Nobel-díjasokkal népszerűsítik a molekuláris tudományokat

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap…

Olvass tovább>>

Közelebb a rák megértéséhez

laboratórium

A daganatos és az autoimmun megbetegedések mechanizmusainak jobb megértéséhez, illetve a gyógyuláshoz vezető terápiák kifejlesztéséhez járulhat hozzá az ELTE, Kacskovics Imre professzor által vezetett kutatócsoportja egy speciális új műszer révén. A jelenlegi terápiás, diagnosztikai és kutatási ellenanyagok fejlesztése a sejtfelszíni molekulákra (pl. ioncsatornák, G-protein kapcsolt receptorok: GPCR) fókuszál. E molekulák tanulmányozására a monoklonális ellenanyagok a legalkalmasabbak, bár előállításuk jelentős kihívást jelent. Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszékét vezető professzor munkatársaival együtt az elmúlt években olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel jelentősen fokozni tudták az ilyen típusú ellenanyagok fejlesztésének hatékonyságát. Ehhez ugyanakkor…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

A beidegződések felülírhatók, de nem tűnnek el az agyból

Nehéz felülírni a kialakult beidegződéseket, de ez akkor is lehetséges, ha erre nem kap explicit instrukciót az ember. A sikeres átírás után azonban nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma, az új és a régi tudás egymás mellett létezik – állapították meg magyar kutatók. Az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg. Mint az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportjának MTI-hez eljuttatott közleményében írják, automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket,…

Olvass tovább>>

Akár a farkas is lehetne az ember legjobb barátja

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag környezetben. „Magunkkal vittük őket napi tevékenységeink közben, autóban, buszon, villamoson, az egyetemre, éjszaka velünk egy ágyban aludtak” – idézte az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény Ujfalussy Dorottyát, a…

Olvass tovább>>

Biotechnológiai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ az ELTE-n

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” címmel pályázatot hirdetett felsőoktatási intézmények által vezetett konzorciumok részére 2016 júliusában. A Kacskovics Imre, az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára által koordinált, „Molekuláris biomarker kutatási és szolgáltatási központ kialakítása az ipari igények kiszolgálása érdekében” című projekt több, mint 2,5 milliárd forintnyi pályázati támogatásban részesült. A projektet megvalósító konzorcium vezetője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt., valamint a CRU Hungary Egészségügyi és…

Olvass tovább>>

És tényleg hasonlít a kutya az emberre

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Semmelweis Egyetem (SOTE) közös konzorcium keretében végzett legújabb kutyaetológiai vizsgálatuk során újabb párhuzamokat fedeztek fel az ember-kutya esetében a memóriakonszolidáció és az alvás alatti agytevékenység szintjén. A kutatók által kidolgozott új technológia lehetőséget adott arra, hogy rögzített agyhullámokból választ kapjanak arra a kérdésükre, hogy a kutyák hogyan dolgozzák fel az alvás előtti élményeket. Az első eredmények azt mutatják, hogy a kutyáknál is van kimutatható kapcsolat a tanulás és az alvás között. Például a tanulást követően megváltozik a kutyák…

Olvass tovább>>

Stresszel, ha nincs nálunk a mobiltelefonunk

Az ELTE TTK Etológia Tanszék Computers in Human Behaviour rangos nemzetközi szakfolyóiratban közölt vizsgálata szerint az emberekben az embertársaikhoz hasonló kötődés alakulhat ki mobiljaik felé. Azt gondolja, hogy Önt nem stresszeli a mobil hiánya? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói rácáfolnak erre: legfrissebb kutatásukban arról számolnak be, hogy ha az emberektől akár csak egy rövid időre is elveszik a mobiljukat, viselkedésük és szívritmusuk elárulja idegességüket, még akkor is, ha ezt nem is veszik észre magukon. „A kutatásban 18-26 év közötti egyetemisták vettek részt, akik viselkedését videóra vettük, és folyamatosan mértük a…

Olvass tovább>>

Nyilvános és ingyenes tudományos előadássorozat az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetem Neumann János Szakkollégium 2017 tavaszán tudományos előadássorozatot rendez, amelyen meghívott vendégek tartanak nyilvános előadásokat. Az előadások nyilvánosak, a részvétel ingyenes. Az első előadás március 13-án lesz, a Szakkollégium vendége Charaf Hassan egyetemi tanár, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék vezetője. Kutatási területei közé tartoznak a szoftver architektúrák, szoftvertechnikák és a multiplatform mobil alkalmazásfejlesztési módszertanok. Előadásának címe „A szoftver ereje”. Április 3-án Mérő László matematikus, pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára tart előadást „Kooperáció és versengés egyidejűleg” címmel. Mérő…

Olvass tovább>>

Szombathelyre házasodott az ELTE

Hivatalosan is „megérkezett” az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szombathelyre, pénteken ugyanis ünnepélyes keretek között megtartották a február elsejével integrálódott Savaria Egyetemi Központ (SEK) és az ELTE „kézfogóját” a vasi megyeszékhelyen. Kisfaludi András általános rektorhelyettes ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: az ELTE Magyarország legnépszerűbb egyeteme, amely piacképes diplomát kínál a fiataloknak, és nemzetközi szinten is az egyik legelismertebb magyar egyetem. Szavai szerint a két intézmény integrációjával bővül az ELTE képzési portfóliója, elmozdul a mérnöki tudományok irányába, amihez Szombathelyen adott volt egy nagy reményekre jogosító duális gépészmérnök képzés, de fontosnak tartják a pedagógusképzésben felhalmozott…

Olvass tovább>>

Interdiszciplináris mezőgazdasági kutatóműhelyt hoz létre az MTA és az ELTE

mezőgazdaság

Interdiszciplináris kutatóműhelyt hoz létre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a klímaadaptív és fenntartható mezőgazdaság támogatására a Széchenyi 2020 program keretében – közölte az Akadémia a távirati irodával. A testület tájékoztatása szerint a beruházás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével, a Széchenyi 2020 program keretében jön létre közel 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból. A kedvezményezett MTA Agrártudományi Kutatóközpont több mint egymilliárd, az ELTE Természettudományi Kar pedig 229 millió forintot nyert a 2021-ig megvalósuló projektre, amelynek köszönhetően tíz új munkahely is…

Olvass tovább>>

CAK: egymilliárd forint cirkóniumötvözetek vizsgálatára

Több mint egymilliárd forint támogatást kapott az a hároméves kutatási program, amelynek célja az atomerőművekben használt cirkóniumötvözetekben végbemenő anyagszerkezeti változások hatásainak értékelése a fűtőelemek épsége és a környezeti terhelés szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont, a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a TÜV Rheinland InterCert Műszaki Felügyeleti és Tanúsító Kft. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által létrehozott konzorcium csaknem 1,2 milliárd forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program felhívásra benyújtott pályázatával – közölte Hózer Zoltán, a projekt vezetője…

Olvass tovább>>

Személyre szabott tumorterápia: egymilliárd forint komponensek tárházára

Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezette konzorcium kutatásában arra vállalkozott, hogy olyan vegyületeket állít elő, amelyek egyes komponensei az elérni kívánt hatás és a kezelendő tumor típusa szerint könnyen változtathatók. Ez a célzott terápiás eljárás lehetővé teszi a rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó kezelését. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,2 milliárd forinttal támogatja, amelyből az ELTE részesedése…

Olvass tovább>>

Uniós forrást nyert az ELTE szennyvíztisztító eljárás fejlesztésére

laboratórium

Szennyvíztisztító eljárás fejleszt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a februárban kezdődő projekt eredményeképp csökkenhet a szennyvizek károsanyag-koncentrációja, ezáltal javulhat a vízbázisok védelme – közölte az egyetem az MTI-vel. Az ELTE ismertette: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt összköltsége több mint 677 millió forint, amelyhez a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program 530 millió forint uniós forrást biztosított. A támogatásra pályázó konzorciumot az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont vezeti, konzorciumi partnerei a Inwatech Környezetvédelmi Kft., a LightTech Lámpatechnológiai Kft. és az MTA Természettudományi Kutatóközpont. Az egyetem felidézte, hogy környezeti…

Olvass tovább>>

Új területekkel bővül a Savaria Egyetemi Központ képzési portfóliója

Új képzési területekkel bővül a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának (SEK) képzési portfóliója, miután a felsőoktatási intézmény február elsejével integrálódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szervezetébe – közölte az egyetemi központ rektorhelyettese. Németh István tájékoztatása szerint az ELTE Társadalomtudományi Kara által meghirdetve például gazdaságtudományi képzésekkel bővül a SEK képzési portfóliója, újdonságként jelenik meg a gazdaságtudományi alap- és felsőoktatási szakképzések közül a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing szak is. Hozzáfűzte: az elmúlt évek jelentkezési adatait alapul véve ugyanakkor nem hirdetnek meg egyes bölcsészet- és természettudományi alapképzéseket – matematika,…

Olvass tovább>>

A mesterséges intelligencia segít abban is, hogy mikor érdemes felhívnod az ügyfeleidet

A hétvégén került sor a Magyar Telekom szervezésében a két és fél millió forint összdíjazású, Leading Data Hackathon elnevezésű fejlesztői versenyre, ahol minden a Big Data, azaz az óriási adathalmazok körül forgott. A résztvevők egy 150 ezer soros anonimizált ügyféladatbázist kaptak, ennek segítségével kellett fejleszteniük „adatvizualizáció”, „adatprezentációs felület létrehozása”, valamint „adaton alapuló appok” kategóriákban. A versenyen nyolcvan egyetemista és a Big Data területén tevékenykedő szakember mérte össze tudását 25 csapatban. Az egyik kategóriagyőztes pályamű arra hozott létre megoldást, hogyan kerülheti el a Magyar Telekom, hogy rossz időben hívja telefonon ajánlatokkal ügyfeleit.…

Olvass tovább>>

Megfejtették volna az áttétes tüdőrák rejtélyét?

Yorki és Texasi Egyetem kutatói szerint a tüdőrák terjedésének okát egy sejtszintű „postahivatal”-nál, a Golgi-készüléknél kell keresni. Ez egy meglehetősen bonyolult membránrendszer, amely előbb szétválogatja a fehérjéket, majd vagy a megfelelő helyre juttatja azokat, vagy a sejt egy másik pontjára, esetleg azon kívülre. Ennél a folyamatnál a rendszer képes a szerkezeti módosításra is, amely a rákos betegség esetében elindít egy lavinát. „A kutatók felfedezték, hogy egy fehérje, az úgynevezett PAQR11 a Golgi-készüléken belül olyan jelet kap egy másik proteintől, a Zeb1-től, amely arra készteti a “postahivatalt”, hogy megindítsa a membránhólyagok…

Olvass tovább>>

Átnevezik a Nyugat-magyarországi Egyetemet

Soproni Egyetem néven négy soproni karral működik tovább 2017. február 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem, miután az Országgyűlés kedden megszavazta az erről szóló törvényjavaslatot – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t. A közlemény felidézi Palkovics László kijelentését; az oktatásért felelős államtitkár július 6-án Sopronban elmondta, hogy „fenntartható, fejlődőképes, az erdészeti és a faipari területen Európa vezető kutatóközpontját működtető egyetemmé alakul a Nyugat-magyarországi Egyetem”. A szombathelyi Savaria Egyetemi Központ az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül. A szerkezetváltozást korábban mindkét intézmény szenátusa támogatta. A közlemény szerint az új struktúrában az eddig fennálló működési…

Olvass tovább>>