A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a francia kormány októbertől hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához, hogy a vásárók kevesebb terméket dobjanak ki, és ezzel csökkenjen a hulladék mennyisége – számolt be a The Guardian. Franciaországban évente a becslések szerint mintegy 700 ezer tonna ruházati terméket dobnak ki, ennek kétharmada a szeméttelepekre kerül. A francia kormány a hulladékmennyiség csökkentése érdekében ezért egy új intézkedéssel októbertől 6-25 eurós (2200-9400 forintos) térítéssel járul hozzá, hogy a megrongálódott ruhadarabokat és cipőket a vásárlók inkább megjavíttassák, mintsem kidobják. A „javítási bónuszt” abból a 154 millió eurós (58 milliárd…
Olvass tovább>>Címke: klímaváltozás
Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken
Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken, elsősorban a klímaváltozás miatt – áll a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közleményében. A BLKI és a Debreceni Egyetem (DE) a magyar tavak, főként a Balaton algavirágzásáról és az algatoxinokról tartott Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülést csütörtökön Tihanyban. Az erről készített összefoglaló szerint az algavirágzást okozhatják olyan kékalga (cianobaktérium) fajok, amelyek toxintermelésre képesek, ezáltal megbetegedéseket idézhetnek elő. Az eddigi eredmények alapján a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok, amelyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak A közlemény kiemeli, hogy a…
Olvass tovább>>Akár egy évtizeddel későbbre tolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást a Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint. Az intézet tudományos segédmunkatársa, Topál Dániel által vezetett kutatásról szóló tanulmány a világ vezető szakfolyóiratában, a Nature Climate Change-ben jelent meg, eredményei áttörést hozhatnak az első jégmentes nyár körüli bizonytalanságok értelmezésében. Topál hangsúlyozza, ez nem jelenti az ember éghajlat-módosító szerepének megkérdőjelezését, mint fogalmazott, „továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat”.…
Olvass tovább>>A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kockázata a repülésnél
A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak. A BBC által ismertetett tanulmány szerzői, a brit Reading Egyetem kutatói a tiszta időben kialakuló turbulenciát vizsgálva megállapították, hogy 1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon. A kutatók a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás miatti felmelegedésre vezették vissza a gyakrabban tapasztalható turbulencia okait, ugyanis megállapításuk szerint a felmelegedés miatt nagy magasságban megváltozott a szelek sebessége. Paul Williams professzor, a Readingi…
Olvass tovább>>Kárpát-medencei tanulmányi versenyt nyert a Corvinus Egyetem hallgatója
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszak hallgatója, Beke Balázs Gábor lett a Kárpát-medencei tanulmányi verseny győztese – közölte a Magyar Nemzeti Bank Oktatási és Tudományos Kör Egyesület (MNB Oktatási Klub) a döntő eredményét. Az MNB Oktatási Klub versenyét a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatásával rendezték meg. A közleményben ismertetik, hogy a versenyen három aktuális témát ajánlottak kidolgozásra a pályázatban résztvevőknek, a zöld növekedést, a klímaváltozást az agráriumban és az azonnali fizetési rendszert. A hallgatóknak egy maximum 15 oldalas, tudományos igényességű tanulmányban kellett kifejteniük választott témájukat. A döntőbe tizenkét szerző…
Olvass tovább>>Másfélfok: még fejfájósabb évtizedek jöhetnek
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei – közölte keddi cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál. „Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is” – írta Szabó Amanda Imola meteorológus,…
Olvass tovább>>A felhőkarcolók súlya miatt New York folyamatosan süllyed
Évente átlagosan egy-két millimétert süllyed New York a felhőkarcolóinak súlya miatt – állítja egy új kutatás, amely szerint ez növeli a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint okozta árvízveszélyt. A New Yorkot körbefogó tengervíz szintje 1950 óta mintegy 22 centimétert emelkedett, a század végére a klímaváltozás okozta szélsőséges viharokkal járó jelentős árvizek négyszer gyakoribbak lehetnek a jelenleginél. Az Earth’s Future című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a metropolisz tengerszinthez közel koncentrálódott 8,4 milliós lakosságát különböző mértékben fenyegeti a vízszintemelkedés és az árvízveszély – számolt be róla a The Guardian. A kutatók hangsúlyozták, hogy…
Olvass tovább>>Az EU jó úton halad, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon
Az Európai Unió jó úton halad afelé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon – jelentette ki Paolo Gentiloni (képünkön) gazdaságért felelős uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A klímapolitikai intézkedéscsomaggal kapcsolatos uniós tárgyalások eredményeit összefoglaló vitában az olasz biztos elmondta: az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő külön kibocsátáskereskedelmi rendszer lehetővé teszi a nagy ipari ágazatok károsanyag-kibocsátásának csökkentését. A külön kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből azt az uniós alapot fogják finanszírozni, amely segíteni fogja a tagállamokat az átállás társadalmi hatásainak kezelésében. A Fit for 55 névű európai uniós…
Olvass tovább>>Jelentősen visszaszorultak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján. A kutatók egy 23 évvel ezelőtti kétéves vizsgálat megismétlésével tanulmányozták a mezőgazdaságban hasznos szerepet betöltő pókok állományainak hosszú távú változását. A vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg. A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a pókállomány jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági területeken a közel negyed évszázados időtávban. Bár az összfajszám csak minimálisan változott, számos korábban gyakori mezőgazdasági faj…
Olvass tovább>>A gyorsan olvadó antarktiszi jég drámaian lelassítja az óceánmélyi áramlatokat
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra. A Nature folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban a kutatók arra is figyelmeztettek, hogy ezek a mélytengeri áramlatok 2050-re akár 40 százalékkal lelassulhatnak, és ez azért is drámai, mert ezáltal csökken az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége – írta a BBC News. Az áramlatok a létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállítják a Föld körül. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat. A tanulmány magyarázata…
Olvass tovább>>A protonyelv a dögevés kapcsán alakulhatott ki
Az előnyelv akár csaknem kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai. Egy elmélet szerint már kétmillió évvel ezelőtt, a Homo erectus korában – vagyis több mint másfél millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt – kialakulhatott a tényleges emberi nyelvet megelőző elő- vagy protonyelv, amelynek megjelenésére közvetetten az akkori klímaváltozás is hatással lehetett. Ennek a nyelvnek valószínűleg volt hangadási összetevője és gesztusokat is tartalmazott. Ez utóbbiak segíthették a hangadással átvitt információ megértését. Ugyanakkor a vokális jeleket…
Olvass tovább>>Debreceni Egyetemen: megkezdte működését a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont
Nemzetközi együttműködésben vizsgálja a biodiverzitást – a fajok, az élőhelyek, a közösségek és a genetika sokféleségét – Debrecenben és térségében, a Tiszántúlon, Magyarországon és az egész Kárpát-medencében a Debreceni Egyetemen (DE) egy éve alakult, a tevékenységét most kezdő Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont. Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a működés kezdetét bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, a DE rendelkezik minden olyan tudományággal és nemzetközi együttműködéssel, amely a koordinációs kutatóközpont közreműködésével megfelelő válaszokat tud adni a Kárpát-medencei biodiverzitás fenntartásával összefüggő kérdésekre. Szilvássy Zoltán…
Olvass tovább>>Rossz irányba haladunk: tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize
Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása. Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a…
Olvass tovább>>Bioinnovációs kutatási projekt zárult a keszthelyi egyetemen
Több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg egy öt éven át tartó bioinnovációs kutatási projekt Keszthelyen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán — közölte az intézmény. A Festetics Imre Bioinnovációs Kiválósági Központ és Stratégiai K+F+I Projektműhely elnevezésű kutatási pályázathoz az Európai Unió és a magyar kormány 1,036 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A 2017-ben indult projekt elindítója a Pannon Egyetem Georgikon Kara volt, majd a felsőoktatási integráció és modellváltás miatt a jogutód MATE keszthelyi Georgikon Campusa fejezte be. A projekt alapvető célkitűzése…
Olvass tovább>>A klímaváltozás veszélyezteti a természetes szén-dioxid-nyelőket
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. „A természetes nyelők változó viselkedése egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez a kibocsátás további csökkentésére van szükség” – hívták fel a figyelmet a kutatók az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (Integrated Carbon Observation System, ICOS) új kiadványában, melynek középpontjában az európai szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők helytől és időtől függő változásai állnak. Az…
Olvass tovább>>MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti
A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról –…
Olvass tovább>>Egy karibi sziget megtalálni véli a klímaváltozás ellenszerét
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet. Az NU.nl holland hírportál értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, harmincezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi…
Olvass tovább>>Megkezdődött az Európai Régészek Szövetségének 28. éves találkozója Budapesten
Megkezdődött szerdán Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) 28. éves találkozója. Magyarország hatalmas történeti és régészeti hagyatékkal bír, ezért nem véletlen, hogy ezúttal Budapesten tartják ezt a konferenciát – hangsúlyozta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Várkert Bazárban tartott megnyitó ünnepséget követően a közmédiának. A miniszter felidézte, hogy már a Nemzetközi Antropológiai és Ősrégészeti Szövetség 146 évvel ezelőtt, Budapesten megrendezett 8. kongresszusa során is világos volt, hogy Magyarországnak, a Kárpát-medencének az öröksége és a szellemi ereje révén sok mondanivalója és mutatnivalója van a…
Olvass tovább>>Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor…
Olvass tovább>>Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál
Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám – olvasható a The Guardian. A szivacsokat a szélsőségesen meleg óceáni hőmérséklet változtatta fehérré. A kutatók először májusban fújtak riadót, amikor Új-Zéland déli partjainál észlelték a kifehéredett tengeri szivacsokat. Vizsgálatuk megállapította, hogy akár több tízmillió szivacs fehéredhetett ki. „Tudomásunk szerint ez a legnagyobb mértékű szivacsfehéredés, amelyről egyetlen esemény során, különösen a hideg vizekben valaha beszámoltak” – idézte James Bell professzort, a Victoria Egyetem tengerökológusát a brit lap. A tengeri szivacsok a korallokhoz hasonlóan a…
Olvass tovább>>