Címke: MTA

És tényleg hasonlít a kutya az emberre

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Semmelweis Egyetem (SOTE) közös konzorcium keretében végzett legújabb kutyaetológiai vizsgálatuk során újabb párhuzamokat fedeztek fel az ember-kutya esetében a memóriakonszolidáció és az alvás alatti agytevékenység szintjén. A kutatók által kidolgozott új technológia lehetőséget adott arra, hogy rögzített agyhullámokból választ kapjanak arra a kérdésükre, hogy a kutyák hogyan dolgozzák fel az alvás előtti élményeket. Az első eredmények azt mutatják, hogy a kutyáknál is van kimutatható kapcsolat a tanulás és az alvás között. Például a tanulást követően megváltozik a kutyák…

Olvass tovább>>

A nap, amikor új ablak nyílt az univerzumra

~
tudós

A gravitációs hullámok felfedezése új ablakot nyit az univerzumra, a jelenség első közvetlen észleléséhez magyar kutatók is hozzájárultak – hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen Frei Zsolt, a kutatás résztvevője többek közt azt emelte ki, hogy a gravitációs hullámok első közvetlen észlelése több világraszóló felfedezést is takar. Lovász László MTA-elnök emlékeztetett arra, hogy a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködésben több magyar tudóscsapat is közreműködött. A munka „oroszlánrészét” a Frei Zsolt vezette Eötvös Gravity Research Group (EGRG) végezte, de az adatfeldolgozásban részt vett az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont…

Olvass tovább>>

Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program indult 

~

Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképző intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával. Az 1,2 milliárd forintos összköltségű projektet megnyitó hétfői szegedi konferencián Pfliegler György, a Debreceni Egyetem professzora elmondta: ritka betegség olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó kórkép, amelynek diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Túlnyomórészt genetikai eredetű betegségekről van szó, de nem elhanyagolható a különböző fertőzések aránya sem. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk…

Olvass tovább>>

Közös kutatást kezdett a Richter, az SZTE és az MTA

~

A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. A tavaly év végén indult, 4,89 milliárd forint költségvetésű közös projekt 2,83 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében. A Richter tájékoztatása szerint a SZTE mintegy 671 millió forint, az MTA SzBK 268 millió forint támogatást kapott. A Richter 1,897 milliárd forint támogatás mellett több mint kétmilliárd forint saját forrással vesz részt a közös projektben. A konzorciális együttműködésben megvalósuló kutatás olyan…

Olvass tovább>>

Több százmillióból kutatják az öntözővíz minőségét

~

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja az Országos Közegészségügyi Központtal, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjával és a Smaragd GSH Kft.-vel közösen 693,13 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az öntözővíz minőségének kutatására, a növénytermesztés optimalizálására – közölte az MTA az MTI-vel hétfőn. Az öntözővizek egy részének magas a toxikus nyomelem tartalma, ezért egyebek mellett azt kutatják, hogy bizonyos adalékanyagokkal milyen módon optimalizálják azt a hiányelemek beépítésével – ismertette Záray Gyula projektvezető. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból megvalósuló projekt eredményeként új…

Olvass tovább>>

Interdiszciplináris mezőgazdasági kutatóműhelyt hoz létre az MTA és az ELTE

~
mezőgazdaság

Interdiszciplináris kutatóműhelyt hoz létre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a klímaadaptív és fenntartható mezőgazdaság támogatására a Széchenyi 2020 program keretében – közölte az Akadémia a távirati irodával. A testület tájékoztatása szerint a beruházás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével, a Széchenyi 2020 program keretében jön létre közel 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból. A kedvezményezett MTA Agrártudományi Kutatóközpont több mint egymilliárd, az ELTE Természettudományi Kar pedig 229 millió forintot nyert a 2021-ig megvalósuló projektre, amelynek köszönhetően tíz új munkahely is…

Olvass tovább>>

A tantárgyi programok korrekciója természetes jelenség

~

Természetes jelenségnek nevezte az oktatási rendszer, illetve a tantárgyi programok tudományos indíttatású korrekcióját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a héten egy budapesti fórumon. A PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett konferencián Lovász László hozzátette, az ilyen változtatást nem szabad presztízsveszteségként megélni. Az MTA elnöke a fórumon arról beszélt: a mai tanítás, oktatás egyik problémája, hogy a gyakran száraznak tűnő anyagot hogyan lehet érdekessé tenni, hogy azt megértsék a diákok. A polihisztorok kora régen lejárt, ugyanakkor egyre inkább össze kell kapcsolni különböző területek ismereteit. A világról olyan sok…

Olvass tovább>>

CAK: egymilliárd forint cirkóniumötvözetek vizsgálatára

~

Több mint egymilliárd forint támogatást kapott az a hároméves kutatási program, amelynek célja az atomerőművekben használt cirkóniumötvözetekben végbemenő anyagszerkezeti változások hatásainak értékelése a fűtőelemek épsége és a környezeti terhelés szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont, a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a TÜV Rheinland InterCert Műszaki Felügyeleti és Tanúsító Kft. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által létrehozott konzorcium csaknem 1,2 milliárd forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program felhívásra benyújtott pályázatával – közölte Hózer Zoltán, a projekt vezetője…

Olvass tovább>>

Két robottávcső épül Magyarországon csillagászati jelenségek megfigyelésére

~

Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert – olvasható a közleményben. A projekt elsődleges célja olyan…

Olvass tovább>>

Magyarországon nagyon jó a matematika tehetséggondozás, igaz csak keveseket ér el

~

Magyarországon nagyon jó a tehetséggondozás matematikából, de csak keveseket ér el – állítja Juhász Péter matematikatanár. (Tehát nem jó. A -szerk- megj.) Szerinte csak Budapestről és egy-két vidéki nagyvárosból kerülnek be gyerekek a tehetséggondozásba ebből a tantárgyból, miközben nincs olyan ok, amely miatt területileg ennyire egyenlőtlennek kellene lennie. Elmondta, ezért is indította a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja a rejtőzködő matektehetség felkutatásával foglalkozó programot. Ennek keretében a csoport kilencedikeseknek tart rendhagyó matekórákat, hogy rábukkanjon azokra a kiemelkedő képességű tanulókra, akik a hivatalos oktatás rendszerében eddig nem…

Olvass tovább>>

Matektehetségeket keres az MTA

~

Rejtőzködő matektehetségeket keres gimnazisták – konkrétan a kilencedik osztályába járó diákok – között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Programjának támogatott csoportja kilencedikeseknek tart rendhagyó matekórákat, hogy megismertesse a diákokkal a matematikai gondolkodás örömét, és rábukkanjon azokra a kiemelkedő képességű tanulókra, akik a hivatalos oktatás rendszerében eddig nem igazán tudtak érvényesülni. A tehetségek felkutatása érdekében a kutatók a tavaszi félévében megpróbálnak minél több iskolát felkeresni, és ott a szokásostól eltérő megközelítésű matematikai foglalkozásokat tartani. A foglalkozások egy-egy hétköznap három óráját veszik igénybe. Az…

Olvass tovább>>

Reménykeltő: legyilkolja a daganatos sejteket egy magyar vezetéssel kifejlesztett új szer

~

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, amelynek sikeréről a Nature tudományos lap számolt be — közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is. Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál, vagyis az apoptózis folyamatát serkenti, azt az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamatot, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek „öngyilkosságát” teszi lehetővé – írta a…

Olvass tovább>>

Lovász Brüsszelben is ápolja a kapcsolatainkat

~

Mindenképpen fontos az európai tudományos életben való részvételünk és ezt meg is próbáljuk előmozdítani a V4-ekkel való szoros együttműködéssel és a brüsszeli kapcsolataink ápolásával – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Az MTA elnöke kedden, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában számolt be arról, hogy 2016 kiemelkedően sikeres év volt a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára. Mint elmondta, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain tavaly kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA…

Olvass tovább>>

Fellélegezhetnek az anyagcsere-betegségekben szenvedők

~

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csaknem 440 millió forint uniós és hazai támogatást nyert az anyagcserével összefüggő betegségek folyamatainak vizsgálatára – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az anyagcsere-folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb betegségekben, mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség. A Szegeden induló kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása – idézte a közlemény Varró András professzort. A kutatások szegedi szakmai koordinátora közölte, hogy a tudósok az anyagcsere betegségek szív-érrendszeri vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom…

Olvass tovább>>

Ezért fontos az agykutatás

~

Nincs ország, amely meg tudna birkózni az előtte álló társadalmi és gazdasági kihívásokkal tudósai közreműködése és kutatói felfedezései nélkül. Ennek alátámasztására kapott kiemelt helyet a Magyar Tudomány Ünnepe ez évi rendezvénysorozatában a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely Magyarország eddigi legnagyobb, egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása. A többnapos rendezvénysorozat a NAP példája segítségével általában is fel kívánta hívni a figyelmet a kutatás, fejlesztés, innováció harmonikus egységének jelentőségére a társadalmi terhek mérséklésében és a gazdaság versenyképességében. Mindez a tudomány és a közélet, a politika és a közigazgatás vezetőinek találkozását, párbeszédét is igényli.…

Olvass tovább>>

Világszám: nukleáris védettséget kutatnak az MTA-kutatóközpontjában

~

A világon elsőként az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja kapta meg a lehetőséget arra, hogy intézményi együttműködést alakítson ki a nukleáris védettségi kutatások területén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Az erről szóló dokumentumot Horváth Ákos, a kutatóközpont főigazgatója vette át Bécsben – közölte az akadémia. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Törvényszéki Analitikai Célú Tudományos Együttműködő Központja (IAEA Collaborating Centre for Nuclear Forensics) decemberben kezdi meg működését az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában. A NAÜ más területeken működtet ugyan együttműködő kutatóközpontokat, de nukleáris törvényszéki területen és ezzel együtt a nukleáris védettség témakörében ez számít az elsőnek – olvasható…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok: a kutyák képesek a „mentális időutazásra”

~

A kutyák is képesek „mentális időutazásra”, azaz olyan múltbeli eseményekre is képesek emlékezni, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni azokat – igazolták innovatív kísérleteikkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudósai. A Current Biology című rangos tudományos folyóirat aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint a kutyák olyan összetett eseményeket is képesek felidézni, mint például az egyszerűbb emberi cselekvések – írta az MTI-nek elküldött közleményében a kutatócsoport. „Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása…

Olvass tovább>>

Huszonnyolcmilliárd forint jut k+f+i programokra az NFKI Alapból

~
Forint

Összesen öt akadémiai kutatóközpont is található azok között a konzorciumok között, amelyek összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el az NKFI Alapból – számolt be az eredményekről honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A támogatott 26 konzorciumi projektjavaslat közül az MTA Természettudományi Kutatóközpont négy, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont kettő-kettő, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont pedig egy-egy kidolgozásában vett részt.  A Nemzeti versenyképességi és kiválósági program felhívására hazai felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és vállalkozások…

Olvass tovább>>

Két új magyar kutatási központ jön létre

~

Mintegy nyolcmilliárd forinttal támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén – mondta hétfőn Budapesten Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) vezetője. A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere – hangsúlyozta Pálinkás József, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetközi intézmények támogatásával a két program összesen 22 milliárd forintból valósulhat meg a következő hét évben. A kutatás-fejlesztés terén alacsonyabb teljesítményű európai országokban…

Olvass tovább>>

Több mint félmilliárd forintból fejlesztik az ELTE kutatási infrastruktúráját

~
ELTE

Idén októberben közzétették a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás című pályázati kiírásának nyerteseit. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) négy projektje több mint 544 millió forint támogatást nyert el – olvasható a felsőoktatási intézmény honlapján. A nyertes pályázatoknak köszönhetően az ELTE kutatási- és laborinfrastruktúrája jelentősen erősödik. A pályázati felhívást a hazai tudásközpontok kiválóságának erősítése, a kutatás hatékonyságának növelése, valamint a kutatói hálózatosodás előmozdítása érdekében tették közzé. A Semmelweis Egyetemen három, az MTA kutatóintézeteiben két projektet támogatnak a jövőben – a legtöbb nyertes projekt az ELTE-n valósul meg. Az ELTE…

Olvass tovább>>