Címke: állatok

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra

girntjoe
varjú

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra, a szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik, hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány tíz méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Lakott területen elsősorban a varjúfélék, különösen a dolmányos varjak április végétől induló, és akár június közepéig tartó fiókareptetésekor lehet számítani egyesek számára félelmet keltő madártámadásokra – olvasható a közleményben. Mint írják, Európában alig él olyan…

Olvass tovább>>

Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve

~
fészek

A gobális felmelegedés a madarak fészkelési szokásait is megváltoztatta: egy új tanulmány szerint számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban rakja le tojásait, mint száz éve. Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban. Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt – idézte a…

Olvass tovább>>

Sok réce kerülhet bajba a lapostetőkre és erkélyekre épített fészkek miatt márciustól júniusig

~
kacsa réce

Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin március-áprilisban fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A récefiókák a magas peremmel rendelkező tetőkről nem tudnak lejutni, így éhen és szomjan pusztulhatnak, nagy magasságból betonra, aszfaltra esve halálra zúzzák magukat, autók ütik el őket. A jelenség egyelőre Budapestre jellemző, de számítani lehet arra, hogy a viselkedés az ország más nagyvárosaiban is megjelenik – áll a közleményben. A tájékoztatás szerint a…

Olvass tovább>>

Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében

~
Ökológiai Kutatóközpont

Ismét a lakosság közreműködését kérik az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék,…

Olvass tovább>>

Kihaltnak vélt patkósdevenér bukkant fel 40 év után Ruandában

~
denevér

A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet. Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon. „Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian online kiadása Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetetté nyilvánították a koalát

~
koala

Veszélyeztetetté nyilvánította a koalát az ausztrál kormány, miután a kis erszényesek száma visszaesett az erdőirtás és a katasztrofális bozóttüzek miatt. Sussan Ley környezetvédelmi miniszter elfogadta a veszélyeztetett fajok tudományos bizottsága ajánlását arról, hogy a queenslandi, új-dél-walesi és az ausztrál fővárosi területi koalapopulációk védettségi státuszát szigorítani kell. A szövetségi törvénybe foglalt veszélyeztetettség annak elismerése, hogy az ikonikus emlős megóvása sürgősebbé vált, valamint annak, hogy mióta 2012-ben sebezhetővé nyilvánították, egyetlen ausztrál kormánynak sem sikerült a koalák életkörülményein javítani. Scott Morrison kormánya január végén rekordösszegű, ötvenmillió ausztrál dolláros (11 milliárd forint), négy évre szóló…

Olvass tovább>>

A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben

~
DNS

Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. A Current Biology című folyóiratban csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére – számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy…

Olvass tovább>>

Szuperbaktérium fejlődött ki egy gomba és egy baktérium közötti harcból

~
sün

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat – írja a BBC hírportálja. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését az ÖK kutatói

~
mesterséges intelligencia

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló…

Olvass tovább>>

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

~
gyapjas mamut

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint. A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai (43 százalék) és az afrikai (22 százalék) – olvasható a…

Olvass tovább>>

Hazai fejlesztés gyorsíthatja fel a gépi látás elterjedését

~
A.Identify

Egy új megoldással, az A.Identify mesterséges intelligenciájával a háromdimenziós tárgyak azonosítása automatizálható számos területen, az ipari minőség-ellenőrzéstől és karbantartástól kezdve az arcfelismerésen alapuló egyedi azonosításon át a közbiztonságig. A hazai fejlesztésű szoftvert különlegessé teszi, hogy felhasználóbarát keretrendszerével a gépi tanulás és a neurális hálózatok terén kevéssé jártas, illetve fejlesztői erőforrásokat nélkülöző vállalatok is könnyen és gyorsan gépi látással ruházhatják fel és automatizálhatják folyamataikat. Az A.Identify magyar kezelőfelülete végigvezeti felhasználóját a folyamaton, amellyel a mesterséges intelligencia megtanítható adott feladat elvégzésére – ipari környezetben például alkatrészek és selejtes munkadarabok felismerésére a kiszedés…

Olvass tovább>>

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

~
elefánt

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…

Olvass tovább>>

Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat

~

Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás erre a sarkvidéken élő fajra. A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása. Mint Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója a BBC News-nak elmondta:…

Olvass tovább>>

A macskák nyugodtabbá válnak egy autista gyermeket nevelő családban

~
macska

A macskák nyugodtabbá válnak egy autista gyermeket nevelő családban – ezt állapították meg a Missouri Egyetem kutatói. Korábbi tanulmányok rámutattak, hogy az autista gyermekeknél csökkenti a szorongást és a feszültséget, ha családjuk befogad egy macskát, a Missouri Egyetem tudósainak tanulmánya szerint ez a helyzet a macskának is jó. „Nemcsak azt fontos megvizsgálni, hogy az autista gyermekek családjait hogyan segítik ezek a csodálatos társállatok, hanem azt is, hogy a kapcsolat stresszes vagy megterhelő-e a menhelyi macskák számára, amelyeket új, esetleg kiszámíthatatlan környezetbe fogadnak be” – mondta Gretchen Carlisle, a MU Állatorvosi…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit

~

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit egy új német kutatás szerint. A kutya és az ember együttélésének hosszú története során az állat egy sor készséget kifejlesztett, amelyek az emberhez való kötődését segítették. Ezek közül csak egy az, hogy végrehajtják az ül, fekszik és egyéb utasításokat. Azt azonban eddig nem volt ismert, hogy megértik-e az ember szándékát, vagy csak a tettre reagálnak. Felismerni, vagy legalább megérezni egy másik teremtmény szándékait az úgynevezett tudatelmélet vagy mentalizáció alapja. Így nevezik azt a képességet, amellyel mentális állapotot – szándékot,…

Olvass tovább>>

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat

~
bálna cet

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe. Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen „belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.…

Olvass tovább>>

Rejtély a nínai elefántcsorda vándorlása

~
kínai vándorló elefántcsorda

Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is. „Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket” – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News. Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett…

Olvass tovább>>

Lenyűgöző: képeslapon is szállítható az egérsperma

~
egér

Képeslapon is feladható az egérsperma; az új módszert kifejlesztő japán kutatók szerint a műanyaglapon fagyasztva szárított sperma mérőpapír segítségével könnyen, olcsón és megbízhatóan szállítható postai úton. „Le voltam nyűgözve, amikor a postára adott spermából később utódok születtek” – mondta Ito Daiju, a Jamanasi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ito tagja Vakajama Teruhiko csapatának, amelynek elsőként sikerült a liofilizálási – fagyasztva szárítási – technikának köszönhetően éveken át megőrizni emlősspermát. Az egérspermát felküldték a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy tanulmányozzák a sugárzás hatását az utódokra. A mintákat eredetileg törékeny üvegampullákban tárolták. Bár…

Olvass tovább>>

A Vénusz felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy élet keletkezhessen

~
Vénusz

A Vénusz bolygó felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja. A belfasti Queen’s University tanulmánya, mely a Nature Astronomy című szaklap friss számában jelent meg, nem tartja lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet,…

Olvass tovább>>

125 éve kihaltnak hitt rágcsálófajt fedeztek fel egy ausztrál szigeten

~
pseudomys gouldii

Egy 125 éve kihaltnak hitt rágcsálófajt fedeztek fel egy apró ausztrál szigeten. A Gould-ausztrálegért (Pseudomys gouldii) 1895 óta nem látták az ausztrál kontinensen, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói azonban kihalt és élő rágcsálófajok DNS-ének összevetésével felfedezték, hogy a nyugat-ausztráliai Cápa-öböl egy kicsiny szigetén élő djoongari, más néven Cápa-öbölbeli egér (Pseudomys fieldi) valójában azonos a kihaltnak hitt rágcsálóval. Az Emily Roycroft vezette kutatócsoport nyolc kihalt rágcsálófaj ausztráliai és londoni múzeumokban őrzött példányaitól vettek DNS-mintát, ezt vetették össze rokon rágcsálófajokéval. A Gould-ausztrálegér fennmaradásán kívül jó hírnek nevezték a kutatók azt is,…

Olvass tovább>>