Címke: régészet

Most egy 2800 éves rejtélyes csatornarendszert találtak Jeruzsálemben

~
rejtélyes csatornarendszer Izraelben

Az első Szentély idejében épített, mintegy 2800 éves rejtélyes csatornarendszer maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A Jóás júdai király (i.e. 843 – i.e. 797) és Amásia júdai király (i. e. 822 – i. e. 768) uralkodásának idején épült, kőből kifaragott ősi csatornák pontos célja tisztázatlan, de valamilyen termelő-ipari munkát szolgálhattak, valószínűleg valamilyen termék áztatására használták azokat. Központi elhelyezkedésük Dávid városában arra utal, hogy az uralkodói palota vagy a Szentély gazdaságához kapcsolódhattak az IAA és a Tel-Aviv-i egyetem régészeinek közös kutatása szerint. Eddig…

Olvass tovább>>

Csaknem 4000 éves, rejtélyes építményt tártak fel Észak-Izraelben

~
4000 éves rejtélyes építmény Izraelben

Csaknem négyezer éves, rejtélyes szakrális építményt tártak fel Észak-Izraelben a régészek — jelentette a Haaretz. A tökéletes épségben megmaradt, vályogtégla boltozatot is tartalmazó különleges leletre Észak-Izraelben, a Jezréel völgyben lévő Tel-Simron nevű ásatási domb tetején bukkantak. A bronzkori akropoliszt, vagyis dombtetőn lévő szakrális szerkezetet négy méter vastag vályogtégla fallal építették, de nem volt benne terem vagy nagyobb tér, hanem csak a hegy gyomrába vezető szűk, majd kiszélesedő folyosó. A folyosó végét egyelőre nem tudták feltárni, mert attól tartanak, a további ásatások miatt beomolhatnak az eddig felszínre került részek. A folyosót…

Olvass tovább>>

Izrael földjének eddigi legrégebbi városkapuját fedezték fel

~
Izrael földjének eddigi legrégebbi városkapuját fedezték fel

Izrael földjének eddigi legrégebbi, mintegy 5300 éves városkapuját fedezték fel a régészek Kirjat Gat város iparnegyedénél – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Új vízvezetékek lefektetése előtt végeztek júliusban feltárást a Tel Erani nevű ásatási dombon a régészek, amikor rábukkantak a korai bronzkorban, i. e. 3300 körül épített ókori város kapujára és erődrendszerének egy részére. Az építmények az urbanizáció, a városias települési forma az eddig véltnél korábbi kezdetét tükrözik Izrael földjén és Földközi-tenger déli partvidékén. Az eddig ismert legkorábbi kapu Tel Arad körülbelül 300 évvel későbbre datálható kapuszerkezete volt. A másfél…

Olvass tovább>>

Korábban népesíthették be Amerikát az emberek, mint feltételezték

~
Amerika benépesítése

Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják. A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal. Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak – számolt be a The Guardian. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak…

Olvass tovább>>

Jelentős kőkorszaki leletre bukkantak Bedfordshire-ben

~
Bedfordshire kőkorszaki leletek

A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon – számolt be a The Guardian. A leletek a szakemberek szerint betekintést nyújtanak a korabeli vadászó-gyűjtögető közösségek életébe. A 25 gödör egy vonalban, korabeli vízfolyások mentén helyezkedik el, ami a régészek szerint arra utal, hogy spirituális jelentőségük lehetett. A linmere-i felfedezés jelentőségét az is jelzi, hogy több ilyen gödröt találtak a feltáráskor, mint bárhol máshol Angliában vagy Wales-ben, beleértve a világhírű Stonehenge-t is. A szénizotópos kormeghatározás szerint a gödrök 7700-8500 évesek lehetnek. Linmere-ben két fejlesztési projekt keretében…

Olvass tovább>>

Újabb ókori hajóroncsra bukkantak Horvátországban

~
Horvát hajóroncs

Újabb ókori fahajó maradványait fedezték fel a horvátországi Hvar mellett, Scedra szigeténél. Az eddig ismeretlen hajó az időszámítás előtti 3. századból származik, és rakományával együtt süllyedt a mélybe – közölte a horvát kulturális minisztérium. „Egy teljesen megőrzött, eddig feltáratlan hajóroncsról van szó, a Krisztus előtti 3. századból, antik amfora rakománnyal, a roncs 50 méteres mélységben fekszik” – írták a sajtóközleményben, hozzátéve, hogy ez a legkorábbi ismert hajóroncs az Adriai-tenger keleti partján. A hajó maradványait a horvát és az olasz haditengerészet flottájának aknaelhárító búvárai találták meg egy közös kiképzés során. A…

Olvass tovább>>

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

~
Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Soline település közelében, Korcula szigetén, Korcula várostól mindössze két kilométer távolságra – közölte vasárnap a zárai (Zadar) egyetem. Búvárrégészek a tengeri iszap lerakódásai alatt fedezték fel a gondosan kövekkel kirakott utat, amely összekötötte a mesterségesen létrehozott őskori települést Korcula szigetének partjával. Az út négy méter széles volt, és 7000 ezer évvel ezelőtt azon jártak az emberek – tették hozzá. Az elsüllyed szigetet már korábban megtalálták, és az ott fellelt famaradványok szénizotópos kormeghatározása egyértelműen kimutatta, hogy a rajta lévő település Kr.e.…

Olvass tovább>>

Kisfilmsorozat mutatja be a bölcsészettudományokat

~
Művészettörténeti Intézet filmsorozat

Kilencrészes videósorozatot indított a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) a Katt(anj) a tudományra! projekt részeként. A hetente jelentkező 10-15 perces epizódok mindegyike egy-egy önálló tudományterület működését mutatja be a BTK munkatársainak szemszögén keresztül. A kisfilmek körbejárják a művészettörténet, a régészet, a néprajz, a történettudomány, az irodalomtörténet, a filozófia, az archeogenomika, a klasszika-filológia vagy a zenetudomány aktuális kérdéseit, az itt dolgozó kutatók munkájának hátterét és motivációit – olvasható a BTK közleményében. A kisfilmek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például miként lesz valakiből a bölcsésztudományok kutatója. Milyen példaképek, meghatározó tanárok tudják alakítani a tudományos életpályákat?…

Olvass tovább>>

Egyedülálló leletegyüttest tártak fel a Jászságban

~
római kori orvos felszerelése

Európai viszonylatban is egyedülálló leletegyüttest, egy római kori, a Kr. u. I. században működött orvos sírját és teljes felszerelését tárták fel a Jászságban. A Jászberényhez közel, 2022-ben végzett ásatás első fázisában, a felszíni terepbejárás során először rézkori és avar leletek kerültek elő, ezt követően magnetométeres terepbeméréssel derítették fel a lelőhelyet – idézte fel a feltárás részleteit Vida Tivadar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Régészettudományi Intézet igazgatója. Samu Levente, az intézet tudományos segédmunkatársa elmondta, az avar kori temető sírsorai között találtak egy korábbi objektumot is, ebből a viszonylag…

Olvass tovább>>

Már 3000 évvel ezelőtt is használtak kábítószert

~
3000 éves hajtincs

A mai Spanyolország területén három évezreddel ezelőtt élő népcsoportok hallucinogén szereket használhattak egy új kutatás szerint. Egy menorcai temetkezési helyről gyűjtött hajtincsek elemzése alapján a tudósok azt állapították meg, hogy az ott élő ősi emberi közösség növényekből származó drogokat használt – írta a BBC hírportálja pénteken a Scientific Reports tudományos lap friss számában közölt tanulmányra hivatkozva. A kutatók szerint ez a legrégebbi közvetlen bizonyítéka annak, hogy az őskori európai emberek hallucinogén tudatmódosító szereket használtak, melyek delíriumot és látomásokat okoztak. A kutatók a Menorca délnyugati részén lévő Es Carritz barlangban emberi…

Olvass tovább>>

Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során

~
veszprémi várnegyed ásatás

Korábban nem ismert barokk csatornarendszert, falfestéseket, középkori várfalszakaszokat és befalazott kemencéket is találtak a veszprémi várnegyed folyamatban lévő, 2025-ig tartó megújítása során. A beruházásnak köszönhetően 18 műemléki épület újul meg Veszprém óvárosában – közölte a veszprémi főegyházmegye múzeumának igazgatója. Nagy Veronika elmondta, hogy a földmunkák során számos érme is előkerült, a legkorábbi az Árpád-korból származik, a legkésőbbi pedig a 19. századból. Ezen kívül korabeli használati tárgyak, üveg- és kerámia edények, kályhacsempe-töredékek kerültek felszínre. Minden feltárt értéket szeretnének megőrizni, köztük az épületek korabeli berendezési tárgyait is, a festményeket, bútorokat, és a cserépkályhát…

Olvass tovább>>

Régi elméletet dőlhet meg az őskőkorszaki kőeszközökkel kapcsolatban

~
Paranthropus

Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat – közölte a Guardian. Az eddig ismert legrégebbi pattintott kőeszközökre Kenyában bukkantak, ezek az úgynevezett olduvai típusú eszközök, amelyeket húsfeldolgozásra és növények apróra törésére használhattak. Ezek megjelenését az emberi evolúció egyik mérföldkövének tartották, és mindeddig úgy gondolták, hogy ez a technológia őseink találmánya volt. A legújabb régészeti feltárások során azonban a szóban forgó kőeszközök mellett egy pár nagy méretű őrlőfogra bukkantak, amely az ember evolúciós fájának egyik mellékágán elhelyezkedő,…

Olvass tovább>>

Izrael örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja, törvényesen adtak-e vissza lopott műkincseket a palesztinoknak

~
elefántcsont kanál

Amichai Elijahu, Izrael jobboldali örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja a lopott műkincsek palesztinoknak való visszaadásának törvényességét, miután az Egyesült Államok a Palesztin Hatósághoz juttatott el egy Ciszjordániából származó, illegálisan birtokolt 2700 éves elefántcsont kanalat – jelentette a The Times of Israel. Elijahu arra utasította tárcája tisztviselőit, hogy vizsgálják meg, jogszerűen adták-e át a Palesztin Hatóságnak (PH) az amerikai szervek a hónap elején a lopott műkincset, és a ciszjordániai régészeti lelőhelyek és leletek izraeli annektálását sürgette. Az elefántcsont kiskanalat 2021 végén foglalta le a manhattani kerületi ügyészség a New York-i milliárdos fedezetialap-kezelővel, Michael…

Olvass tovább>>

Rejtélyes tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli várárok feltárásakor

~
Izrael, tenyérnyom

Rejtélyes, a középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli száraz várárok feltárásakor az izraeli régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította. A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a X. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.…

Olvass tovább>>

Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

~
viking temetési hajó

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába. A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket. A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a IX. századból származó csontokat vizsgált…

Olvass tovább>>

Ősi keleti textileket találtak az „izraeli selyemúton” a régészek

~
ősi kínai textilmaradvány

Ősi, Kínából és Indiából származó textilmaradványokat találtak a régészek az „izraeli selyemúton”, a dél-izraeli Arava-sivatagban – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A kutatók több száz, mintegy 1200 éves, színes textildarabra, valamint számos távol-keletről származó tárgyra leltek ásatásukon a nemzetközi kereskedelmet biztosító, ősi „izraeli selyemúton”. Ez a „selyemút” eltért a hagyományos útvonalaktól. Izrael északi részétől délre haladt az illatszereket szállító utak mentén, átszelte az Arava-sivatagot, majd csatlakozott az Izrael földjén észak-déli irányban áthaladó, s a földközi-tengeri kikötőkhöz tartó utakhoz – nyilatkozta IAA Facebook fiókjának az ásatásokat vezető Guy Bar-Oz professzor.…

Olvass tovább>>

Árpád-kori és germán sírokat találtak Tatabányán

~
Árpád-kori germán sír

Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán. Pál Gabriella régész, a a városi múzeum igazgatójának tájékoztatása szerint a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, mely mindig használatban volt. A leletek több évezredet ölelnek át, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé. A most zárult feltárások decemberben kezdődtek Tatabánya Dózsakert városrészében. A legkésőbbi lelet egy feltehetően a VI. században élt germán férfi sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt, melyeket sikerült egészben kiemelni, a sírból…

Olvass tovább>>

Több száz régészeti leletet talált a spanyol rendőrség két alicantei házban

~
Több száz régészeti leletet talált a spanyol rendőrség két alicantei házban

A spanyol rendőrség 350 ókori műtárgyra, valamint egy csaknem 200 darabból álló, több ezer éves csontokból álló kollekcióra bukkant két házkutatás során Alicante tartományban – számolt be róla hétfőn a The Guardian online kiadása. Ez a valaha talált egyik legnagyobb illegális magángyűjtemény a tartomány történetében a rendőrség december végi közleménye alapján. A nyomozás 2022 novemberében kezdődött Gata de Gorgos falujában, ahol egy bejelentés alapján az egyik házban ősi csontmaradványokat őriztek. A helyszíni rendőrségi razzia után a hatóságok illegálisnak minősítették a csontgyűjteményt, amiről a xabiai önkormányzat kirendelt régésze megállapította, hogy 4000-5000…

Olvass tovább>>

Szarmata település maradványaira bukkantak a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán

~
szarmata település

Szarmata település nyomait találták meg régészek a vajdasági Kishegyes közelében, a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán. Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte, korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit. Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai Kishegyes határában – magyarázta. Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az…

Olvass tovább>>

Vandálok semmisítettek meg egy 30 ezer éves barlangfestményt

~
Ausztrália barlang

Vandálok semmisítettek meg egy 30 ezer évesre becsült szakrális barlangfestményt Ausztráliában – írta a BBC. A Nagy-Ausztráliai-öböl partvidékén található Nullarbor-fennsík Koonalda barlangjának mészkő falába vésett rajzokat a terület művészetének egyik kiemelkedő alkotásának tartották, szervesen hozzátartoztak a területen élő őslakos mirningek kultúrájához. Kyam Maher, Dél-Ausztrália főügyésze és őslakosok ügyeit felügyelő minisztere első nyilatkozatában elmondta, „döbbenetes bűnügy történt, mert ezek a barlangrajzok az ausztrál őslakosok letelepülésének legkorábbi nyomait és bizonyítékait hordozzák az országnak ebben a részében”. Dél-Ausztrália állam őslakos örökségvédelemről szóló törvénye szerint tízezer ausztrál dolláros (mintegy 2,5 millió forint) bírság vagy…

Olvass tovább>>