Címke: elte

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

~
Dunavirág kérész

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…

Olvass tovább>>

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

~
bakonybéli bencés monostor

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, XV-XVI. századi könyvcsatot is találtak. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti. A monostor…

Olvass tovább>>

A napraforgók megfigyelése alapján módosulhat a napelemtáblák tájolása Magyarországon

~
napraforgó

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló „viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat. A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően „többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár öt…

Olvass tovább>>

Az emberi agy idegsejtjei meghatározott ritmusra kódolják a teret

~
Nádasdy Zoltán, ELTE

Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a bennünket körülvevő teret agyunk idegsejtjei kódolják, és a jelekből a mediális temporális lebeny (a hippokampusz és az entorhinális kéreg közösen) megalkotja a környezet neurális modelljét. Ebben a modellben a sejtek úgy jelzik aktuális koordinátáinkat, mint…

Olvass tovább>>

MTA-közgyűlés: Kende Anna tiltakozásul lemondott

~
Kende Anna

Lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról Kende Anna szociálpszichológus az elleni tiltakozásul, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint az, hogy a rendes tagnak jelölt 26 levelező tag között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi. Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója szerdán este a Facebookon tette közzé Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály…

Olvass tovább>>

MTA-közgyűlés: elismeréseket adott át Freund

~
Szemerédi Endre

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 195. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre, Abel-díjas matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának adományozta az Elnökség. Szemerédi a kombinatorika, számelmélet és elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredményei, valamint a XX. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó, róla elnevezett Szemerédi-tétel és regularitási lemma elismeréseként kapta a díjat. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza…

Olvass tovább>>

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

~
DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

~
fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez

~
ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható. Mint az ELTE  közleményében olvasható, a mesterséges intelligencia felhasználásaiban és a gépi tanulásban szükség van olyan óriási, oktató adathalmazokra, amelyekkel hatékonyan meg lehet tanítani a programokat arra, hogy az adatok bizonyos sajátságait felismerjék. Sokszor azonban nem állnak rendelkezésre milliós adathalmazok. Ezekben az esetekben adatsokszorozást, úgynevezett augmentálást végeznek az adatokon. A közleményben…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

~
kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>

Ha ezt Gogol megérte volna: E-orrot fejlesztett ki az ATK és a ELTE

~
E-orr kutatocsoport

Elkészült az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) közös projektje; az E-orr kutatóműhely feladata az volt, hogy kidolgozza a mezőgazdasági kártevő-fertőzöttséget szaganyag alapján érzékelő rendszert – közölte az ATK. Az intézmények konzorciumi pályázóként 972,81 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, ami teljes egészében fedezte a 2017-ben kezdődött projektet. A megvalósítási szakasz az év utolsó napjával zárul – tették hozzá. A pályázat természetes szagmintázatok agrártudományi hasznosítására vállalkozott. A kifejlesztett érzékelőrendszer szaganyagok alapján jelez előre kártevőket és kórokozókat – olvasható az E-orr honlapján. Ismertették, hogy a fejlesztés a…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás dinamikájának megértését is segítheti magyar kutatók új modellje

~
Drake-átjáró

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A vizsgálat eredményei új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, az élővilágot is sújtó ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, és ezzel hozzájárulhatnak a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértéséhez is. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI), valamint az ELTE Általános…

Olvass tovább>>

Állítólag vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa

~
DNS

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem…

Olvass tovább>>

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

~
Orion űrhajó

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni. A felsőoktatási intézmény által kedden az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a június elsején megalapított űrcentrum igazgatója Frei Zsolt asztrofizikus, tanácsának tagjai a Fizikai Intézet, a Kémiai Intézet és a Földrajz- és Földtudományi Intézet delegált professzorai, létrehozásáról az ELTE TTK kari tanácsa februárban döntött. A centrumnak köszönhetően a tudományterületek képviselői hatékonyabban és eredményesebben tudják végezni az asztrofizikai, csillagászati és asztrokémiai kutatásokat, valamint az űreszközök fejlesztését és az…

Olvass tovább>>

Több millió eurós projektben vizsgálják az űridőjárást az ELTE kutatói

~
nap

A többi között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET), melyben Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd – közölte az ELTE. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati Tanszéke és az Erdélyi Róbert által vezetett, gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány részvételével nemzetközi konzorcium alakult plazmaasztrofizikai kérdések kutatására. A hét ország tudósait összefogó társulást a Helsinki Egyetem koordinálja – olvasható az…

Olvass tovább>>

Koponyatorzítás mutatta meg az összetartozást és a társadalmi státuszt a hun korban

~

A Kárpát-medencében zajló népvándorlás során eltérő kulturális hátterű csoportokból új, befogadó közösség alakult ki, amelyben a koponya torzításával jelezték a származást, az összetartozást és a társadalmi státuszt – mutattak rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Régészettudományi Intézetének vezetésével végzett legújabb régészeti, fizikai antropológiai és izotópos vizsgálatok. A kutatásról beszámoló hétfői közleményben hangsúlyozzák, hogy a Kárpát-medencében a hun támadások következtében meginduló népmozgások többször is Pannonia népességének drasztikus átalakuláshoz vezettek. Közösségek szakadtak szét, és gyakran több különböző csoportból jöttek létre újak, amikor az újonnan érkezettek letelepedtek, és a megmaradt helyi népeséggel együtt…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói beszálltak a krónikus gyulladásokkal és rákos áttétekkel vívott harcba

~
sejt

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei – amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg – többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában. Az ELTE fehérjekutatói, Nyitray Lászlónak, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul – olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Mint írják, a kutatók eredményei segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma,…

Olvass tovább>>

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

~
dinoszaurusz

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…

Olvass tovább>>

Lezárul a kora vaskori lelőhelyek megismerését célzó nemzetközi kutatási program

~

Szeptember végén zárul le a Vaskor-Duna projekt, amely a kora vaskori világ kulturális örökségének megismerését és bemutatását célozta öt ország 9 mikrorégiójában. Ennek jegyében Magyarországon egyebek mellett felavatták a Sopron-Várhely régészeti tanösvényt, több népszerűsítő kiadvány, múzeumpedagógiai program készült el és megjelent egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a kora vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfői projektzáró sajtótájékoztatóján Czifra Szabolcs, az intézmény Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa elmondta: az elmúlt három év során öt ország kilenc mikrorégiójában több mint húsz intézmény és mintegy hatvan szakember dolgozott a…

Olvass tovább>>

Újra lehet pályázni az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre

~
innováció

A Magyar Innovációs Szövetség 2019. október 21-én, az ELTE-n, 29. alkalommal hirdette meg középiskolások számára, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az M5 Csatorna közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból. Az eseményt Darázs Lénárd az ELTE ált. rektor-helyettese mint házigazda nyitotta meg. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke és a MISZ tiszteletbeli elnöke, hivatalosan is bejelentette a 2019-2020-ra kiírt 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, és ismertette a feltételeket. Főként olyan kreatív fiatalokat…

Olvass tovább>>