Mindenképpen fontos az európai tudományos életben való részvételünk és ezt meg is próbáljuk előmozdítani a V4-ekkel való szoros együttműködéssel és a brüsszeli kapcsolataink ápolásával – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Az MTA elnöke kedden, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában számolt be arról, hogy 2016 kiemelkedően sikeres év volt a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára.
Mint elmondta, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain tavaly kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei.
Lovász úgy fogalmazott, Magyarország teljesítménye valóban kiemelkedő a 13 újabb tagország közül, ugyanakkor, akár Ausztriával összehasonlítva már jelentős a lemaradás, vagyis van hová fejlődni.
Kifejtette, hogy az akadémia Lendület pályázata nagyon jó lépcsőfok a nagyobb európai elismerés felé vezető úton; a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről pedig remek kezdeményezés, hogy azok számára, akik majdnem elnyerték, tehát a döntőbe jutottak az európai pályázaton, olyan átmeneti támogatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy újra pályázzanak a következő évben. Hozzátette: az akadémia is jelentős támogatást nyújt, előadások, rendezvények és megbeszélések biztosítása révén.
Lovász megjegyezte, hogy az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a Teaming kutatási kiválósági programban is eredményesen szerepelt az akadémia két intézete. A 27 ország 169 pályázója közül kihirdetett tíz nyertesből két konzorciumban vesz részt akadémiai kutatóhely, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
Az akadémia jövőbeli terveiről szólva az MTA elnöke elmondta: „a 2016-os évben elkezdtünk néhány olyan programot, amely nem csak egy-egy kutatóintézetet, vagy szakterületet vesz célba, hanem szeretne interdiszciplináris együttműködést a különböző szakterületek között. Ilyen például az oktatás-módszertannal foglalkozó programunk, amelynek keretében 19 kutatócsoport kezdte meg a tantárgyak hosszú távú fejlesztésének a kidolgozását kísérleti alapon, ami azt jelenti, hogy az új módszereket iskolákban is kipróbálják” — tette hozzá Lovász, kiemelve a Nemzeti Víztudományi Programot is, amely a vízgazdálkodásról szóló kormányzati Kvassay Jenő Terv tudományos hátterét hivatott biztosítani.
Az MTA elnöke elmondta, hogy megkezdik a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatóházának megépítését, valamint az agrárkutatásokkal foglalkozó martonvásári centrum is új kutatóépülettel gyarapodik.