Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…
Olvass tovább>>Címke: MTA
Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása
A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása. A nagyméretű, reprezentatív kötet több mint 40 résztvevő közül érdemelte ki az „ICA International Cartographic Exhibition Award Winner” címet. A MTA közlése szerint a Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association) júliusban rendezte meg Tokióban a Nemzetközi Térképészeti Konferenciát (International Cartographic Conference – ICC), amit hagyományosan kétévente tartanak. Az esemény keretein belül került sor a nemzetközi térképészeti kiállításra, amely…
Olvass tovább>>Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez
Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az…
Olvass tovább>>Az öregedés jeleit mutatták ki magyar és ausztrál csillagászok egy vörös óriáscsillagnál
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A kutatók által vizsgált Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait”, termális pulzusait éli át. Az MTA honlapján olvasható beszámoló szerint a csillagok élete nagyon lassan telik, a legtöbbször túl lassan ahhoz, hogy emberi léptékkel észlelhető legyen az idő múlása egy-egy égitestnél. Ez alól legfeljebb a szupernóva-robbanások kivételek, de a legtöbb csillag sosem válik szupernóvává. A Naphoz hasonló csillagok jóval csendesebben érik…
Olvass tovább>>Külföldi rektori konferenciák az MTA átalakításának visszavonását kérik
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt, s egyúttal a módosítás visszavonására szólították fel a kormányt. A Német Felsőoktatási Rektori Konferencia (HRK), a Lengyel Rektori Konferencia (KRASP) és az osztrák Egyetemi Konferencia (uniko) szerint a szeptemberben hatályba lépő változások veszélyeztetik az akadémia szabadságát és intézményi önállóságát, mert közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonják és megfosztják alapvető működési finanszírozásától az MTA-t. „Ez sérti az oktatás szabadságának és a tudományos intézmények önrendelkezésének nemzetközileg elfogadott és…
Olvass tovább>>Nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette Lovász László az Akadémia és a kutatóhálózat helyzetét
A magyar tudományos közösség egyértelművé tette, hogy elutasítja a Kormánynak a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvényjavaslatát. A tervezett intézményi és finanszírozási struktúra ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot – mondta Lovász László (képünkön), az MTA elnöke a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón. Az Akadémia elnöke szerint a javaslat elfogadásával nem javul Magyarország innovációs kapacitása, miközben a Kormány erősödő szerepvállalása a tudományos irányításban olyan riasztó példa lehet, amelyet más uniós tagállamok kormányai is követhetnek. Napra pontosan egy éve érkezett meg a Magyar Tudományos Akadémiára az Innovációs és Technológiai…
Olvass tovább>>MTA Felügyelő Testület: elfogadhatatlan a kormány törvényjavaslata
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Felügyelő Testülete szerint elfogadhatatlan a kormány törvényjavaslata a tudományos intézményrendszer átalakításáról. Az MTA pénteki közleményében idézett testületi határozat szerint a törvényjavaslat visszavonása „messzemenően indokolt”, elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az Akadémiának kezdeményeznie kell az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Az Akadémia gazdálkodását ellenőrző testület egyhangú véleménye szerint a törvényjavaslat nem veszi figyelembe az MTA és az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti egyeztetéseken megtárgyalt és konszenzussal elfogadott elemeket, lényegében egyoldalúan felülírja azokat. Kiemelten nem elfogadható a testület szerint az MTA tulajdonában lévő vagyonelemek használatára vonatkozó szabályozás.…
Olvass tovább>>A Magyar Tudományos Akadémia: sorsdöntő napok jönnek
A Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) támogató demonstrációt szervezett vasárnap Budapesten az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Oktatói Hálózat. A demonstrálók a Fővám térről vonultak az MTA épülete elé, ahol a testület elnökének, Lovász Lászlónak a levelét olvasták fel a szervezők. „Az elmúlt egy esztendő az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia egyik legnehezebb éve volt” – fogalmazott üzenetében Lovász László. Az akadémia elnöke aláhúzta: bízik abban, hogy az akadémikusok, a legkiválóbb fiatal kutatókból álló „Lendületesek”, az akadémiai dolgozók, a teljes magyar kutatói közösség túlnyomó többsége, valamint a magyar tudomány ügye iránt…
Olvass tovább>>Az első szintetikus genomú baktérium létrehozásához magyar fejlesztésű baktériumot használtak
Magyar fejlesztésű baktériumot használtak camebridge-i kutatók, amikor egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kutatók a kólibaktérium (Escherichia coli) DNS-ét cserélték le szintetikus eredetűre és közben megváltoztatták a genetikai kódolási rendszerét – olvasható az MTA közleményében, amely szerint a kutatók eredménye mérföldkő a mesterséges sejtek létrehozásában. Pósfai összefoglalója szerint a munka több szempontból is jelentős:…
Olvass tovább>>Akadémiai elismeréseket adott át Lovász
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila (képünkön), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa vehette át a magyar civilisztika terén végzett kiemelkedő oktató-, tudományos és tudományszervező munkája, valamint az Akadémiához évtizedeken át szorosan kapcsolódó értékes közéleti tevékenysége elismeréseként. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza…
Olvass tovább>>MTA-közgyűlés: nem a Palkovics-tervre
Az MTA közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, hogy az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot – mondta el Lovász László elnök. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter viszont azt mondta, hogy továbbra is az akadémián kívül képzelik el az intézethálózat működését. A miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MTA 191. közgyűlésén megjelent több mint négyszáz köztestületi tag 77 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy az intézethálózat továbbra is az MTA szervezetrendszeréhez tartozzon. Lovász hozzátette: a közgyűlés döntött egy új vezetési struktúra létrehozásáról is a kutatóintézet-hálózat élére, amelyet egy…
Olvass tovább>>MTA: borban az igazság
Tokaj-Hegyalja és Villány borai szerepeltek a legjobban az idén tizedik alkalommal meghirdetett Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bora versenyen. Az idei felhívásra szép számmal érkeztek olyan borok, amelyek a világ legjobbjai közé tartoznak – összegzett a keddi eredményhirdetés előtt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a borverseny zsűrijének elnöke. Mint hozzáfűzte, a pályázat célja olyan borok kiválasztása, amelyeket az akadémia jó szívvel kínálhat rendezvényein, ajándékozhat vendégeinek. A versenyre 14 magyarországi borvidék 48 pincészete 142 bort nevezett, melyek bírálata öt napon át zajlott. Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, a zsűri…
Olvass tovább>>Eötvös Loránd-emléknap a Magyar Tudományos Akadémián
Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. Az UNESCO-val együttműködésben szervezett megemlékezésen Lovász László, az MTA elnöke úgy fogalmazott: Eötvös személyében nem csupán a természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatóját, hanem a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyiségét, valamint az akadémia egykori elnökét is tisztelhetjük. Lovász fontosnak tartotta megemlíteni: „Eötvös pontosan tudta, hogy a tudomány nemzetközivé vált, ebben a határokon átnyúló tudományos térben pedig a magyar kutatóknak az MTA-t kell igazodási pontnak tekinteniük”. Kiemelte, hogy noha Eötvös Loránd soha…
Olvass tovább>>MTA-vizsgálat: nagyon rendben van minden
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak – derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el. Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával – sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye. A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében…
Olvass tovább>>Az MTA szabadságáért tüntettek Budapesten
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szabadságáért és kutatóhálózatának egységéért vonulásos demonstrációt tartottak csütörtökön Budapesten. A tüntetők az Akadémia székháza elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elé vonultak, ahol a szervezők petíciót adtak át a tárca képviselőjének. A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) hirdette meg az MTA elnökségének ülésével egy időben Menet a tudományért címmel. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat dolgozóiból szerveződött csoport demonstrációja az Akadémia épülete előtt kezdődött, ahol Szilágyi Emese, a tüntetés főszervezője, az MTA kutatója arról beszélt: nem szabad hagyni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatát leválasszák az Akadémiáról, ennek…
Olvass tovább>>A vendéglátóiparban dolgozó nők újszülöttjeinek egészsége javult a dohányzási tilalom hatására
A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett – derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából. A kutatók azt vizsgálták, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Felidézik, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között…
Olvass tovább>>MTA-felmérés: a többség büntetné a hálapénz utólagos elfogadását is
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést – olvasható az Akadémia közleményben. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott…
Olvass tovább>>Új meteorvadász kamerarendszert építenek ki Magyarországon
A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál. Meteorcsillagászati fejlesztésekre még 2016-ban nyertek el egy négyéves futamidejű pályázatot. A Kozmikus hatások és kockázatok című projekt célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák. A több fejlesztést is magába foglaló projekt egyik eleme az a…
Olvass tovább>>MTA: nem igaz, hogy az akadémia minden eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azon keddi állítása, miszerint az akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – közölte az akadémia. Az ITM korábban egyebek mellett arról adott tájékoztatást: az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson, feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon. Az ITM keddi közleményében az is olvasható, hogy „a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl…
Olvass tovább>>Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit
Digitalizálták Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi előadásjegyzeteit, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált. A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) birtokába került báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható – olvasható az egyetem honlapján. Az ismertetés szerint az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tankönyvet. Az…
Olvass tovább>>