Címke: elte

Újfajta gravitációs hullámot fedeztek fel

~
galaxisok

Több nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is egyszerre tették közzé eredményeiket, amelyek szerint újfajta gravitációs hullám jeleire bukkantak az univerzumban: olyan nagyon alacsony frekvenciájú jeleket észleltek, amelyekről azt feltételezik, hogy a galaxisunkon áthaladó, finoman rezgő gravitációs hullámokból származnak, ezek lehetséges forrásai pedig a szupermasszív fekete lyukak lehetnek. Többek között az észak-amerikai Nanohertz Observatory for Gravitational Waves (NANOGrav) nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is megtalálták a bizonyítékot a kozmoszt kitöltő, hosszú hullámhosszú gravitációs hullámok hátterére. Tizenöt év adatait elemezve úgy gondolják, hogy ezeket a hullámokat a Nap tömegének akár több milliárdszorosát kitevő szupermasszív fekete lyukak…

Olvass tovább>>

Egyedülálló leletegyüttest tártak fel a Jászságban

~
római kori orvos felszerelése

Európai viszonylatban is egyedülálló leletegyüttest, egy római kori, a Kr. u. I. században működött orvos sírját és teljes felszerelését tárták fel a Jászságban. A Jászberényhez közel, 2022-ben végzett ásatás első fázisában, a felszíni terepbejárás során először rézkori és avar leletek kerültek elő, ezt követően magnetométeres terepbeméréssel derítették fel a lelőhelyet – idézte fel a feltárás részleteit Vida Tivadar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Régészettudományi Intézet igazgatója. Samu Levente, az intézet tudományos segédmunkatársa elmondta, az avar kori temető sírsorai között találtak egy korábbi objektumot is, ebből a viszonylag…

Olvass tovább>>

Felkutatták a Kárpát-medence korábbi legnagyobb földrengéseit

~
földrengés

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai lajstromba vették a Kárpát-medence korábbi legnagyobb földrengéseit, amelyek a műszeres mérések előtt történtek – közölte az egyetem. Az egyetem honlapján megjelent beszámoló szerint az elmúlt időszak kisázsiai és dél-európai földrengései miatt különösen reflektorfénybe került munka a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket veszi górcső alá, pontosítva azok epicentrumát (kipattanási helyét) és becsült erősségét, egybevetve azokat a XX. század néhány, már műszerrel is mért eseményével. A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes…

Olvass tovább>>

Végre megvan a magyarázat a zebracsíkok szerepére

~
zebra

Új magyarázatot adtak a zebracsíkok szerepére az ELTE kutatói: igazolták, hogy a csíkos állatokat azért nem bántják a bögölyök, mert napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt megzavarja hőérzékelésüket, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó vérereket. Horváth Gábor és kollégái korábban már bebizonyították, hogy a vérszívó bögölyök nem vonzódnak a csíkos és foltos kültakarójú gazdaállatokhoz – áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében. Mint írják, azt is kimutatták, hogy e parazita legyek zömében napsütésben támadják gazdáikat, mégpedig azért, mert a melegebb testfelszínű állatokról könnyebben el tudnak menekülni melegebb szárnyizmaik…

Olvass tovább>>

ELTE-kutatás: A zene segíthet a gyenge olvasás előrejelzésében

~
ELTE

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét. Az eljárás lehetővé teszi a veszélyeztett gyerekek korai szűrését és fejlesztését. A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másnak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja, márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni – olvasható az ELTE közleményében. Napjainkban egyre több gyerek küzd olvasási nehézségekkel, pedig minőségi olvasás nélkül…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

~
malac

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek. Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének. „A háziasított állatok különösen hajlamosak…

Olvass tovább>>

A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése

~
idő

A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát – erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére. Az ELTE közleménye szerint Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docensének és kutatótársainak vizsgálata eredetileg egy egyetemi projekt volt, amelyet még a 80-as években végeztek el. Akkor találtak egy érdekes összefüggést, az eredményt azonban nem publikálták. Nádasdy és munkatársai a közelmúltban módszertani finomítások után megismételték a régi kísérletet. Az eredmények…

Olvass tovább>>

Porcoshalakat találtak a paleontológusok Orfű mellett

~
porcoshal fosszilia

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez. Mint ahogy az ELTE a közleményében írta, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert, például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag porcoshalak kövületeiben. A kutatócsoport összesen 38 porcoshal…

Olvass tovább>>

Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

~
Alienopterix santonicus

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK). A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy…

Olvass tovább>>

Négy magyar tudós is bekerült a világ legidézettebb kutatói közé

~
tudós

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült. Mint a Semmelweis Egyetem közleményében olvasható, a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Ferdinandy és Győrffy olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy 14 magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia…

Olvass tovább>>

Szabados életet élő fehérjéket találtak magyar kutatók

~
Szegedi Tudományegyetem

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta tanulmányozzák az S100 nevű különleges fehérje viselkedését. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik – melyek a Scinetific Reports című folyóiratban jelentek meg – hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításához –…

Olvass tovább>>

Megvizsgálták az Európa és Ázsia között élő népességek kulturális és genetikai hatásait

~
genetika, DNS

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 kutató vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait. A kutatócsoport, az ELTE TTK Biológiai Intézet és a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársainak részvételével, 727 egyén genomszintű adatait elemezte, amellyel régóta fennálló régészeti, genetikai és nyelvészeti hipotéziseket lehetett tesztelni – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A nagyszabású kutatásról tanulmánysorozat jelent meg a Science tudományos folyóiratban, melyből egyebek mellett kiderül, hogy milyen genetikai nyomot hagyott és milyen kulturális hatása…

Olvass tovább>>

Kilencedik alkalommal rendeznek nemzetközi klasszika-filológiai konferenciát Szegeden

~
Szeged Klassziki filoógia

Idén kilencedszerrendezik meg a Sapiens Ubique Civis PhD Student and Young Scholar Conference on Classics and the Reception of Antiquity elnevezésű konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2022. augusztus 31 – szeptember 2. között. A konferencia nevében szereplő rövid latin mondás, Sapiens Ubique Civis – azaz: A művelt ember az egész világon otthon van – mintegy mottó, arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klasszikus ókorban gyökerező európai műveltség birtokosainak a világ minden táján otthont nyújt. A konferencia egyik fő célja, hogy a tudományterület fiatal kutatói számára fellépési…

Olvass tovább>>

Kiállítás is kíséri az európai régészek találkozóját Budapesten

~
MNM keritéskiállítás

Budapesten rendezik az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) 28. éves találkozóját. Ebből az alkalomból a Múzeumkertben kerítés-kiállítás is nyílt, amely az 1876-os budapesti Ősrégészeti és Embertani Világkongresszust idézi meg. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora a kiállítás hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszust 1876-ban Rómer Flóris kezdeményezésére és Pulszky Ferenc elnökletével, Trefort Ágoston megnyitójával rendezték meg Budapesten, ahova több száz európai régészt, tudóst és kutatót csábított az esemény. Az elmúlt másfél évszázadban is több jelentős, nagy volumenű régészeti kongresszust tartottak…

Olvass tovább>>

Megkezdődött az Európai Régészek Szövetségének 28. éves találkozója Budapesten

~
Simon és Csák

Megkezdődött szerdán Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) 28. éves találkozója. Magyarország hatalmas történeti és régészeti hagyatékkal bír, ezért nem véletlen, hogy ezúttal Budapesten tartják ezt a konferenciát – hangsúlyozta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Várkert Bazárban tartott megnyitó ünnepséget követően a közmédiának. A miniszter felidézte, hogy már a Nemzetközi Antropológiai és Ősrégészeti Szövetség 146 évvel ezelőtt, Budapesten megrendezett 8. kongresszusa során is világos volt, hogy Magyarországnak, a Kárpát-medencének az öröksége és a szellemi ereje révén sok mondanivalója és mutatnivalója van a…

Olvass tovább>>

A viselkedésproblémák és a digitális eszközök használatának összefüggéseit vizsgálták az ELTE-n

~

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók. Számos kutatás szerint a korai és túlzott TV-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek…

Olvass tovább>>

Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói

~
agy

Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását. Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében. A kutatást Kovács Ilona, az ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A közlemény kitér arra, hogy az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez…

Olvass tovább>>

Nyolcvanötmillió éve élt darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

~
ősi darázs

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éve élt darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el – közölte az egyetem. Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét. Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak,…

Olvass tovább>>

Budapest ad otthont az Európai Régészek Szövetsége éves találkozójának augusztus végén

~
ELTE

Több mint hatvan országból mintegy 2100 régész részvételével rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) éves találkozóját, amelynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont augusztus végén. Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia, amelyen 199 szekcióban csaknem háromezer előadás hangzik majd el, az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében valósul meg augusztus 31-től szeptember 3-ig. A rangos nemzetközi esemény célja, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos, kutatási eredményeket a régészet és a kulturális örökségvédelem…

Olvass tovább>>

Tudományos vizsgálatokkal igazolták a Néprajzi Múzeumban látható ritka mozaik maszk eredetét

~
mozaik maszk

Természettudományos és muzeológiai vizsgálatok során igazolták, hogy a Néprajzi Múzeum ZOOM című állandó kiállításában látható ritka mozaik maszk eredeti azték kori lelet, közép-mexikói, valószínűleg mixték mesterek munkája, valódi türkiz berakással. A maszkról és a vizsgálatokról tartott pénteki budapesti sajtóeseményen Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény nem csak a magyar népművészet pótolhatatlan kincseinek tárháza, gyűjtőkörébe egy jelentős nemzetközi kollekció is beletartozik, és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások is szerves részét képezik a múzeum feladatainak. Gyarmati János, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa elmondta, hogy 1973 és 1980 között…

Olvass tovább>>