Címke: tudomány

A Prada tervezi az űrruhákat a NASA holdmissziójához

~
Prada űrhajós ruha

Stílusos űrruhában repülhetnek a NASA 2025-ös holdmissziójának asztronautái, ugyanis a Prada olasz divatház is részt vesz a gardróbjuk tervezésében. Az űrruhák tervezésében és kivitelezésében a Prada mellett az Axiom Space magánvállalkozás is segít. Jeffrey Hoffman professzor, aki már a NASA öt küldetésében vett részt, és négyszer tett űrsétát, a BBC Newsnak elmondta, hogy a Pradának komoly tapasztalata van a különböző kompozit anyagok felhasználásában, és fontos technikai újításokkal is előállhatnak az új űrruhák elkészítésénél. Ugyanakkor azt is hozzátette: nem érdemes arra gondolni, hogy az űrhajósokat majd trendi ruhába öltöztetik, ugyanis a…

Olvass tovább>>

KIM: Krausz Ferenc részvételével megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács

~
Krausz Ferenc

A Nobel-díjas Krausz Ferenc (képünkön) professzor részvételével megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Mint írták, a Kutatási Kiválósági Tanácsot a kormány hozta létre annak érdekében, hogy erősödjenek a kiválósági alapú kutatási támogatások által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások, valamint növekedjen a kutatói életpálya vonzereje. Csák János miniszter felkérésére a testület tagja Krausz Ferenc professzor is. A kormány célja, hogy teret és támogatást adjon a magyar kreativitásnak, innovációnak, ezzel is elősegítve a magyar gazdaság növekedését – hangsúlyozta közleményében a tárca. Emlékeztettek, hogy idén májusban…

Olvass tovább>>

Túlélhette a jégkorszakot a Kárpát-medence növényfajtáinak zöme

~
Kárpát-medence jégkorszaki állat- és növényvilága

A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá a Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent friss magyar tanulmány. Az iskolai tananyagok szerint a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például Magyarország területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni az a tanulmány, amelyet többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai jegyeznek. A Kárpát-medence jégkorszaki növényzetének fajszegénységére…

Olvass tovább>>

Wigner FK: Lézernyalábok feltérképezésére alkalmas optikai chipet fejlesztettek ki

~
lézer

A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére. Az eszköz fontos szerepet játszik majd a fény és az anyag kölcsönhatásának megismerésében, így a jövőben hozzájárulhat az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztéséhez. A Wigner FK a közleményében azt írta, hogy az élet legtöbb területét elektronikus áramkörök irányítják, legyen szó akár az épületek fűtéséről, akár a telekommunikációról, akár közlekedési eszközökről. Mivel a modern elektronikus eszközöknek korlátozott a sebessége, ezért a kutatók olyan módszerek vizsgálatával is foglalkoznak, amelyeknél a fényt használják…

Olvass tovább>>

Csaknem 4000 éves, rejtélyes építményt tártak fel Észak-Izraelben

~
4000 éves rejtélyes építmény Izraelben

Csaknem négyezer éves, rejtélyes szakrális építményt tártak fel Észak-Izraelben a régészek — jelentette a Haaretz. A tökéletes épségben megmaradt, vályogtégla boltozatot is tartalmazó különleges leletre Észak-Izraelben, a Jezréel völgyben lévő Tel-Simron nevű ásatási domb tetején bukkantak. A bronzkori akropoliszt, vagyis dombtetőn lévő szakrális szerkezetet négy méter vastag vályogtégla fallal építették, de nem volt benne terem vagy nagyobb tér, hanem csak a hegy gyomrába vezető szűk, majd kiszélesedő folyosó. A folyosó végét egyelőre nem tudták feltárni, mert attól tartanak, a további ásatások miatt beomolhatnak az eddig felszínre került részek. A folyosót…

Olvass tovább>>

Izrael földjének eddigi legrégebbi városkapuját fedezték fel

~
Izrael földjének eddigi legrégebbi városkapuját fedezték fel

Izrael földjének eddigi legrégebbi, mintegy 5300 éves városkapuját fedezték fel a régészek Kirjat Gat város iparnegyedénél – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Új vízvezetékek lefektetése előtt végeztek júliusban feltárást a Tel Erani nevű ásatási dombon a régészek, amikor rábukkantak a korai bronzkorban, i. e. 3300 körül épített ókori város kapujára és erődrendszerének egy részére. Az építmények az urbanizáció, a városias települési forma az eddig véltnél korábbi kezdetét tükrözik Izrael földjén és Földközi-tenger déli partvidékén. Az eddig ismert legkorábbi kapu Tel Arad körülbelül 300 évvel későbbre datálható kapuszerkezete volt. A másfél…

Olvass tovább>>

A tongai vulkánkitörés megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét

~
Tonga

A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével. Az FI Légkörfizika kutatási egységének munkatársai a vulkáni felhő kiemelkedő elektromos aktivitásának újabb nem mindennapi következményére derítettek fényt. A nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatásról szóló tanulmány a közelmúltban jelent meg a JGR Atmospheres című szakfolyóiratban. A tanulmány szerint a vulkánkitörés fő fázisában, 2022. január 15-én magyar idő szerint reggel 6 és 7 óra között két alkalommal is olyan jelentős mennyiségű elektromos…

Olvass tovább>>

Janus-arcú csillag okozott meglepetést a kutatóknak

~
csillag

Janus-arcú csillagot fedeztek fel csillagászok, amelynek jellegzetességei a tudósokat is meglepték – számolt be a The Guardian. A Nature című folyóiratban publikált tanulmány szerint úgy tűnik, hogy a fehér törpe egyik oldala szinte teljes egészében hidrogénből, a másik pedig héliumból áll. Ilyen spontán kialakult kettősséget hordozó magányos csillagot korábban nem sikerült még észlelni. A kutatást vezető Ilaria Caiazzónak, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) asztrofizikusának magyarázata szerint a fehér törpe felszínének két oldala teljesen különböző. Mint mondta, ezen még kollégái is meghökkentek. A csillagot, amelyet a Hattyú (Cygnus) csillagképben fedeztek fel több…

Olvass tovább>>

Korábban népesíthették be Amerikát az emberek, mint feltételezték

~
Amerika benépesítése

Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják. A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal. Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak – számolt be a The Guardian. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak…

Olvass tovább>>

Emberekhez fordul, hogy megszabaduljon parazitáitól a szürke bálna

~
A szürke bálna parazitain legelésző rákok

A szürke bálnák (Eschrichtius robustus) odaúsznak a csónakokhoz, hogy az emberek megszabadítsák őket a testükön élősködő parazitáktól – számolt be a különös megfigyelésről a The Guardian. A szürke bálnák különös viselkedéséről a mexikói partoknál, az Ojo de Libre lagúnán készült videó. A felvételen az látszik, hogy egy kis csónakban ülő férfi leszedi az apró rákszerű lényeket – az úgynevezett bálnatetveket – egy bálna fejéről. Mint a férfi elmondta: rendszeresen teszi ezt több bálnával, mivel izgalmasnak találja. A férfi elmesélte, hogy először csak kíváncsiságból szedett le egy élősködőt egy közel úszó…

Olvass tovább>>

Jelentős kőkorszaki leletre bukkantak Bedfordshire-ben

~
Bedfordshire kőkorszaki leletek

A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon – számolt be a The Guardian. A leletek a szakemberek szerint betekintést nyújtanak a korabeli vadászó-gyűjtögető közösségek életébe. A 25 gödör egy vonalban, korabeli vízfolyások mentén helyezkedik el, ami a régészek szerint arra utal, hogy spirituális jelentőségük lehetett. A linmere-i felfedezés jelentőségét az is jelzi, hogy több ilyen gödröt találtak a feltáráskor, mint bárhol máshol Angliában vagy Wales-ben, beleértve a világhírű Stonehenge-t is. A szénizotópos kormeghatározás szerint a gödrök 7700-8500 évesek lehetnek. Linmere-ben két fejlesztési projekt keretében…

Olvass tovább>>

Szegedi végzős gimnazistát delegál a MISZ a Nobel-díj átadási ünnepségére

~
Viczián Dániel

Idén egy szegedi végzős gimnazistát, Viczián Dánielt (képünkön) delegálja a Nobel-díj átadási ünnepségére a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) – közölte a szervezet. Magyarország 2001 óta azon 18 ország közé tartozik, amely megfelelő feltételekkel delegálhat egy fiatal magyar kutatót a Nobel-díj átadási ünnepségére és az azt megelőző egyhetes stockholmi tudományos fórumra. A MISZ a Stockholm International Youth Science Seminar (SIYSS) magyarországi képviselőjeként megrendezte a válogatót. Gondos mérlegelés és hat tehetséges fiatal kutatóval folytatott interjú után a MISZ által kinevezett zsűri döntött az idei résztvevőről a Kutató Diákokért Alapítvány szakmai segítségével. A…

Olvass tovább>>

Órákon át működött a lézeres neutronkeltés az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban

~
Osvay Károly (Fotó: Kovács-Jerney Ádám)

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Osvay Károly (képünkön) vezetésével nemzetközileg egyedülálló módon igazolta, hogy kis energiájú lézerrel is lehet neutronnyalábot kelteni. A szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban órákon át keltett neutronsugár 2023 júniusában orvosbiológiai alkalmazást is kiszolgált. A Scientific Reports című folyóiratban megjelenésre váró tanulmányban a szerzők az ELI ALPS SYLOS Experiment Alignment ultrarövid impulzusú lézerén 2022 nyarán végrehajtott kísérletsorozat eredményeit foglalták össze. A közlemény idézi Osvayt, aki elmondta, hogy 2022-ben megtalálták a technikáját annak, hogy másodpercenként egy-egy lézerimpulzust folyamatosan lőjenek egy maguk fejlesztette céltárgyrendszerre,…

Olvass tovább>>

Tudomány: Tanácsadó testület segíti az MMA MMKI kutatási projektjeit

~
Hild-villa

A Hild-villában tartotta meg első, alakuló ülését a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) Tudományos Tanácsadó Testülete (TTT), melynek feladata, hogy a tudományos kutatások tervezése, kutatási stratégia kidolgozása és a kutatásszervezés irányítása során segítse az intézet igazgatójának munkáját. Mint a kutatóintézet a közleményében írja, a testület június 27-én tartott alakuló ülésén az MMA MMKI tudománystratégiai arculatáról, a kutatások főbb jövőbeli irányairól esett szó ismert szaktekintélyek bevonásával. A testület többek között a művészeti ösztöndíjprogram dokumentálását, kutathatóvá tételének fontosságát, a művészeti és művészettel nevelés jó gyakorlatainak gyűjtését, továbbá a…

Olvass tovább>>

Újfajta gravitációs hullámot fedeztek fel

~
galaxisok

Több nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is egyszerre tették közzé eredményeiket, amelyek szerint újfajta gravitációs hullám jeleire bukkantak az univerzumban: olyan nagyon alacsony frekvenciájú jeleket észleltek, amelyekről azt feltételezik, hogy a galaxisunkon áthaladó, finoman rezgő gravitációs hullámokból származnak, ezek lehetséges forrásai pedig a szupermasszív fekete lyukak lehetnek. Többek között az észak-amerikai Nanohertz Observatory for Gravitational Waves (NANOGrav) nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is megtalálták a bizonyítékot a kozmoszt kitöltő, hosszú hullámhosszú gravitációs hullámok hátterére. Tizenöt év adatait elemezve úgy gondolják, hogy ezeket a hullámokat a Nap tömegének akár több milliárdszorosát kitevő szupermasszív fekete lyukak…

Olvass tovább>>

Mikroműanyagot találtak egy világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében

~
vitorlás verseny

Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében – írta a The Guardian. Egyes helyszíneken akár 1884 műanyagszemcsét is találtak egy köbméter tengervízben, tizennyolcszor többet, mint a 2018-ban véget ért legutóbbi Ocean Race során végzett hasonló vizsgálatok alkalmával. A tudósok azért hozzátették, hogy ma pontosabb műszerekkel dolgoznak, mint akkoriban. Victoria Fulfer, a Rhode Island-i Egyetem kutatója nagyon aggasztónak nevezte, hogy minden mintában találtak mikroműanyagot, a part menti területektől az óceán legtávolabbi zugáig. „Idén sokkal magasabb koncentrációkat látunk, ami lehet a fokozott szennyezés jele, de az…

Olvass tovább>>

Budapesten tartják a kutatókönyvtárak nemzetközi konferenciáját

~
MTA könyvtári pecsét

Idén Budapest ad otthont Európa legnagyobb szak- és kutatókönyvtárakat tömörítő szakmai szervezete, a LIBER nemzetközi konferenciájának, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) szervezésében július 5. és 7. között rendeznek meg. A szervezők közleménye szerint az 52 éve minden évben megrendezett konferencia témái többek között a jövő könyvtárait érintő kihívásokkal, a gyűjtemények megőrzésével és fejlesztésével, valamint a nyílt hozzáféréssel, a kutatási adatok menedzselésével, az új felhasználói szolgáltatásokkal, tudományos kapcsolatépítéssel foglalkoznak. A esemény Soós Sándor, az MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési osztályvezetőjének nyitóbeszédével veszi kezdetét szerdán.…

Olvass tovább>>

Akár egy évtizeddel későbbre tolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár

~
Északi-sark

Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást a Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint. Az intézet tudományos segédmunkatársa, Topál Dániel által vezetett kutatásról szóló tanulmány a világ vezető szakfolyóiratában, a Nature Climate Change-ben jelent meg, eredményei áttörést hozhatnak az első jégmentes nyár körüli bizonytalanságok értelmezésében. Topál hangsúlyozza, ez nem jelenti az ember éghajlat-módosító szerepének megkérdőjelezését, mint fogalmazott, „továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat”.…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kockázata a repülésnél

~
repülőgép

A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak. A BBC által ismertetett tanulmány szerzői, a brit Reading Egyetem kutatói a tiszta időben kialakuló turbulenciát vizsgálva megállapították, hogy 1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon. A kutatók a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás miatti felmelegedésre vezették vissza a gyakrabban tapasztalható turbulencia okait, ugyanis megállapításuk szerint a felmelegedés miatt nagy magasságban megváltozott a szelek sebessége. Paul Williams professzor, a Readingi…

Olvass tovább>>

Hetvenkilenc milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a „programstratégiára”

~
Forint

A parlament a héten fogadta el Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. E program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi programstratégiája (sic), aminek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg innovatív projektek támogatására. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint Magyarország jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalzálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre a ma megjelent „programstratégiában”.…

Olvass tovább>>