A Nobel-díjas Krausz Ferenc (képünkön) professzor részvételével megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Mint írták, a Kutatási Kiválósági Tanácsot a kormány hozta létre annak érdekében, hogy erősödjenek a kiválósági alapú kutatási támogatások által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások, valamint növekedjen a kutatói életpálya vonzereje. Csák János miniszter felkérésére a testület tagja Krausz Ferenc professzor is. A kormány célja, hogy teret és támogatást adjon a magyar kreativitásnak, innovációnak, ezzel is elősegítve a magyar gazdaság növekedését – hangsúlyozta közleményében a tárca. Emlékeztettek, hogy idén májusban…
Olvass tovább>>Címke: MTA
Budapesten tartják a kutatókönyvtárak nemzetközi konferenciáját
Idén Budapest ad otthont Európa legnagyobb szak- és kutatókönyvtárakat tömörítő szakmai szervezete, a LIBER nemzetközi konferenciájának, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) szervezésében július 5. és 7. között rendeznek meg. A szervezők közleménye szerint az 52 éve minden évben megrendezett konferencia témái többek között a jövő könyvtárait érintő kihívásokkal, a gyűjtemények megőrzésével és fejlesztésével, valamint a nyílt hozzáféréssel, a kutatási adatok menedzselésével, az új felhasználói szolgáltatásokkal, tudományos kapcsolatépítéssel foglalkoznak. A esemény Soós Sándor, az MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési osztályvezetőjének nyitóbeszédével veszi kezdetét szerdán.…
Olvass tovább>>Vizsgálják a globális villámtevékenységet
A soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai több mint tíz ország kutatóival együttműködve vizsgálják a globális villámtevékenységet, hogy teljesebb képet kapjanak a bolygó klímájának állapotáról. A Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában közelmúltban publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. A kutatók egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul. A vizsgálat során a világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a…
Olvass tovább>>Lemondott Maróth Miklós, az ELKH elnöke
Április 15-i hatállyal lemondott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöki tisztségéről Maróth Miklós – közölte a hálózat Kommunikációs Osztálya. Maróth saját tudományterületén végzett sok évtizedes sikeres munkáját tovább folytatja, emellett egy új, a magyar tudomány fejlesztésére irányuló jelentős program megvalósításán szeretne dolgozni – áll az állam által a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) enyhén szólva is erőszakkal elvett kutatóintézetek szervezete, az ELKH közleményében. Az ELKH-t létrehozása óta Maróth vezette, 2019. augusztus 1-jétől öt évre nevezték ki a szervezet élére. Maróth klasszika-filológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja,…
Olvass tovább>>Teljesülhet a múzeumi kiállítási tárggyá vált „ír óriás” végakarata, aki a tengerben akart nyugodni
Eltemethetik a 231 centiméteres magassága miatt „az ír óriásként” emlegetett, 1783-ban elhunyt Charles Byrne maradványait, aki halálos ágyán úgy végrendelkezett, hogy a tengerbe temessék, de végül mégis egy múzeumban állították ki csontvázát. A 22 éves Byrne maradványait John Hunter anatómus szerezte meg halála után, és londoni lakásmúzeumában mutogatta. 1962-ben II. Erzsébet is megtekintette a Királyi Sebészeti Kollégium Hunterian Múzeumában a híres csontvázat – emlékeztetett a smithonianmag.com portál. A Hunter gyűjteményét is tartalmazó múzeum az utóbbi öt évben zárva tartott, de amikor márciusban ismét megnyílik, a csontváz már nem lesz ott a…
Olvass tovább>>Négy magyar tudós is bekerült a világ legidézettebb kutatói közé
Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült. Mint a Semmelweis Egyetem közleményében olvasható, a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Ferdinandy és Győrffy olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy 14 magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia…
Olvass tovább>>Új szalámiérlelési technológiát fejlesztett ki a Műegyetem
A minőséget és az energiahatékonyságot is javító technológiát dolgoztak ki a Pick Szeged Zrt. felkérésére a Műegyetem kutatói a vállalattal közösen, az új műszaki megoldás során egy algoritmus segíti a szalámik érlelési folyamatának megtervezését és nyomon követését — közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A közlemény szerint a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének munkatársai a Pick prémium kategóriás termékeit vizsgálták a vállalat szakembereivel együtt, hogy hatékonyabb technológiát dolgozzanak ki, amellyel egyebek mellett csökkenthető az előállított termékek karbonlábnyoma. A gyártás folyamatában az érlelésnek kiemelt szerepe van, a…
Olvass tovább>>Az MTA szerint rekordszámú kutatónő van az Akadémia új doktorai között
Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – közölte az Akadémia. Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti –…
Olvass tovább>>Zseniális ifjú innovátorok
Nyolcvankettő fiatal versenyző dolgozta ki kiemelkedő természet-tudományos, illetve műszaki projektjét a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor. Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el: a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített…
Olvass tovább>>MTA Közgyűlés: megválasztották az MTA új akadémikus tagjait
Az Akadémikusok Gyűlése május 3-i, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A kedden megválasztott 100 új akadémikust 110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése. Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2019 májusában volt tagválasztás. Az Akadémia Alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli. Rendes taggá az…
Olvass tovább>>MTA Közgyűlés: nyilvános az akadémiai minősítést elnyert tudományos műhelyek listája
Összesen 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek adományozta a tudós testület kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Kiváló Kutatóhely minősítést – közölte az MTA. Az erről szóló okleveleket a MTA Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek. „Az MTA már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek” – hangsúlyozták a közleményben. Emlékeztetnek rá, hogy…
Olvass tovább>>MTA-közgyűlés: Kende Anna tiltakozásul lemondott
Lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról Kende Anna szociálpszichológus az elleni tiltakozásul, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint az, hogy a rendes tagnak jelölt 26 levelező tag között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi. Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója szerdán este a Facebookon tette közzé Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály…
Olvass tovább>>MTA-közgyűlés: elismeréseket adott át Freund
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 195. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre, Abel-díjas matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának adományozta az Elnökség. Szemerédi a kombinatorika, számelmélet és elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredményei, valamint a XX. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó, róla elnevezett Szemerédi-tétel és regularitási lemma elismeréseként kapta a díjat. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza…
Olvass tovább>>Freund: rendeződtek a nyitott kérdések az ELKH-val
Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón. Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program. Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz – tette…
Olvass tovább>>Fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban – közölte a kutatóközpont. Mint a közleményben olvasható, a fény előállításához, átalakításához és detektálásához köthető kutatási terület, a fotonika egyre több korszerű technológiában játszik kulcsszerepet. „A legkorszerűbb, kompakt lézerekkel például a lézeres frekvencia- és távolságmérést lehet új alapokra helyezni. A minden korábbinál rugalmasabb optikai hangolhatóságot biztosító molekuláris fotonikai eszközök leginkább a biológiai ágensek és veszélyes anyagok detektálására alkalmas szenzortechnológiában, spektroszkópiai módszerekben nyernek alkalmazást. A detektortechnológia továbbfejlesztésével pedig akár radioaktív anyagok kimutatása is…
Olvass tovább>>Gyógyászatban használható fémvegyületeket vizsgáltak Szegeden
Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg – jelentette be a felsőoktatási intézmény. A közlemény szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld – a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő – szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula. Így sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok hatását. Vizsgálták egy fehérjealapú…
Olvass tovább>>Szabados László csillagász kapta idén a Kulin György-díjat
A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnöksége idén Szabados László csillagásznak ítélte oda a Kulin György-díjat – közölte az egyesület. Szabados professzor emeritus csillagász, az MTA doktora, az MCSE volt elnöke tudományos munkásságának, illetve közzösségszervező és ismeretterjesztő tevékenységének elismeréseként vehette át az életműdíjat és a vele együtt járó, teleszkópot ábrázoló bronzplakettet Mizser Attila főtitkártól az egyesület alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Szabados ötven éve dolgozik a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetben. A tudóst a Svábhegyi Csillagvizsgáló távcsövével végzett mérései tették a cefeida-típusú változócsillagok világszinten is elismert kutatójává.…
Olvass tovább>>Először repül el a Merkúr mellett a BepiColombo európai-japán űrszonda
Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette. A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil…
Olvass tovább>>BAKONYI 100 EMLÉKKONGRESSZUS
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Balatoni Szövetség, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság, Keszthely Város Önkormányzata, Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata, Csopak Község Önkormányzata és a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége nevében nagy tisztelettel meghívjuk Bakonyi Károly, világhírű szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. november 4-én (csütörtökön) kerül megrendezésre a Bakonyi 100 Emlékkongresszus c. rendezvény. További információk és regisztráció: http://bakonyi100.hu/ Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/529656798397981 Programtervezet: 10:00 Ünnepélyes mamutfenyő-ültetés Keszthely, Várkert (Google…
Olvass tovább>>Kiss László csillagász kapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató „nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti”. Kiss, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése…
Olvass tovább>>