Címke: elte

A szennyvízből meghatározható az emberi populációk genetikai összetétele

~
DNS

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói. Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása. A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az…

Olvass tovább>>

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

~

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az…

Olvass tovább>>

Minden eddiginél pontosabb mérésekre alkalmas távcső került az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba

~

Új, minden eddiginél pontosabb mérésekre alkalmas távcső került az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba: a műszerrel a Hold felszínéről és a távoli csillagok jellemzőiről kapható részletesebb kép. Június folyamán érkeztek meg a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba a Kozmikus hatások és kockázatok támogatású kutatási program műszerei. A program keretében a Holdba csapódó meteorok rövid (20-30 ms idejű) felvillanásait keresik majd a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Mint írják, az új ASA AZ800 távcsővel a későbbiekben – a meglévő Shelyak eShel spektrográf csatlakoztatásával – a csillagok légkörének és mozgásának színképét is vizsgálhatják. Ezeket a…

Olvass tovább>>

Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit

~

Digitalizálták Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi előadásjegyzeteit, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált. A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) birtokába került báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható – olvasható az egyetem honlapján. Az ismertetés szerint az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tankönyvet. Az…

Olvass tovább>>

H2020 projektet nyert az ELTE

~

Az ELTE Természettudományi Karán 2018. november 27–29 között tartották meg az Európai Unió által támogatott ENeRAG projekt hivatalos nyitórendezvényét. Ezzel a projekttel első ízben nyert az egyetem konzorciunmvezetőként H2020 projektet. Az ELTE kutatócsoportja a Finn Földtani Intézettel és a Milánói Egyetemmel együttműködve, igen szoros versenyben 481 másik benyújtott pályázattal, maximális pontszámot elérve, egyetlen magyarként került a nyertesek közé a H2020-Widespread-Twinning program keretében. A projekt futamideje három év, a támogatás teljes összege közel 1 millió EUR, melyből az ELTE-re 475 250 EUR esik. Az október 1-jén indult Excellency Network Building for Comprehensive…

Olvass tovább>>

Gravitációs hullám: az ELTE közreműködését méltatta Rainer Weiss

~

Az ELTE Szenátusa ünnepi közgyűlésén „professor et doctor honoris causa” címet adományozott Rainer Weiss (képünkön) Nobel-díjas asztrofizikusnak, a gravitációs hullámokat első ízben, ELTE-s közreműködéssel észlelő LIGO Scientific Collaboration alapító vezetőjének. A professzor beszédében hangsúlyozta: „a jövőben az a LIGO-kutatás egyik fő célja, hogy megértsük, mit mondanak nekünk a gravitációs hullámok, ebben a folyamatban pedig az ELTE-n működő kutatócsoport komoly szerepet vállalt már eddig is, és – ahogy az a tudományos együttműködések esetében elvárható – bizonyosan vállalni fog a jövőben is”. Weiss még 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el…

Olvass tovább>>

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói

~

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. VII. évezredtől a XIX. századig szinte folyamatosan lakott volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta – olvasható a kutatók közleményében. A kutatók már korábban is sejtették, hogy a harminc méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság…

Olvass tovább>>

Csoportos drónvezérlést alkotottak az ELTE kutatói

~

Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában. A világban mára több millió drón repked az égen, és szinte mindegyikhez tartozik egy pilóta is a földön. Az ELTE kutatói most olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokba csapódva megszabadulhattak földi irányításuktól: a drónok egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, csoportosan kerülve el az akadályokat, akárcsak a madarak – olvasható az intézmény közleményében. Az ELTE Biológiai…

Olvass tovább>>

Innovatív informatika: összefogott három magyar egyetem

~

2017 szeptemberében indult az ELTE-BME-PPKE Innovatív Informatikai és Infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések projektje. Célja, hogy az IKT és számítástudomány területen létrehozzon egy európai szinten is eredményesen működni képes kutatói hálózatot. A projekt 957,50 millió forint támogatással az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósításában három egyetem informatikai karai vesznek részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának vezetésével. A konzorciumban közreműködik még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara.…

Olvass tovább>>

A kiskutyák az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek tanulni

~
kutya

A nyolchetes kölyök kutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni – mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. Az egyetem csütörtöki közleménye szerint a kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek. „Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban…

Olvass tovább>>

Olyat figyeltek meg az ELTE kutatói, ami segítheti az Alzheimer- és a Parkinson-kórosok gyógyítását

~
agy

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által. Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportja a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával, együttműködésben az ELTE FIEK neurodegeneratív betegségeket kutató csoportjával és más hazai kutatókkal, fontos, új megfigyeléseket tett közzé az amerikai Tudományos Akadémia hivatalos kiadványában, a multidiszciplináris PNAS folyóiratban. Munkájuk középpontjában az immunrendszerben is kulcsfontosságú fehérje, a C1q állt, amely kiemelten fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációs csatornaként funkcionáló szinapszisok eltávolításában. A téma jelentőségét az adja, hogy bizonyos szinapszisok kontrollált eltávolítása elengedhetetlen…

Olvass tovább>>

A vikingek napkövei nagyon pontosan segítették a hajósokat

~

Nagyon pontosan segítette az égbolt-polarizációs viking navigáció a hajósokat még felhős meteorológiai viszonyok között is – mutatták ki számítógépes szimulációkkal az ELTE kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban Horváth Gábor és Száz Dénes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai mutatták be a vikingek tengeri navigációjáról mintegy másfél évtizede folyó kutatásuk legújabb eredményeit. A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthették a vikingeket a tengeri navigációban, az ELTE kutatói egy tavaly közzétett tanulmányukban már bizonyították, hogy felhős idő esetén is…

Olvass tovább>>

Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall

~

Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall (képünkön) világhírű főemlőskutató – hangzott el az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón. A magyar közönség két év után május 17-én találkozhat ismét a kutatóval, aki arról fog beszélgetni Frei Tamással az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Konferencia Központjában, miként lehet úgy élni a fejlett világban és Magyarországon, hogy az ne okozzon természeti kárt a világ fejletlenebb térségeiben – mondta el Bitter Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet elnöke. A beszélgetést az intézet és az Élet Katedrális közösen szervezi. Hozzáfűzte: a 84 éves főemlőskutató május 18-án avatja fel…

Olvass tovább>>

A kutyák jutalomérzékenységét kutatta az ELTE Etológiai Tanszéke

~

Az emberekhez hasonlóan a kutyák között is nagy az eltérés abban, hogy mennyire érzékenyek a különféle jutalmakra, és ez az érzékenység akár túlzott mértéket is ölthet – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA munkatársai egy nemzetközi tudományos együttműködés keretében a WALTHAM Alapítvánnyal. A Scientific Reports című folyóiratban ismertetett kutatás bebizonyította azt is, hogy a jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál. A kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is. Napjainkban…

Olvass tovább>>

Agytornával edzik az idős kutyákat

~

Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…

Olvass tovább>>

Agytornával edzik az idős kutyákat

~

Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói szerint a kutyákról kellene a robotok reakcióit mintázni

~

Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai szerint ahhoz, hogy az emberek könnyebben elfogadják a környezetükben található robotokat, tervezésük során az állatok, elsősorban a kutyák viselkedését kell alapul venni. Az ELTE kutatói szerint sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok. Ugyanakkor a világban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok, egyes jövőkutatók úgy vélik, pár évtized múlva már mindenhol robotok fognak minket körülvenni – olvasható az ELTE közleményében. Megoldást keresve a problémára az ELTE Etológia Tanszék munkatársai arra jutottak, hogy a robotok elfogadtatására tervezésük során inkább az állatok viselkedését kell alapul…

Olvass tovább>>

Jövőkutató: egyre nagyobb szükség van reál beállítottságú fiatalokra

~

Major László matematikus, jövőkutató szerint a munkaerőpiacon egyre nagyobb szükség van reál beállítottságú fiatalokra. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa elmondta, hogy jelenleg a Luma Center dél-finnországi központját vezeti, az országos hálózat célja a természettudományok, a matematika népszerűsítése. Major kiemelte, hogy Finnországban nagy tisztelet övezi a magyar természettudományos oktatás hagyományait. A matematikus szerint a jelenlegi társadalmi berendezkedés kissé idejétmúlt. Úgy vélte, több informatikus kellene, és fontos lenne a tartalmi tudás helyett inkább a problémamegoldó készségre helyezni a hangsúlyt.

Olvass tovább>>

Újabb lépés az emberi agy egyedfejlődésének feltárásában

~

A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnőttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni. Az emberi agy kapcsolatainak fejlődéséről keveset tudunk. Az agy különböző részei közötti kapcsolatok nagy része a magzati és a csecsemőkorban fejlődik ki, így a kapcsolatok létrejöttének követése igen nehéz feladat. A rágcsálókon végzett, az agyi kapcsolatok sejtszintű fejlődését leíró elektronmikroszkópos vizsgálatokkal egyszerre csak egy idegsejt kapcsolatait lehet…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát

~

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok – az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI felvételeinek felhasználásával vizsgálták meg 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet. A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték október 6-án. Kiderült, hogy a homloklebeny kapcsolatai aránylag konzervatívak, jóllehet ez a terület sok magas szintű agyi működés helyszíne, míg…

Olvass tovább>>