Új vezetők az MTA kutatóintézet-hálózatában

Január elsejétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett intézményeket. Az Európai Unió (EU) ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg – közölte az MTA. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az…

Olvass tovább>>

Elsőként az MTA elnöke kapta az európai tudományos akadémiák új díját

Lovász László (képünkön) matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz – olvasható az MTA közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította. Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban…

Olvass tovább>>

Gender: az MTA tagságára ajánlott kutatóknak negyede nő

Több mint egynegyede nő a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagjainak javasolt kutatóknak – közölte a köztestület. A tájékoztatás szerint összesen 193 magyarországi és külföldi új tagot ajánlanak a tudományos osztályok az MTA testületébe. Az ajánlott tudósok 31 százaléka nő, az ötven év alatti ajánlottak száma 18, a legfiatalabb ajánlott 41 éves. A női ajánlottak átlagéletkora 59,6 év, a férfi ajánlottaké 60,6 év. Az új akadémikusok lehetséges számáról az MTA Elnöksége dönt 2019. márciusban, majd az Akadémikusok Gyűlése szavaz arról májusában, hogy a közös jelöltlistáról…

Olvass tovább>>

Palkovics: március végén tesz javaslatot az MTA átalakítására a felkért testület

Az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága jövő év március végéig tesz javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének átalakítására – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Elmondta, a testület pénteken megtartotta alakuló ülését. A bizottságba hét tagot ő, hét tagot az MTA elnöke kért fel, a szervezet saját ügyrendje szerint dolgozik, feladata áttekinteni az MTA jövőbeni működését. A miniszter hangsúlyozta, várja az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságának javaslatát, addig az ügyben nincs teendő.

Olvass tovább>>

Az agy állapotát meghatározó, alapvető fontosságú hálózatot fedeztek fel magyar kutatók

agy

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé – közölte az Akadémia. Az MTA közleménye szerint Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. A felfedezést leíró cikk a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján jelent meg. Mint írják, mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor kiélesednek az érzékei. Egy sötét erdőben…

Olvass tovább>>

Limnológia: kísérleti tartályokat adtak át Tihanyban

A sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályokat adtak át a tihanyi Limnológiai Intézet területén. A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra. Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális…

Olvass tovább>>

2018-as ESA Technológia Transzfer és Üzleti Inkubációs pályázatok Magyarországon

Magyarország belépésével 2016-ban új taggal bővült az Európai Űrügynökség Technológia Transzfer hálózata, amely egész Európában azon dolgozik, hogy az űrtechnológia fejlesztéseit más, nem űripari területeken, így a mindennapi életben is hasznosíthassuk. 2016. december 6-án megnyílt Magyarországon az ESA Technológia Transzfer Irodája, 2018. július 2-án pedig megnyitott ESA Üzleti Inkubátorháza (angolul Business Incubation Centre, ESA BIC Hungary) is. Ez az inkubátorház egyben a Magyar Tudományos Akadémia Üzleti Inkubátorháza is. A két intézmény egy helyen működik, így a még ötlet fázisban lévő projektek egy helyen kaphatnak segítséget a megfelelő űrtechnológia keresésétől a…

Olvass tovább>>

MTA: részleges megállapodás született az Akadémia és az ITM között

2018. szeptember 12-én a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői munkacsoportja fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértőit, hogy a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről egyeztessenek. A megbeszélésen született megállapodások A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a költségvetési törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. A fejezet – beleértve természetesen az intézethálózatot is – 2019. évi költségvetésének tervezése a jogszabályokban előírt módon és határidőkkel, a megelőző évekkel azonos módon megtörténik. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni. A jelenleg…

Olvass tovább>>

Akadémia: elakadt az ITM-mel való tárgyalás, de folytatnánk

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az MTA kutatóintézet-hálózatának megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja. Az elnökség döntött arról is, hogy rendkívüli közgyűlés összehívására még ebben az évben szükség lesz. A 2019-es költségvetésről szóló törvény július 20-i parlamenti végszavazása után folytatódtak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a július 25-i rendkívüli elnökségi ülés határozata alapján. Az egyeztetések során lefektetett elvek alapján, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérésére Lovász László, az MTA elnöke augusztus 23-án levélben foglalta össze az MTA…

Olvass tovább>>

Társulási szerződést kötött a Debreceni Egyetem és az Atomki

Társulási szerződés megkötésével erősítette meg több évtizedes együttműködését a Debreceni Egyetem (DE), és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni atommagkutató intézete (Atomki). Szilvássy Zoltán, a DE rektora ebből az alkalomból emlékeztetett rá: az egyetem tavaly több olyan stratégiai megállapodást kötött cégekkel, például a General Electric-kel, a Ganz EEG-vel, illetve a Roszatommal, amely megköveteli az alapkutatások és az innováció összekapcsolódását. A rektor beszélt arról is, hogy az egyetem protonterápiás intézetének ősszel kezdődő építéséhez az orvosi mellé például komoly nukleáris fizikai tudás kell, amelyet az Atomki tud biztosítani. Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója…

Olvass tovább>>

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az összegzés felidézi, hogy a DQ Tau rendszerben két fiatal csillag kering egymás körül elnyúlt pályán, 16 napos periódussal. Mindkét csillag tömege mintegy fele a Napénak. A rendszer a Bika csillagképben található egy tőlünk 450 fényév távolságban levő csillagkeletkezési területen. „A csillagok nagyon fiatalok, mintegy egymillió évvel ezelőtt alakultak ki és körülöttük még megtalálható a por-…

Olvass tovább>>

Vesztett az MTA, csak a büdzsé elfogadása után folytatódhatnak a tárgyalások az ITM-mel

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta el Lovász László (képünkön), a tudós testület elnöke az MTI-nek. Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen negyvenmilliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai,…

Olvass tovább>>

Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban

A Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is. Az állásfoglalást és a javaslatokat teljes terjedelmükben közöljük. 2018. JÚLIUS 4. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása és javaslatai a Kormány T/503 számú, Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) alapvető elvi fenntartásai és a gyakorlati megvalósíthatóságot illető kétségei…

Olvass tovább>>

Lovász garanciát kér arra, hogy az akadémia függetlensége nem fog csorbulni a jövőben sem

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteki rendkívüli ülésén meghatározta azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel – mondta Lovász László (képünkön), az MTA elnöke a köztestület rendkívüli elnökségi ülését követően. Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az…

Olvass tovább>>

Honlapot indított az Akadémia az áltudományok ellen

A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívta fel a kutatói közösséget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közgyűlése által elfogadott határozat; az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében az MTA ismeretterjesztő holnapot is indított tudomany.hu néven. A tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség, és a tudomány alapelveinek támadása, a tévtanok, a tudományosnak tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik. A Magyar Tudományos Akadémia – mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület – az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indul a látás megismerésére magyar vezetéssel

szem

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata 1,35 millió dollárt (mintegy 345 millió forintot) nyert el a 2018 májusában induló Fusion of evidence and expectation (Az elvárások és a bizonyosság fúziója) című hároméves projektre a Human Frontiers Science Program pályázatán. A döntőbizottság 780 pályázatból 31-nek ítélt oda támogatást, Magyarországról utoljára nyolc éve hirdettek nyertest – közölte az MTA szerdán az MTI-vel. A nemzetközi együttműködésben zajló projekt központi feltételezése, hogy…

Olvass tovább>>

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban,…

Olvass tovább>>

Őskori migránsválság cserélte ki a Brit-szigetek népességét

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató új tanulmányból, amely a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálatával megfejtette az úgynevezett harangedényes kultúra egy régi rejtélyét. A Brit-szigetektől Észak-Afrikáig, Portugáliától Budapestig számos olyan leletegyüttest találtak az i. e. 2700-2400 közötti évszázadokból, amelyeket egységes kerámiaművesség (harang alakú edények), viselet (csontgombok, csontból készült csüngők) és fegyverek (rézből készült tőrök, íjászattal kapcsolatba hozható nyílhegyek és csuklóvédő lemezek) jellemeznek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Ezeket a leletcsoportokat összefoglaló…

Olvass tovább>>

Pálinkás József: 3,5 milliárd forinttal támogatja az állam a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program megvalósítását

Forint

Akadémiai, felsőoktatási és vállalati kutatóhelyek összefogásával valósul meg a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program, amelyet 4 éves működése alatt az állam 3,5 milliárd forinttal támogat – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program illeszkedik a tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok sorába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap eddig mintegy nyolcvanmilliárd forint keretösszeggel 16 tematikus programot finanszírozott a főbb társadalmi gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. Pálinkás szerint a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program eredményeinek köszönhetően olyan prototípusok születhetnek, amelyek a jövőben hozzásegítik a…

Olvass tovább>>

Szakértő: számos tudományágat segíthetnek a mindennapok tapasztalatai

A technológiák hihetetlenül gyors fejlődése mellett is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hétköznapi életben szerzett tapasztalatokat számos tudományág hasznosítani tudja – mondta Molnár Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. A botanikus hangsúlyozta, nem a tudomány az emberiség egyetlen tudásformája, hiszen a hosszú ideje egy helyben élő, hagyományos gazdálkodást folytató emberek egészen másképp látják a világot, mint a kutatók. A döntéshozóknak így felhalmozott tudásrendszereket is érdemes figyelembe venniük, hiszen nem mindig elég az a segítség, amit a tudósok nyújtani képesek – tette hozzá. A szakértő szerint ember és ember…

Olvass tovább>>