Korábban népesíthették be Amerikát az emberek, mint feltételezték

Amerika benépesítése

Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják. A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal. Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak – számolt be a The Guardian. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak…

Olvass tovább>>

Emberekhez fordul, hogy megszabaduljon parazitáitól a szürke bálna

A szürke bálna parazitain legelésző rákok

A szürke bálnák (Eschrichtius robustus) odaúsznak a csónakokhoz, hogy az emberek megszabadítsák őket a testükön élősködő parazitáktól – számolt be a különös megfigyelésről a The Guardian. A szürke bálnák különös viselkedéséről a mexikói partoknál, az Ojo de Libre lagúnán készült videó. A felvételen az látszik, hogy egy kis csónakban ülő férfi leszedi az apró rákszerű lényeket – az úgynevezett bálnatetveket – egy bálna fejéről. Mint a férfi elmondta: rendszeresen teszi ezt több bálnával, mivel izgalmasnak találja. A férfi elmesélte, hogy először csak kíváncsiságból szedett le egy élősködőt egy közel úszó…

Olvass tovább>>

Évente több százmillió őshonos állattal végeznek a macskák Ausztráliában

vadmacska

Ausztráliában a házi macskák százmilliószámra pusztítják az őshonos állatokat egy helyi kutatás szerint. A pénteken közzétett jelentés megállapította, hogy évente országosan 323 millió állattal, köztük madarakkal végeznek a macskák, mivel a gazdik nagy többsége hagyja szabadon kószálni kedvencét. A szám 34 százalékkal magasabb a 2020-as vizsgálat során mért 241 milliónál. A vadon élő állatok halálának ugrásszerű növekedését a kutatók a koronavírus-járvány idején tapasztalt megnövekedett kisállattartási kedvre vezetik vissza. Ennek következtében a macskák száma a kontinensen 5,3 millióra ugrott. A tanulmány szerzői úgy ítélik meg, hogy a kérdéssel, a felelős állattartás jogi…

Olvass tovább>>

A protonyelv a dögevés kapcsán alakulhatott ki

Homo Erectus

Az előnyelv akár csaknem kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai. Egy elmélet szerint már kétmillió évvel ezelőtt, a Homo erectus korában – vagyis több mint másfél millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt – kialakulhatott a tényleges emberi nyelvet megelőző elő- vagy protonyelv, amelynek megjelenésére közvetetten az akkori klímaváltozás is hatással lehetett. Ennek a nyelvnek valószínűleg volt hangadási összetevője és gesztusokat is tartalmazott. Ez utóbbiak segíthették a hangadással átvitt információ megértését. Ugyanakkor a vokális jeleket…

Olvass tovább>>

Kihalás szélén állnak a franciaországi hiúzok

franciaországi hiúz

Kihalás szélén állnak a franciaországi hiúzok, a populáció legfeljebb százötven felnőtt egyedre csökkent – írta a The Guardian. Természetvédők szerint sürgős cselekvésre van szükség, mivel a DNS-vizsgálatok alapján a franciaországi hiúzok genetikai sokfélesége olyan alacsony, hogy harminc éven belül eltűnhetnek az országból. Az Eurázsia egész területén elterjedt hiúzok több országban nagy veszélyben vannak az élőhelyük elvesztése, a beltenyészet, az orvvadászat és a közlekedési balesetek miatt. A XVIII. században a hiúzok teljesen eltűntek Franciaországból. Az 1970-es években Svájcban végrehajtott visszatelepítési projekt után néhány eurázsiai hiúz a határon át Franciaországba költözött, és újra…

Olvass tovább>>

Csaknem tízezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

fülesbagoly

Csaknem tízezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet (MME) január végén indított országos felmérésének összesítése szerint. Az MME hétfő közleménye szerint az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 550 településén, 957 helyszínen 9 975 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil…

Olvass tovább>>

Táplálékkiegészítők gyógyszerkölcsönhatásainak vizsgálatára dolgoztak ki eljárást szegedi kutatók

táplálékkiegészítők

Táplálékkiegészítők gyógyszerkölcsönhatásainak vizsgálatára dolgoztak ki eljárást a Charles River Laboratories Hungary Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott projektben – tájékoztatott a biotechnológiai vállalkozás. A közlemény szerint a gyógynövények, vitaminok és táplálékkiegészítők kontrollálatlan használata kiegészítő terápiaként fontos népegészségügyi kérdés. A gyógyszerhatóanyagokkal ellentétben ezeknek a készítményeknek a gyógyszerek hatékonyságát befolyásoló tulajdonságait jelenleg nem kötelező vizsgálni. Együttes szedésük azonban módosíthatja a gyógyszerek hatékonyságát, esetleg fokozhatja a mellékhatásokat. Ezekben a folyamatokban központi szerepet játszanak a transzporterfehérjék. A Charles River Laboratories Hungary Kft.…

Olvass tovább>>

Régi elméletet dőlhet meg az őskőkorszaki kőeszközökkel kapcsolatban

Paranthropus

Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat – közölte a Guardian. Az eddig ismert legrégebbi pattintott kőeszközökre Kenyában bukkantak, ezek az úgynevezett olduvai típusú eszközök, amelyeket húsfeldolgozásra és növények apróra törésére használhattak. Ezek megjelenését az emberi evolúció egyik mérföldkövének tartották, és mindeddig úgy gondolták, hogy ez a technológia őseink találmánya volt. A legújabb régészeti feltárások során azonban a szóban forgó kőeszközök mellett egy pár nagy méretű őrlőfogra bukkantak, amely az ember evolúciós fájának egyik mellékágán elhelyezkedő,…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

malac

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek. Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének. „A háziasított állatok különösen hajlamosak…

Olvass tovább>>

Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

viking temetési hajó

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába. A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket. A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a IX. századból származó csontokat vizsgált…

Olvass tovább>>

A beporzók pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka a világon

Méh

A beporzó rovarok pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka, mintegy félmillió haláleset a világon – idézte egy új kutatás becsléseit a The Guardian. A mezőgazdasági termények háromnegyedének szüksége van a beporzásra, ám sok rovarfaj egyedszáma drámainak csökken, így a nem megfelelő beporzás három-öt százalékos veszteséget okoz a gyümölcs-, zöldség- és a csonthéjasok termesztésében – állapította meg a kutatás. A halálesetek nagyjából egy százaléka azért következik be, mert ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkent a tudósok szerint, akik megvizsgálták a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták…

Olvass tovább>>

Porcoshalakat találtak a paleontológusok Orfű mellett

porcoshal fosszilia

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez. Mint ahogy az ELTE a közleményében írta, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert, például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag porcoshalak kövületeiben. A kutatócsoport összesen 38 porcoshal…

Olvass tovább>>

Oxigénhiány okozhatta a tömeges fókapusztulást a Kaszpi-tenger partvidékén

Elpusztult Kaszpi tengeri fókák

Oxigénhiány okozhatta a fókák tömeges pusztulását a Kaszpi-tenger dagesztáni partszakaszán, környezetszennyezésre utaló jeleket nem észleltek — nyilatkozta Szvetlana Ragyionova, az orosz szövetségi természetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) vezetője. A hétvégén közölt jelentések szerint mintegy két és félezer kaszpi fóka tetemére bukkantak a Kaszpi-tenger dagesztáni partvidékén. A regionális természeti erőforrások minisztériuma szerint pusztulásukat „természeti tényezők” okozták. A tárca által kiadott tájékoztatás szerint a kaszpi fókák állománya stabil és 270-300 ezer példányt számlál. „Nem látunk mechanikai sérülést, sem háló vagy más halászeszköz okozta sérülést, ezért a tudósok most felboncolják az állatokat. Az előzetes adatok…

Olvass tovább>>

Tömeges fókapusztulást észleltek a Kaszpi-tenger dagesztáni partvidékén

Elpusztult Kaszpi tengeri fókák

Mintegy 2500 fókatetemet találtak a Kaszpi-tenger dagesztáni partjainál — számolt be az MTI. Ez az elmúlt tíz év legjelentősebb fókapusztulása. A legtöbb tetemre a tájékoztatás értelmében Juzbasnál, illetve a Szulak és a Surinka folyó torkolatánál leltek. Az orosz szövetségi halászati ügynökség (Roszribolovsztvo) észak-kaukázusi területi igazgatósága szombaton még mintegy hétszáz fókatetem megtalálásáról tett bejelentést. A dagesztáni természeti erőforrások minisztériumának vasárnapi előzetes tájékoztatása szerint a tömeges fókapusztulás valószínűleg természeti tényezőkhöz kapcsolódik. A felboncolt állatokból nagy mennyiségű mintát gyűjtöttek, amelyeken moszkvai és asztraháni laboratóriumok széles körű bakteriológiai és virológiai vizsgálatokat végeztek, beleértve a…

Olvass tovább>>

Fehér cápákra vadászó kardszárnyú delfinekről készültek különleges felvételek

megalodon, cápa

 Soha nem látott részletességű felvételek készültek egy csapat kardszárnyú delfinről, amint egy órán keresztül üldöznek, majd megölnek több fehér cápát a dél-afrikai partok közelében. A The Guardian jelentése alapján a felvétel drónnal készült, és tudósok szerint a kardszárnyú delfineknek ezt a fajta viselkedését még soha nem sikerült levegőből, ráadásul ilyen részletgazdagon rögzíteni. Az állatokat a Nyugat-Fokföld tartománybeli Mossel Bay kikötőváros közelében vették filmre májusban. A felvétel egyik részén az látszik, hogy öt kardszárnyú delfin üldöz egy fehér cápát. A tudósok szerint az állatok később három további cápát is szétmarcangoltak. Simon…

Olvass tovább>>

Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására

Stewart-sziget

A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén. A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be a The Guardian. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180…

Olvass tovább>>

A majmok jobban szeretnek zenét hallgatni, mint videót nézni

fehérarcú sátánmajom

Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon. A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott…

Olvass tovább>>

Az angol bulldog kétszer annyit beteg, mint más kutyák

bulldog, Churchill

Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint. A brit királyi állatorvosi kollégium (Royal Veterinary College, RVC) szerint a fajta tenyésztésén módosítani kell. Arra kérik az embereket, hogy ne vásároljanak angol bulldogot – valamint két másik népszerű fajtát, francia bulldogot és mopszlit -, amíg a tenyésztési problémák meg nem oldódnak. A házi kedvencek tulajdonosaitól pedig azt kérik, ne népszerűsítsék a fajtát fotókkal a közösségi portálokon – írta a The Guardian online kiadása. Az angol bulldog az elmúlt tíz évben lett népszerű:…

Olvass tovább>>

A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret

kicsi ember

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint. Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. „Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató…

Olvass tovább>>

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

Dunavirág kérész

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…

Olvass tovább>>