Címke: MTA

A diákolimpia legsikeresebb iskoláit és testnevelő tanárait díjazták

~

A 2016/17-es tanév diákolimpiai rendezvényein legkiemelkedőbben szerepelt köznevelési intézményeket díjazta a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ). A Magyar Tudományos Akadémia épületében megtartott ünnepségen Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a testnevelők munkája azért fontos, „mert az ő kezükben vannak a jövő büszkeségei”. Egyúttal köszönetet mondott a pedagógusoknak, tanároknak és edzőknek azért az áldozatos munkáért, amellyel a háttérből segítették hozzá a diákokat a kiemelkedő eredmények eléréséhez. Hozzátette: „a diákolimpiának köszönhetően az idei tanévben immár 31. alkalommal kerül előtérbe a teljes körű iskolai sporttehetség-gondozás, amely jelentős mértékben hozzájárul a jövő sportnemzedékének kineveléséhez”.…

Olvass tovább>>

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

~
búza

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA közleménye szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy…

Olvass tovább>>

Homér projekt indult Veszprémben

~
szennyvíz

Több mint 605 millió forintos uniós támogatásból fejleszt a felszíni vizeknél használható medermonitor-rendszert egy veszprémi kutatócsoport – közölte a fejlesztést végző Homér projekt vezető kutatója. Cserfalvi Tamás elmondta, a berendezés megvalósításában az Aqua-Terra Lab Kft. mellett részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, a veszprémi Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézete, a távfelügyeleti funkciókat kidolgozó AperTech Kft. és az analitikai méréstechnika kutatását végző VRIC Nonprofit Kft. is. A tervek szerint a 2020-ban megvalósuló fejlesztés révén a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók, vizsgálhatók lesznek – mondta…

Olvass tovább>>

MTA: a genomszerkesztés klassz lehet

~

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól – közölte az MTA. Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi…

Olvass tovább>>

Másfél milliárd forintot fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra az UTB vezette konzorcium

~
szennyvíz

Több mint másfél milliárd forint összegű európai uniós forrást fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra a következő négy évben az UTB Envirotec Zrt. vezette konzorcium – közölte a társaság. A projektben komplex szennyvíztisztító-telepi, új technológiákat fejlesztenek ki, amelyek a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok energia- és nyersanyag-tartalmát hasznosítják. A projektben az üzemeltetéssel a Bácsvíz Zrt., a technológiai tervezéssel és fejlesztéssel az UTB Envirotec Zrt., a kutatással és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével a Debreceni Egyetem, a környezetvédelmi feladatok és kockázatértékelés megvalósításával az Inno-Water Zrt., a talajtani és komposztálást érintő feladatok megvalósításával pedig az Magyar Tudományos…

Olvass tovább>>

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal

~

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Idén Bodai Zsolt (kémia), Bolgár Bence (bioinformatika), Bunford Nóra (idegtudomány, pszichológia), Dömötör Orsolya (kémia), Grolmusz Vince Kornél (orvostudomány), Kovács Péter (klinikai orvostudományok), Perlaki Gábor (orvostudomány), Szalai Tamás (planetológia), Varga Zoltán (orvostudomány), Vincze Miklós Pál (földtudományok) kapta az elismerést, amelyet Lovász László, az MTA elnöke, Juhász Edit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója adott át a díjazottaknak. A Junior Prima díjjal 2007 óta tüntetik ki a kiemelkedő teljesítményt…

Olvass tovább>>

A Semmelweis kutatásaira harmincezerszer hivatkoztak a világon

~

Mintegy harmincezer tudományos publikációban hivatkoztak a Semmelweis Egyetem valamelyik kutatására tavaly a világon – mondta az intézmény oktatási rektorhelyettese. Hermann Péter felidézte, hogy élettudományokban, valamint orvos-egészségtudományi kategóriákban is a 301-400. hely között szerepel a Semmelweis Egyetem a londoni Times Higher Education (THE) friss nemzetközi képzésterületi rangsorában. A rektorhelyettes szerint jól szerepelt az egyetem például az oktatók számát tekintve, hiszen jelenleg 10-12 hallgatóra jut egy tanár. Ráadásul az oktatók hét-nyolc százaléka a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. Hozzátette, a régióból csak a bécsi orvosegyetem előzi meg a Semmelweist. Elhangzott az is, hogy…

Olvass tovább>>

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

~

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható. A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit. A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük…

Olvass tovább>>

Gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével

~

Gyűrűt fedeztek fel a Neptunuszon túli Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével. A nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben számolt be az eredményeiről. A Neptunuszon túli, távoli égitesteket az okkultáció, a csillagfény kitakarásának hossza alapján tudják a szakértők részletesebben megismerni, ehhez azonban tiszta égboltra is szükség van – olvasható a csillagászat.hu tudományos portálon. Ilyen alkalom jött el január 21-én, amikor a Haumea nevű törpebolygó árnyéka végigsöpört Európán, Magyarországgal a középpontjában. Az okkultáció megfigyelésére számos csillagvizsgáló készült 6 országból, köztük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriuma…

Olvass tovább>>

Kihirdették A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjait

~

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést. A tudományos munkájukban fiatal nőket ösztönző elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda Tóth Szilvia Zitának és Wohner Nikolettnek. A díjjal járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölte az MTI-vel hétfőn A nőkért és a tudományért…

Olvass tovább>>

Nobel-díjasokkal népszerűsítik a molekuláris tudományokat

~

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

~

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science – ECOSS) – közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem közös reakciókinetikai kutatócsoportjának tudományos tanácsadója a konferencia megnyitója előtt újságíróknak úgy fogalmazott, minden kémiai kutatást le lehet fordítani a felülettudomány nyelvére. Solymosi Frigyes akadémikus vezetésével Szegeden csaknem negyven éve folynak ezek az atomi léptékű kutatások, amelyek minden szennyezéstől, zavaró tényezőtől mentes körülmények között vizsgálják, hogyan zajlanak le az…

Olvass tovább>>

Mágneses nulltér laboratórium épül Sopron környékén

~

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően. A projekt célja egy elektromágneses tiszta laboratórium létrehozása Fertőbozon, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely az MTA Wigner FK kihelyezett telephelye is – közölte ez MTI-vel csütörtökön az MTA CSFK. Tájékoztatásuk szerint a Zéró Mágneses tér Laboratórium (ZBL) segítségével földi körülmények között válik lehetővé…

Olvass tovább>>

Több mint 400 millió forint támogatást kapott az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja

~
lézer

Ultranagy sebességű kapcsolók kutatására 440 millió forint támogatást nyert el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontja a Széchenyi 2020 program keretében – közölte az MTA kutatóközpontja. A közlemény szerint a pályázati támogatás lehetővé teszi egy korszerű, Magyarországon egyedülálló, a tervezett kutatásokhoz optimális lézerrendszer beszerzését, a kutatóközpont több meglévő laboratóriumának műszeres továbbfejlesztését, és legalább nyolc új kutatói álláshely létesítését. A kutatóközpontban a támogatásnak köszönhetően kutatások kezdődnek olyan molekulákkal és nanooptikai rendszerekkel, amelyek a későbbiekben újfajta számítástechnikai rendszerek alapjául szolgálhatnak. Ezek a rendszerek a jelenlegi mikroelektronikai eszközök kapcsolási sebességét több…

Olvass tovább>>

Űrtechnológiák hasznosítására nyert el támogatást két magyarországi projekt

~

Az Európai Űrügynökség (ESA) 65 ezer euró vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a szervezet magyarországi technológiai transzfer irodájának első pályázatán a nyerteseknek, a vállalkozások a támogatást technológia-átadással kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatják. Az ESA magyar technológiai transzfer irodájának feladata az űrtechnológiák megismertetése és azok hasznosításának elősegítése a gazdaság, az ipar, vagy a hétköznapi élet bármely területén. Az űripar mindennapi hasznosítása kereskedelmi szempontból is értékes termékeket, szolgáltatásokat és nagy potenciállal rendelkező vállalkozásokat eredményezhet – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontja az MTI-vel kedden. A pályázatra olyan projektek jelentkezését…

Olvass tovább>>

A beidegződések felülírhatók, de nem tűnnek el az agyból

~

Nehéz felülírni a kialakult beidegződéseket, de ez akkor is lehetséges, ha erre nem kap explicit instrukciót az ember. A sikeres átírás után azonban nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma, az új és a régi tudás egymás mellett létezik – állapították meg magyar kutatók. Az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg. Mint az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportjának MTI-hez eljuttatott közleményében írják, automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket,…

Olvass tovább>>

Elnököt választ ma az MTA: meglepetés nem várható

~

Elnököt is választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő közgyűlése, a tudós társaság legfőbb döntéshozó testülete immáron 188. alkalommal ül össze. A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése Lovász László, az MTA elnökének megnyitójával kezdődik, majd elismeréseket adnak át, közöttük a legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Akadémiai Aranyérmet – olvasható az MTA internetes oldalán (mta.hu). Az ünnepi ülést követő munkaközgyűlésen az elnök és Török Ádám főtitkár beszámol az MTA kutatóhelyeinek tudományos tevékenységéről, a nagy kutatási programok és beruházások helyzetéről, a pályázati eredményekről, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokról, valamint az akadémia költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről.…

Olvass tovább>>

Biotechnológiai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ az ELTE-n

~

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” címmel pályázatot hirdetett felsőoktatási intézmények által vezetett konzorciumok részére 2016 júliusában. A Kacskovics Imre, az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára által koordinált, „Molekuláris biomarker kutatási és szolgáltatási központ kialakítása az ipari igények kiszolgálása érdekében” című projekt több, mint 2,5 milliárd forintnyi pályázati támogatásban részesült. A projektet megvalósító konzorcium vezetője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt., valamint a CRU Hungary Egészségügyi és…

Olvass tovább>>

Még titok, ki nyeri el idén a Bolyai-díjat

~

Április 23-án a Bolyai-díjat immáron kilencedik alkalommal ítélik oda egy olyan, a tudományok területén meghatározó szereplőnek, akit a mindenkori köztársasági elnök elnökletével működő díjbizottság egyöntetűen érdemesnek tart az százezer euróval járó elismerésre. Csaknem húsz évvel ezelőtt magántőkéből jött létre a Bolyai-díj Alapítvány azzal a céllal, hogy a gazdaságilag és társadalmilag is versenyképes Magyarország erősítése érdekében támogassák a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szereplőket. A díjátadónak ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia ad helyet. Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta 2000-ben, majd őt követte…

Olvass tovább>>

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön

~
üstökös

Soha nem látott jelenséget figyelt meg az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, ahol az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport – melynek tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa is – kedden a Nature Astronomy folyóiratban számolt be eredményeiről – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény emlékeztet arra, hogy az üstökösmagok szinte változatlanul őrzik a Naprendszer mintegy ötmilliárd éves, ősi anyagát. Tanulmányozásukkal bepillantás nyerhető a Naprendszer kialakulásakor végbement fizikai folyamatokba. Az üstökösök gázból és porból álló…

Olvass tovább>>