Kategória: Régészet – Történelem

Csaknem 4000 éves, rejtélyes építményt tártak fel Észak-Izraelben

~
4000 éves rejtélyes építmény Izraelben

Csaknem négyezer éves, rejtélyes szakrális építményt tártak fel Észak-Izraelben a régészek — jelentette a Haaretz. A tökéletes épségben megmaradt, vályogtégla boltozatot is tartalmazó különleges leletre Észak-Izraelben, a Jezréel völgyben lévő Tel-Simron nevű ásatási domb tetején bukkantak. A bronzkori akropoliszt, vagyis dombtetőn lévő szakrális szerkezetet négy méter vastag vályogtégla fallal építették, de nem volt benne terem vagy nagyobb tér, hanem csak a hegy gyomrába vezető szűk, majd kiszélesedő folyosó. A folyosó végét egyelőre nem tudták feltárni, mert attól tartanak, a további ásatások miatt beomolhatnak az eddig felszínre került részek. A folyosót…

Olvass tovább>>

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

~
Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Soline település közelében, Korcula szigetén, Korcula várostól mindössze két kilométer távolságra – közölte vasárnap a zárai (Zadar) egyetem. Búvárrégészek a tengeri iszap lerakódásai alatt fedezték fel a gondosan kövekkel kirakott utat, amely összekötötte a mesterségesen létrehozott őskori települést Korcula szigetének partjával. Az út négy méter széles volt, és 7000 ezer évvel ezelőtt azon jártak az emberek – tették hozzá. Az elsüllyed szigetet már korábban megtalálták, és az ott fellelt famaradványok szénizotópos kormeghatározása egyértelműen kimutatta, hogy a rajta lévő település Kr.e.…

Olvass tovább>>

Egyedülálló leletegyüttest tártak fel a Jászságban

~
római kori orvos felszerelése

Európai viszonylatban is egyedülálló leletegyüttest, egy római kori, a Kr. u. I. században működött orvos sírját és teljes felszerelését tárták fel a Jászságban. A Jászberényhez közel, 2022-ben végzett ásatás első fázisában, a felszíni terepbejárás során először rézkori és avar leletek kerültek elő, ezt követően magnetométeres terepbeméréssel derítették fel a lelőhelyet – idézte fel a feltárás részleteit Vida Tivadar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Régészettudományi Intézet igazgatója. Samu Levente, az intézet tudományos segédmunkatársa elmondta, az avar kori temető sírsorai között találtak egy korábbi objektumot is, ebből a viszonylag…

Olvass tovább>>

Izrael örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja, törvényesen adtak-e vissza lopott műkincseket a palesztinoknak

~
elefántcsont kanál

Amichai Elijahu, Izrael jobboldali örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja a lopott műkincsek palesztinoknak való visszaadásának törvényességét, miután az Egyesült Államok a Palesztin Hatósághoz juttatott el egy Ciszjordániából származó, illegálisan birtokolt 2700 éves elefántcsont kanalat – jelentette a The Times of Israel. Elijahu arra utasította tárcája tisztviselőit, hogy vizsgálják meg, jogszerűen adták-e át a Palesztin Hatóságnak (PH) az amerikai szervek a hónap elején a lopott műkincset, és a ciszjordániai régészeti lelőhelyek és leletek izraeli annektálását sürgette. Az elefántcsont kiskanalat 2021 végén foglalta le a manhattani kerületi ügyészség a New York-i milliárdos fedezetialap-kezelővel, Michael…

Olvass tovább>>

Rejtélyes tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli várárok feltárásakor

~
Izrael, tenyérnyom

Rejtélyes, a középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli száraz várárok feltárásakor az izraeli régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította. A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a X. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.…

Olvass tovább>>

Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

~
viking temetési hajó

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába. A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket. A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a IX. századból származó csontokat vizsgált…

Olvass tovább>>

Ősi keleti textileket találtak az „izraeli selyemúton” a régészek

~
ősi kínai textilmaradvány

Ősi, Kínából és Indiából származó textilmaradványokat találtak a régészek az „izraeli selyemúton”, a dél-izraeli Arava-sivatagban – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A kutatók több száz, mintegy 1200 éves, színes textildarabra, valamint számos távol-keletről származó tárgyra leltek ásatásukon a nemzetközi kereskedelmet biztosító, ősi „izraeli selyemúton”. Ez a „selyemút” eltért a hagyományos útvonalaktól. Izrael északi részétől délre haladt az illatszereket szállító utak mentén, átszelte az Arava-sivatagot, majd csatlakozott az Izrael földjén észak-déli irányban áthaladó, s a földközi-tengeri kikötőkhöz tartó utakhoz – nyilatkozta IAA Facebook fiókjának az ásatásokat vezető Guy Bar-Oz professzor.…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi baszk nyelvű írásos emléket találták meg

~
régi baszk írás

Az eddigi legrégebbi, több mint kétezer éves baszk nyelvű írásos emléket találták meg az észak-spanyolországi Navarra tartományban. A kezet formázó bronzlapra a vaskori eredetű Irulegui falu egyik házának feltárásakor bukkantak rá a bejáratnál még tavaly nyáron, de csak idén, a restaurálási munkálatok közben vették észre a közepét díszítő feliratot – ismertette a részleteket Mattin Aiestaran, az ásatást vezető régész. Mint mondta, a kutatók megállapították, hogy a 40 írásjelből álló felirat öt szót tartalmaz, közülük az elsőt sikerült is lefordítani. A „sorioneku” szó a baszk nyelvben ma használt „zorioneko” ősi megfelelője,…

Olvass tovább>>

Ínyencek lehettek a neandervölgyi emberek

~
neandervölgyi étel

Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok – számolt be a The Guardian. A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek. A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy hetvenezer…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkorábbi bizonyítékát találhatták annak, hogy az ember tűzön ételt készített

~
ősember, tűz

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt. A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat. A régészek között nincs egyetértés arról,…

Olvass tovább>>

Sértetlen 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izraelben

~
Izrael temetkezési hely

Sértetlen, több mint 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izrael földközi-tengeri partjának déli részén – jelentette a Haarec. A Palmachim nevű kibuc új parkjának építése közben, szeptember 13-án egy sziklának ütköző munkagép tárta föl a II. Ramszesz idejéből származó, és azóta emberkéz nem bolygatta temetkezési barlangot, amelyről vasárnap számolt be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A sírban talált tárgyak a fáraó korából származnak, aki i.e. 1279 és 1213 között nemcsak Egyiptomban uralkodott, hanem Izrael földjén is, valamint a mai Libanon, Jordánia, és részben Szíria is fennhatósága alá tartozott. A régészek épen…

Olvass tovább>>

Csaknem egyméteres mamutagyarra bukkantak a régészek Vácon

~
mammutagyar

Szokatlan leletet, egy csaknem egyméteres mamutagyarat találtak a régészek egy váci mélygarázs építése előtt végzett megelőző feltárás során. A Salisbury Régészeti Kft. munkatársai a Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából végeztek ásatásokat a területen. A csaknem ezer négyzetméteres és mintegy két méter mélységű terület átvizsgálásakor a neolitikumra jellemző tárgyakat találtak, majd néhány bronzkori kerámia töredéke is felszínre került. A mélyben egy cölöpszerkezetes ház rejtőzött, a hozzá tartozó tároló- és agyagnyerő gödörrel, ahol a cölöpöket leásták, a ház falát pedig agyaggal kenték fel. A háznál a kutatók maradványcsontokat is felfedeztek. A leletek tanúsága…

Olvass tovább>>

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti ópiumhasználat nyomaira bukkantak Izraelben

~
sír, csontváz

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti, Izraelben, és talán az egész világon az eddigi legkorábbi ópiumhasználat nyomaira bukkantak az ország középső részén, a Jehud városnál folytatott ásatásokon izraeli régészek – jelentette a Jediót Ahronót. A pszichoaktív kábítószer agyagedényekben megtalált maradványai a szakemberek szerint azt bizonyítják, hogy az ópiumkereskedelem jelentős szerepet játszott a korabeli levantei kultúrában. A sírok mellett olyan szerszámokat és edényeket találtak, amelyeket minden bizonnyal azért helyeztek el az egykori gyászolók, hogy segítsék az elhunytak lelkét a túlvilágon. Az i.e. XIV. századból származó, Cipruson készült kerámiák maradványai között olyan edényeket is felfedeztek,…

Olvass tovább>>

Ókori elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálemben

~
Ókori elefántcsont díszítőelem

Júda királyságának korából származó, i. e. VIII.-VII. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek – jelentette a ynet. Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első Szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsonttöredékek. Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben a maga nemében az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek. A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és…

Olvass tovább>>

Félmillió éve élt elefánt óriási agyarára bukkantak Izraelben

~
Izrael elefántagyar

Félmillió éve élt elefánt 2,5 méteres agyarára bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az ország középső részén, egy Gedera melletti kibucnál találták meg a Tel-avivi Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem kutatói közösen a körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt kihalt egyenes agyarú elefántfaj egyedétől származó ősi csontot. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatást vezető őstörténésze, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar. Komoly kihívást jelentett teljes egészében kiemelni a földből a törékeny, félmillió éves leletet, mert…

Olvass tovább>>

Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt találtak a régészek Bihar község határában

~
aranygyűrűk

Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában – számolt be az Agerpres hírügynökség és az Ebihoreanul.ro portál számolt be. A sírban – a régészek feltételezése szerint – egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk. „A fogazata és a mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről beszélhetünk. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket.…

Olvass tovább>>

Maja uralkodók hamvait is felhasználhatták a pelota nevű játék labdáinak készítésekor

~
maja labdajátékos

Egyes maja uralkodók hamvait is belekeverhették a gumimasszába a pelota nevű játék labdáinak készítésekor – közölte a BBC , a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészére, Juan Yadeun Angulóra hivatkozva. Yadeun elméletét annak nyomán fogalmazta meg, hogy emberi hamvakat, gumit, szenet és különböző gyökereket tartalmazó 400 urnát találtak régészek Mexikó déli részén, a Toniná ásatási helyszínen a maja Nap templom alatti kriptában. Az elégetett emberi maradványok új információval szolgálnak az ősi civilizáció halotti rítusairól. Yadeun szerint a kriptát a holttestek elégetésére használták rituális ceremónia során, s a hamvakból…

Olvass tovább>>

Ősi tömegsírt tártak fel egy perui ásatáson

~
Chan Chan tömegsír

Huszonöt ember maradványait találták meg az ősi perui romvárosban, Chan Chanban folyó ásatáson perui régészek – írta csütörtökön a BBC News. A csontvázakat egy kis, tíz négyzetméternyi területen tárták fel az egykori csimu birodalom központjában. Egykor a csimu királyság uralkodott a mai Peru túlnyomó részén. A birodalom a 15. században élte virágkorát, mielőtt az inkák legyőzték volna. Chan Chan, ahol a tömegsírt felfedezték, a prekolumbiánus Amerika legnagyobb, vályogból épített fellegvára volt. A szakértők szerint a tömegsír temetkezési hely lehetett, ahol a királyság előkelőségeit helyezték örök nyugalomra. Sinthya Cueva régész a…

Olvass tovább>>

Értékes leletanyag került elő egy ásatáson Berzence váránál

~
Berzence aranylelet

Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson – mondta a munkálatokat vezető régész. Molnár István ismertetése szerint a „szokatlanul gazdag” lelőhelyen különböző kerámiák, három szakállas puska, egy kard és egy Árpád-kori növényi mintás oszlopfő mellett ezüst- és aranypénzek is előkerültek. A pénzek vélhetően valamilyen hadi cselekményhez köthetően meghalt, a várfal tövében mélyen a földben eltemetett négy ember egyikének erszényében voltak – mondta el. Hozzátette, hogy az öt arany közül három I. Mátyás (1458-1490), egy Albert (1437-1439) és egy II. Ulászló…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

~

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név. „Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet”- közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A város nevét ugyanis az eddig…

Olvass tovább>>