A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint. Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. „Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató…
Olvass tovább>>Címke: klímaváltozás
Érdemes a levelén keresztül táplálni a növényeinket
Miközben a mezőgazdaság jelenleg is érzi a koronavírus-járvány okozta negatív hatásokat, a gazdálkodók szinte hónapról hónapra újabb kihívásokkal szembesülnek. Az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek az energia- és műtrágyaárak, ami mellett az ukrán-orosz katonai konfliktus miatt a gabonapiac is bizonytalanabbá vált. Bár a terményárak emelkednek, a mezőgazdasági vállalkozók nem lehetnek nyugodtak, és az élelmiszerellátás biztonsága, valamint a nyereséges termelés érdekében a szokottnál is fegyelmezettebb, precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken és az ültetvényekben. A gazdálkodók számos módon próbálják kivédeni a piaci bizonytalanságok, az áremelkedések és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények…
Olvass tovább>>A Tisza és a Maros alsó szakaszának gátrendszerét vizsgálják az SZTE kutatói
A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, nyolcvan kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végzett vizsgálatok során a szakemberek földradart, elektromos ellenállás tomográfiát és GPS-t is használnak, amelyekkel a nem ritkán száz évnél is régebben emelt gátak magasságában, szerkezetében és összetételében bekövetkező változásokat lehet kimutatni. A georadar elektromágneses hullámokat bocsát ki a felszín alá, melyek visszaverődnek a réteghatárokról és…
Olvass tovább>>Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond
Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…
Olvass tovább>>Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint
Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…
Olvass tovább>>Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében
Ismét a lakosság közreműködését kérik az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék,…
Olvass tovább>>Összeroppant a Conger-jégself az Antarktiszon a műholdfelvételek szerint
Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian. A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget…
Olvass tovább>>A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon
A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett elemzésben. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös írásában rámutatott: hetven százalékos valószínűséggel állítható, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. Csak az Északi-középhegységben és északkeleten kezdődik átlagosan továbbra is március elején és közepén a vegetációs időszak, mindenhol máshol eltolódott. „A XX. század nagy részében az éghajlatváltozás még nem…
Olvass tovább>>Hat életmódbeli változtatással mindenki tehet a klímaváltozás ellen
Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez – állapította meg egy új tanulmány, amely egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta. A három vezető intézmény által készített tanulmány kiemelte, hogy a kormányok és az egyes emberek kis változtatásokkal jelentős hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A The Guardian által hétfőn ismertetett tanulmány szerint hat konkrét kötelezettségvállalás betartása visszafoghatná az elszabadult fogyasztást, amely részben az éghajlati válság okozója. A Leedsi Egyetem tudósai által végzett, valamint az…
Olvass tovább>>Egy Etiópiában termő banánféle lehet a válasz az éghajlatváltozásra
Tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is – írta a BBC News. Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a banánhoz hasonló növény akár százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Az enset (Ensete ventricosum) növény, amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók. A…
Olvass tovább>>A klímaváltozás miatt harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon
Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – állapították meg meteorológiai szakértők. A masfelfok.hu című oldalon közzétett cikkben Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársa kiemelte: a XX. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra nyolcvan nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben. A szakértők azt írták: a pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére…
Olvass tovább>>Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei
Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás. A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14…
Olvass tovább>>Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés
Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés szakemberek szerint. A partvidékek eróziója, az áradások, tüzek, ciklonok és más szélsőséges időjárási jelenségek egyre súlyosabbakká válnak a globális felmelegedés hatására. A régészek és történészek arra figyelmeztetnek, hogy már most súlyos károkat okoztak több tízezer éven át megőrződött sziklarajzokban – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi tanácsadó testülete (IPCC) idén kiadott hatodik értékelő jelentésére reagálva tartott kedden szimpóziumot az ausztráliai Adelaide-ben lévő Flinders Egyetem. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a globális hőmérséklet több mint 1,5…
Olvass tovább>>Lassan elveszíti jeges jellegét a Jeges-tenger
Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a XX. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta. A tengeri mikroorganizmusokban lévő kémiai jelek elemzése nyomán a tudósok arra jutottak, hogy a Jeges-tenger gyors melegedésbe kezdett a múlt század elején, amikor melegebb és sósabb víz áramlott be az Atlanti-óceánból – ez a folyamat az úgynevezett atlantifikáció. Ez a változás valószínűleg megelőzte a modern eszközökkel dokumentált melegedést. 1900 óta az óceán hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a tengerjég folyamatosan…
Olvass tovább>>A klímaváltozás dinamikájának megértését is segítheti magyar kutatók új modellje
A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A vizsgálat eredményei új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, az élővilágot is sújtó ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, és ezzel hozzájárulhatnak a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértéséhez is. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI), valamint az ELTE Általános…
Olvass tovább>>A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta
A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…
Olvass tovább>>Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat
Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás erre a sarkvidéken élő fajra. A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása. Mint Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója a BBC News-nak elmondta:…
Olvass tovább>>IUCN: kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek több mint 70 vadon élő változatát
Kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek – köztük a burgonya, az avokádó vagy a vanília – több mint hetven vadon élő rokonát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) marseille-i kongresszusán bemutatott tanulmány szerint. A kihalás szélén álló növények Mexikóban, Guatemalában, Salvadorban és Hondurasban élnek és fontos genetikai forrásokat jelentenek a klímaváltozásnak, a betegségeknek és a rovaroknak ellenállóbb növények termesztéséhez, nagyobb terméshozamok eléréséhez világszerte – olvasható a természetvédelmi szervezet honlapján. A Plants, People, Planet című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek 224 olyan növényt vizsgáltak, amelyek szoros rokonságban állnak a kukoricával, a paradicsommal, a…
Olvass tovább>>Megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület
Az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait szeretné összegezni tudományos értékelő jelentésekben a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC), amely áprilisra tervezi első tudományos konferenciáját. A HuPCC az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fórumaként jött létre – közölték az egyesület keddi online sajtótájékoztatóján a HuPCC vezetői. Ürge-Vorsatz Diana alelnök hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás rendkívül összetett terület, ezért szükség volt egy olyan szervezetre, amely összeszedi a témában elérhető rengeteg információt, ezzel a céllal alakult meg az IPCC mintegy 30 évvel ezelőtt. Az…
Olvass tovább>>A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb egy százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb ötven százalék együttvéve. A legtehetősebb öt százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig –…
Olvass tovább>>