatározták a távolságát. Wiseman kifejtette, hogy a…

Olvass tovább>>

Magyar eszközökkel a fedélzetén elindult a Jupiterhez a JUICE űrszonda

~
JUICE Jupiter szonda

A múlt héten, pénteken elstartolt Európa első Jupiter-szondája, a bolygó jeges holdjait felderítő JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer), amelynek elkészítésében magyar kutatóintézetek és cégek is közreműködtek. Az űrszonda közép-európai idő szerint 14:15-kor indult el egy Ariane 5 hordozórakétán a Francia Guyana-i Kourou közelében található európai űrkikötőből, hogy egy közel nyolc évig tartó utazás után 2031 júliusában megérkezzen a Jupiterhez. A JUICE a Naprendszer legnagyobb bolygóját, valamint annak környezetét és három jeges holdját (Europa, Ganymedes és Callisto) vizsgálja majd minden eddiginél részletesebben és többek között a primitív létformákra utaló lehetséges jeleket,…

Olvass tovább>>

Kristályokat fedeztek fel egy fiatal csillag korongjában

~
EX-Lupi csillag kristály

Kristályokat sikerült újra felfedezni a James Webb-űrtávcsővel egy fiatal csillag korongjában a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók az EX Lupi jelű fiatal csillag korongját vizsgálták a James Webb-űrtávcső MIRI műszerével (Mid-Infrared Instrument, közép-infravörös berendezés). A műszer kivételes érzékenységének köszönhetően sikerült azonosítani az EX Lupi 2008-as kitörésekor létrejött kristályos szilikátokat, valamint az élet kialakulásához szükséges gázmolekulák – többek között szén-monoxid és vízpára – jeleit is észlelték a csillag korongjának infravörös színképében. A korábban már megfigyelt és most újra azonosított…

Olvass tovább>>

Szerves anyagokat találtak egy marsi eredetű meteoritban

~
Tissint komplex meteorit - Fotó: APA

Különféle szerves anyagok jelenlétét mutatta ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban egy nemzetközi kutatócsoport. A legfrissebb, Földre hullott, Marsról származó meteorit, a Tissint komplex vizsgálatában részt vett Trif László, a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatója is. Az általa végzett vizsgálatok hozzájárultak számtalan abiotikus (élettelen) körülmények között keletkezett szerves anyag – többek között alacsony szénatomszámú alifás karbonsavak, aldehidek, olefinek, poliaromás és szerves magnéziumvegyületek – jelenlétének igazolásához a meteoritban. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az élet, illetve az ahhoz szükséges egyszerűbb szerves molekulák több milliárd éve helyben,…

Olvass tovább>>

Egy magyar felfedezésű kisgolybó robbant fel hajnalban a Föld légkörében

~
kisbolygó

Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót, amelyik néhány napja csapódott be a La Manche csatorna térségében. Sárneczky elmondta, hogy az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét. „A űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg…

Olvass tovább>>

A radioaktív izotópok szupernóva-robbanások lökéshullámain érkeznek a Földre

~

A Tejútrendszer elemeinek eredetével foglalkozó kutatók új részleteket tártak fel azzal kapcsolatban, hogy miként jutnak el egyes elemek a Földre: egy nemzetközi kutatócsoport legújabb, számítógépes modellek segítségével végzett vizsgálatával arra jutott, hogy a neutroncsillagok ütközésekor létrejött nehéz elemek képesek más szupernóvák lökéshullámain „átszörfözni” a galaxisunkon egészen a Földig. Az eredményeket bemutató tanulmány, amely a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársainak vezetésével, az angliai Hertfordshire-i Egyetem kutatóinak együttműködésében készült, a The Astrophysical Journal című tudományos lapban jelenik meg a közeljövőben – közölte a CSFK. „Amellett, hogy megértettük,…

Olvass tovább>>

Látványos bolygóegyüttállás és bolygósorakozó látható a hétvégétől

~
Vénusz

A Vénusz és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhető meg vasárnap, hétfőtől pedig a Naprendszer csaknem összes bolygója látható lesz majd egymás után sorakozva a koraesti égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Vénusz és a Szaturnusz együttállását vasárnap naplemente után, 17:30-kor érdemes majd megfigyelni. A jelenség szabad szemmel és binokulárral egyaránt látható lesz a délnyugati égbolton. Távcsöves megfigyelés esetén a Vénusz korongja 200-szor fényesebbnek látszik majd, mint a Szaturnusz sápadt ovális korongja. Ezt követően január 23. és 30. között látványos bolygósorakozó látható az égbolton. A Merkúr és a Föld kivételével a…

Olvass tovább>>

Decemberben ismét földközelbe kerül a Mars

~
Mars

Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal az égbolton. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek. Mivel az égitest a Nappal való szembenállása környékén kerül földközelségbe, ilyenkor látszik a legfényesebbnek, távcsőben a legnagyobb átmérőjűnek, ilyenkor lehet a legjobban megfigyelni – írták a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében. A Mars december 8-án kerül szembenállásba a Nappal, ekkor a Bika csillagkép szarvai közt, magasan a fejünk felett figyelhető majd meg,…

Olvass tovább>>

Exobolygók nevét keresi az IAU

~
HD 163296 bolygókeletkezés

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU – International Astronomical Union) pályázatot hirdet húsz olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok. Az IAU Csillagászat Népszerűsítéséért Felelős Irodája (Office for Astronomy Outreach – OAO) felkéri az IAU soraiba tartozó, illetve azon kívüli csillagászokat, hogy tanárokkal, tanulókkal, amatőrcsillagászokkal és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség tagjaival közösen, kreativitásukat egyesítve találjanak nevet húsz ismert bolygórendszernek – olvasható a csillagaszat.hu hírportálon. A gazdacsillag mellett ezek mindegyikében egyetlen exobolygó ismert jelenleg. A pályázatot az OAO megalapításának 10. évfordulója alkalmából hirdetik meg.…

Olvass tovább>>

Exobolygók nevét keresi az IAU

~
HD 163296 bolygókeletkezés

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU – International Astronomical Union) pályázatot hirdet húsz olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok. Az IAU Csillagászat Népszerűsítéséért Felelős Irodája (OAO) felkéri az IAU soraiba tartozó, illetve azon kívüli csillagászokat, hogy tanárokkal, tanulókkal, amatőrcsillagászokkal és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség tagjaival közösen, kreativitásukat egyesítve találjanak nevet húsz ismert bolygórendszernek – olvasható a csillagaszat.hu hírportálon. A gazdacsillag mellett ezek mindegyikében egyetlen exobolygó ismert jelenleg. A pályázatot az OAO megalapításának 10. évfordulója alkalmából hirdetik meg. A NameExoWorlds 2022 elnevezésű pályázat célja,…

Olvass tovább>>

A Szaturnusz gravitációja miatt szétszakított hold maradványai alkothatják a bolygó gyűrűit

~
Szaturnusz

A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra – írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap. A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos, jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki. A feltételezett egykori holdnak a Chrysalis (Báb)…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók közreműködésével vizsgálták az űridőjárást

~
csillag

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez. Az ELKH pénteki közleménye szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban. A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az…

Olvass tovább>>

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét

~
Gaia Tejútrendszer

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján. Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve…

Olvass tovább>>

Áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport a földi élet eredetét vizsgálva

~
genetika, DNS

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa…

Olvass tovább>>

Az összes bolygó látható lesz június végén a hajnali égbolton

girntjoe
csillagatlasz

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor. A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint amennyiben június 17-28. között hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Ráadásként a folyamatosan fogyatkozó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb távolságban észlelt csillagot a Hubble űrteleszkóp

~
Erandel

Soha még olyan nagy távolságból nem észleltek csillagot űrteleszkóppal, mint a Hubble segítségével felfedezett Earendel, amely 12,9 milliárd fényévnyire van a Földtől. Ilyen nagy távolságból a teleszkópok általában csillagok millióiból álló galaxisokat lennének képesek érzékelni – írta a BBC hírportálja. A Hubble ezzel szemben egyetlen csillagot, az Earendelnek keresztelt égitestet vette észre egy természeti jelenség segítségével, amely a zoomobjektív használatára hasonlít. Ezt a jelenséget gravitációs lencsének hívják. Ha a megfigyelés irányában található egy nagy galaxishalmaz, akkor ennek a gravitációs vonzása meghajlítja és felnagyítja a mögötte lévő tárgyakról érkező fényt. Ezek az objektumok…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

~
fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>