Kategória: Tudomány

Túlélhette a jégkorszakot a Kárpát-medence növényfajtáinak zöme

~
Kárpát-medence jégkorszaki állat- és növényvilága

A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá a Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent friss magyar tanulmány. Az iskolai tananyagok szerint a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például Magyarország területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni az a tanulmány, amelyet többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai jegyeznek. A Kárpát-medence jégkorszaki növényzetének fajszegénységére…

Olvass tovább>>

Csaknem 4000 éves, rejtélyes építményt tártak fel Észak-Izraelben

~
4000 éves rejtélyes építmény Izraelben

Csaknem négyezer éves, rejtélyes szakrális építményt tártak fel Észak-Izraelben a régészek — jelentette a Haaretz. A tökéletes épségben megmaradt, vályogtégla boltozatot is tartalmazó különleges leletre Észak-Izraelben, a Jezréel völgyben lévő Tel-Simron nevű ásatási domb tetején bukkantak. A bronzkori akropoliszt, vagyis dombtetőn lévő szakrális szerkezetet négy méter vastag vályogtégla fallal építették, de nem volt benne terem vagy nagyobb tér, hanem csak a hegy gyomrába vezető szűk, majd kiszélesedő folyosó. A folyosó végét egyelőre nem tudták feltárni, mert attól tartanak, a további ásatások miatt beomolhatnak az eddig felszínre került részek. A folyosót…

Olvass tovább>>

Órákon át működött a lézeres neutronkeltés az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban

~
Osvay Károly (Fotó: Kovács-Jerney Ádám)

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Osvay Károly (képünkön) vezetésével nemzetközileg egyedülálló módon igazolta, hogy kis energiájú lézerrel is lehet neutronnyalábot kelteni. A szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban órákon át keltett neutronsugár 2023 júniusában orvosbiológiai alkalmazást is kiszolgált. A Scientific Reports című folyóiratban megjelenésre váró tanulmányban a szerzők az ELI ALPS SYLOS Experiment Alignment ultrarövid impulzusú lézerén 2022 nyarán végrehajtott kísérletsorozat eredményeit foglalták össze. A közlemény idézi Osvayt, aki elmondta, hogy 2022-ben megtalálták a technikáját annak, hogy másodpercenként egy-egy lézerimpulzust folyamatosan lőjenek egy maguk fejlesztette céltárgyrendszerre,…

Olvass tovább>>

A vörösiszap kezelésére dolgoznak ki új megoldást az SZTE kutatói

~
vörösiszap

A timföldgyártás egy veszélyes mellékterméke, a vörösiszap kezelésére dolgoznak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Sipos Pál professzor vezette kutatócsoportjának munkatársai. A felsőoktatási intézmény közleménye szerint a projektet vezető Emirates Global Aluminium éjjel-nappal működő gyára évente kétmillió tonna timföldet termel. Ez körülbelül ugyanennyi vörösiszap képződésével jár, és a dubai csak egy a világon működő számos timföldgyár közül. A Földön évente mintegy 160-170 millió tonna timföldet termelnek, az évek során felhalmozódott vörösiszap mennyisége mára több milliárd tonnára becsülhető. A vörösiszap felfogható betontárolókban, ami ugyan olcsó, de veszélyes tárolási mód: egy…

Olvass tovább>>

Vizsgálják a globális villámtevékenységet

~
villám

A soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai több mint tíz ország kutatóival együttműködve vizsgálják a globális villámtevékenységet, hogy teljesebb képet kapjanak a bolygó klímájának állapotáról. A Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában közelmúltban publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. A kutatók egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul. A vizsgálat során a világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a…

Olvass tovább>>

Megújult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács

~
Csák János

Megújult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), a kormány tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A szaktárca közleményében kiemeli, hogy a tizenkét tagú tanácsban a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer minden szereplője, vagyis a tudományok, a gazdaság és az állam képviselői kaptak helyet. Az új tagokat, illetve azon régi-új tagokat, akiknek kinevezése lejárt, a tudománypolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki három évre. Az NTT meghatározó szerepet játszik az új innovációs stratégia, a Neumann János Program tekintetében is. A testület…

Olvass tovább>>

A sugárkezelés miatt kialakuló fáradtságérzet egyik okát fedezték fel magyar kutatók

~
tudós

Magyar kutatók részvételével fejtették meg a sugárkezelést követően gyakran kialakuló krónikus fáradtságérzet egy okát – közölte a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. A közlemény szerint a daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sugárkezelést követően gyakran jelentkezik krónikus levertség, fáradtságérzet. A korábban elterjedt álláspont szerint ennek hátterében a nagyszámú sejtpusztulás miatt kialakuló gyulladásos állapot áll. A folyamatot Hermann L. Andrea, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza és Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője irányította, húsz…

Olvass tovább>>

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

~
Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Soline település közelében, Korcula szigetén, Korcula várostól mindössze két kilométer távolságra – közölte vasárnap a zárai (Zadar) egyetem. Búvárrégészek a tengeri iszap lerakódásai alatt fedezték fel a gondosan kövekkel kirakott utat, amely összekötötte a mesterségesen létrehozott őskori települést Korcula szigetének partjával. Az út négy méter széles volt, és 7000 ezer évvel ezelőtt azon jártak az emberek – tették hozzá. Az elsüllyed szigetet már korábban megtalálták, és az ott fellelt famaradványok szénizotópos kormeghatározása egyértelműen kimutatta, hogy a rajta lévő település Kr.e.…

Olvass tovább>>

Elveszítheti a gyilkos jelzőt a galóca

~
gyilkos galóca

Tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ legmérgezőbb gombájának számító gyilkos galóca toxinjának ellenszerét – írta a The Guardian. A gyilkos galóca (Amanita phalloides) számlájára írható a gombamérgezések miatti halálesetek kilencven százaléka világszerte. A gomba legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz. Kínai és ausztrál kutatók megállapították, hogy az indocianin zöld elnevezésű színezék, amelyet jelenleg az Egyesült Államokban az orvosi képalkotásban használatnak, úgy tűnik, blokkolja az alfa-amanitin toxikus hatásait. A tanulmány társszerzője, Csiao-ping Vang professzor, a kantoni Szun Jat-szen Egyetem munkatársa elmondta, hogy korábban nem…

Olvass tovább>>

Zsiráfnyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak

~

Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike. A Pueblo Blanco Természetvédelmi Területen talált leletet 2018-ban fedezték fel a tudósok, de csak – helyi idő szerint – csütörtökön mutatták be a nagyközönségnek. A dinoszaurusz csontjai olyan hatalmasak voltak, hogy az őket szállító furgon felbillent. A balesetben senki sem sérült meg, és a maradványokban sem keletkezett kár. Nicolas Chimento paleontológus elmondta: az eset után a tudósok úgy döntöttek, hogy a Chucarosaurus diripienda nevet adják a…

Olvass tovább>>

Kisfilmsorozat mutatja be a bölcsészettudományokat

~
Művészettörténeti Intézet filmsorozat

Kilencrészes videósorozatot indított a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) a Katt(anj) a tudományra! projekt részeként. A hetente jelentkező 10-15 perces epizódok mindegyike egy-egy önálló tudományterület működését mutatja be a BTK munkatársainak szemszögén keresztül. A kisfilmek körbejárják a művészettörténet, a régészet, a néprajz, a történettudomány, az irodalomtörténet, a filozófia, az archeogenomika, a klasszika-filológia vagy a zenetudomány aktuális kérdéseit, az itt dolgozó kutatók munkájának hátterét és motivációit – olvasható a BTK közleményében. A kisfilmek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például miként lesz valakiből a bölcsésztudományok kutatója. Milyen példaképek, meghatározó tanárok tudják alakítani a tudományos életpályákat?…

Olvass tovább>>

Együttműködik a győri és a szöuli egyetem

~
Kang Su Kim, a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetének igazgatója

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetével, így a jövőben közös kutatások, publikációk, cserelátogatások segíthetik a további fejlődésüket. A győri felsőoktatási intézmény közleménye szerint a megállapodás aláírását megelőző megbeszélésen Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes kiemelte, hogy a győri egyetem a kutatásokat, a szervezeti működést, a pénzügyi forrásokat és az infrastruktúrát tekintve Magyarország kiemelkedő felsőoktatási intézménye. Rámutatott arra, hogy a hosszú távú tudományos együttműködésben érdekeltek. Kang Su Kim (képünkön), a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetének igazgatója szerint számos kapcsolódási pont van a két intézmény között.…

Olvass tovább>>

Egyedülálló leletegyüttest tártak fel a Jászságban

~
római kori orvos felszerelése

Európai viszonylatban is egyedülálló leletegyüttest, egy római kori, a Kr. u. I. században működött orvos sírját és teljes felszerelését tárták fel a Jászságban. A Jászberényhez közel, 2022-ben végzett ásatás első fázisában, a felszíni terepbejárás során először rézkori és avar leletek kerültek elő, ezt követően magnetométeres terepbeméréssel derítették fel a lelőhelyet – idézte fel a feltárás részleteit Vida Tivadar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Régészettudományi Intézet igazgatója. Samu Levente, az intézet tudományos segédmunkatársa elmondta, az avar kori temető sírsorai között találtak egy korábbi objektumot is, ebből a viszonylag…

Olvass tovább>>

Párizsban a világ legnagyobb egy darabból gyártott Gömböce

~
Gömböc a Pompidu központban

A párizsi Pompidou Központba került a világ legnagyobb, nyilvánosan megtekinthető, egy darabból gyártott Gömböce, amelyet az egyik feltaláló, Domokos Gábor építészmérnök és Roger Mansuy francia matematikus mutatott be a nagyközönségnek hétfő este. A 2006-os magyar találmány egy körbejárható, alulról megvilágított vitrinben, állandó kiállítási tárgyként kapott helyet a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményének helyet adó intézményben működő, egyik legnagyobb francia közkönyvtár közepén. Az egyedi Gömböc 500-as sorszáma a nemzetközi könyvtári katalógus osztályozására utal, melyben ez a szám a matematikát és a természettudományokat jelöli. „Fantasztikus, amikor valakinek sikerül bebizonyítania, hogy a…

Olvass tovább>>

A kutatók felfedezhették az őszülés mechanizmusát

~
őszülő haj

A kutatók úgy vélik, megtalálták az őszülés mechanizmusát, így a jövőben ki lehet fejleszteni olyan kezeléseket, amelyek segítenek visszafordítani vagy feltartóztatni a folyamatot – írta a The Guardian. Egy új tanulmány szerint az őssejtek a haj öregedésével megrekednek a tüszőkben, és elveszíthetik érési és hajszínt megőrző képességüket. Bizonyos őssejtek – amelyek számos különböző sejttípussá képesek fejlődni – egyedülálló módon képesek a tüszőkben a növekedési rekeszek közötti átjárásra. Ezek a sejtek az életkor előrehaladtával elveszítik a mozgás képességét, ami őszüléshez vezet. A kutatás az egerek bőrében és az emberekben is megtalálható sejtekre,…

Olvass tovább>>

Sikeresen tesztelték a Wigner FK szakemberei a szupravezető részecskegyorsító mágnest Svédországban

~
mágnes

A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen – közölte a kutatóközpont. A Wigner FK közleménye szerint az eredmény új lehetőségeket nyit meg a sugárterápiás rákkezelés terén is, egyben fontos lépés az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) FCC projektjében. A mágnes koncepcióját a jelenleg üzemelő Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) utódjaként tervezett Future Circular Collider (FCC) számára dolgozták ki a magyar szakemberek, majd a megtervezett berendezést a Wigner FK Csillebércen…

Olvass tovább>>

Feltérképezték az ayahuasca-főzet agyműködésre gyakorolt hatását

~
ayahuasca hatása az agyra

Erős hatást gyakorol az agy több, nagy fejlettségű funkciókért felelős részére is, köztük például az összetett döntéshozatalért és a képzelőerőért felelős területekre az ayahuasca tudatmódosító hatású főzet – írta Guardian. Az ayahuasca-főzetet az emberiség már legalább ezer éve ismeri és használja. Az amazóniai őserdőben honos Banisteriopsis caapi nevű növény indájából és a Psychotria viridis nevű cserje leveleiből készítik. A főzet fogyasztói erőteljes hallucinációkról számolnak be, és gyakran azt mesélik, hogy halálközeli élményeket éltek át, másvilági lényekkel találkoztak, és alternatív valóságokba tettek – az életüket aztán sokszor gyökeresen átalakító – utazásokat.…

Olvass tovább>>

Szerves anyagokat találtak egy marsi eredetű meteoritban

~
Tissint komplex meteorit - Fotó: APA

Különféle szerves anyagok jelenlétét mutatta ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban egy nemzetközi kutatócsoport. A legfrissebb, Földre hullott, Marsról származó meteorit, a Tissint komplex vizsgálatában részt vett Trif László, a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatója is. Az általa végzett vizsgálatok hozzájárultak számtalan abiotikus (élettelen) körülmények között keletkezett szerves anyag – többek között alacsony szénatomszámú alifás karbonsavak, aldehidek, olefinek, poliaromás és szerves magnéziumvegyületek – jelenlétének igazolásához a meteoritban. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az élet, illetve az ahhoz szükséges egyszerűbb szerves molekulák több milliárd éve helyben,…

Olvass tovább>>

A protonyelv a dögevés kapcsán alakulhatott ki

~
Homo Erectus

Az előnyelv akár csaknem kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai. Egy elmélet szerint már kétmillió évvel ezelőtt, a Homo erectus korában – vagyis több mint másfél millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt – kialakulhatott a tényleges emberi nyelvet megelőző elő- vagy protonyelv, amelynek megjelenésére közvetetten az akkori klímaváltozás is hatással lehetett. Ennek a nyelvnek valószínűleg volt hangadási összetevője és gesztusokat is tartalmazott. Ez utóbbiak segíthették a hangadással átvitt információ megértését. Ugyanakkor a vokális jeleket…

Olvass tovább>>

Felkutatták a Kárpát-medence korábbi legnagyobb földrengéseit

~
földrengés

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai lajstromba vették a Kárpát-medence korábbi legnagyobb földrengéseit, amelyek a műszeres mérések előtt történtek – közölte az egyetem. Az egyetem honlapján megjelent beszámoló szerint az elmúlt időszak kisázsiai és dél-európai földrengései miatt különösen reflektorfénybe került munka a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket veszi górcső alá, pontosítva azok epicentrumát (kipattanási helyét) és becsült erősségét, egybevetve azokat a XX. század néhány, már műszerrel is mért eseményével. A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes…

Olvass tovább>>