Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését

festék

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…

Olvass tovább>>

Már megint leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktiszról

BAS - Halley bázis

Leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – jelentették be a BAS kutatói. A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – írja a BBC. A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára. A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt. Halley mintegy…

Olvass tovább>>

Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet

apokalipszis

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…

Olvass tovább>>

Szénelnyelőből szénkibocsátóvá válnak a brazil erdők

Brazil őserdő felégetése

Szénelnyelőből szénkibocsátóvá kezdett válni a brazil erdők egy része – állapították meg helyi kutatók lombhullató, félig lombhullató és örökzöld erdőségek 33 éven át tartó tanulmányozása nyomán Minas Gerais szövetségi államban. Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük a trópusi erdőknek egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá válik, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet és folytatódik az erdők felégetése. Brazil kutatók ezért a délkelet-brazíliai Minas Gerais 32 erdőségében 1987 óta elkezdték mérni a szén-dioxid-elnyelést és a szén-dioxid-kibocsátást, a méréseket egészen 2020-ig folytatták – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Adataikból kiderült,…

Olvass tovább>>

Misszió indul az A68a jéghegy tanulmányozására

A-68A jéghegy

Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet…

Olvass tovább>>

És még ez is: letört egy óriás jégtömb az A68A nevű jéghegyről

Letörött egy óriási jégtömb a az Atlanti-óceán déli részén sodródó A68a nevű jéghegyről a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat Sentinel-3 műholdjának felvételei szerint. A műhold 2017 óta követi az A-68A jéghegy útját, akkor szakadt ugyanis le az Antarktisz Larcen C selfjegéről. Az elmúlt hetekben aggasztóan közel került a Déli-Georgia szigethez, és a tudósok attól tartanak, hogy megfeneklik a part menti sekély vizekben és veszélyeztetni fogja a térség gazdag élővilágát – olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) közleményében. A letörött jégtömb mintegy 18 kilométer hosszú, területe nagyjából 140 négyzetkilométer, ez akkor mint a spanyolországi…

Olvass tovább>>

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei – derült ki az A68a nevű jéghegyről készült nagyfelbontású felvételekből, amelyek szerint repedések tarkítják. A hullámok és a melegedő víz által állandó támadás alatt álló jéghegyről számos apró tömb szakad le – írja a BBC. Az A68a 2017-ben vált le a Déli-sarkvidékről, és az Atlanti-óceán déli részén lévő Déli-Georgia-sziget felé tart. Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. Az új, részletes felvételt a San Franciscó-i Planet cég készítette a jéghegyről a Föld körül keringő, SkySats nevű űrszondaflottájával,…

Olvass tovább>>

Pécsett is megjelent a tigrisszúnyog

tigrisszúnyog

Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium. Az intézmény közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. Rámutattak: a rovarok számos – nem csak trópusi eredetű – vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. A Nemzeti Virológiai Laboratórium tájékoztatása szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus),…

Olvass tovább>>

Klímakutatók szerint szűkült a Föld klímaérzékenységének előre jelzett tartománya

klimavaltozas

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy három Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát. A World Climate Research Program által megrendelt tanulmányban 20 intézmény 25 tudósa arra a következtetésre jutott, hogy a Föld klímaérzékenységének legvalószínűbb tartománya 2,6-3,9 Celsius-fok között van, ha az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács által 1979-ben készített jelentés ezt a tartományt 1,5-4,5 Celsius-fok között valószínűsítette és ezt vette alapul például számításaiban az ENSZ Éghajlatváltozási…

Olvass tovább>>

Szibéria klímaváltozásában csaknem bizonyosan az emberi tevékenység játszott szerepet

Katharine Hendry

A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki – ezt állapította meg egy új tanulmány. Idén január és június között több mint öt Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet a térségben az eddigi átlagnál. Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl. Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik – fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC News. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta két Celsius-fokkal nőtt, míg a globális…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: egyre valószínűbb, hogy már öt éven belül átlépi a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést

Hőség

Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból. A kutatók szerint jelenleg húsz százalék az esély arra, hogy a kritikus szint átlépése már a 2024 előtti évek valamelyikében bekövetkezik – írja a BBC. A szakemberek szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásával elkerülhetők a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval kettő, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez…

Olvass tovább>>

Az ember még azelőtt megváltoztatta a himalájai gleccsert, hogy eljutott oda

Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a XVIII. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől. „Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És…

Olvass tovább>>

Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede a rendszeres mérések kezdete óta

Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most „szinte biztosak” abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta. Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015-2019 közötti időszak a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódus. A kivételes mértékű globális melegedést az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a WMO közlése szerint. A szervezet State of…

Olvass tovább>>

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint. A növényfajok kipusztulása legjobban Nyugat-Afrikát, Etiópiát, Tanzánia egyes részeit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja: ezek a térségek növényeik több mint negyven százalékát veszíthetik el. A veszélyeztetett fajok között fák, cserjék, gyógynövények és liánok is szerepelnek. „A biodiverzitás számtalan hasznot hoz az embereknek, és ennek elvesztése veszélybe sodorja a jövőnket” – idézte a BBC News Thomas Couvreurt, a francia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Intézet vezető kutatóját. A faji sokszínűség csökkenése különösen nagy gond a trópusi Afrikában, ahol „rendkívül…

Olvass tovább>>

A legkisebb kiterjedésű volt az ózonlyuk 1982 óta

Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta. Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói szerint az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint tízmillió négyzetkilométerre zsugorodott – olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy húszmillió négyzetkilométerre nő – emlékeztettek a szakemberek. Az elmúlt negyven…

Olvass tovább>>

Az északi félteke legmelegebb nyara volt az idei

Az északi félteke legmelegebb nyarát jegyezték fel 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, csakúgy mint az augusztus hónap – közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. Augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a XX. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet – olvasható a hivatal honlapaján közzétett globális klímajelentésben. A NOAA kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben…

Olvass tovább>>

Klassz: az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát – írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társaság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban. A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, míg a szélsőségesen hideg napok száma felére csökkent és a telek melegebbé váltak. A tanulmány szerint Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték. A kutatók tisztában voltak azzal,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában, amely a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA). A NOAA mérései szerint júliusban 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a XX. századi júliusi átlaghőmérséklet. Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése rekord alacsony volt, 19,8 százalékkal kisebb, mint a korábbi átlagos júliusi tengeri jégkiterjedés. Az antarktiszi tengeri jég…

Olvass tovább>>

Állítólag több mint 350 millió fát ültettek el egyetlen nap alatt Etiópiában

Több mint 350 millió fát ültettek el egyetlen nap alatt Etiópiában – adta hírül a BBC News. A hétfői faültetéssel a szárazság sújtotta kelet-afrikai ország ellensúlyozni akarja az erdők kivágásának hatásait és a klímaváltozást. Az Abiy Ahmed kormányfő vezette projekt megvalósításának idejére számos közintézményt és iskolát bezártak, hogy minél többen részt vehessenek a faültetési programban. Az ENSZ adatai szerint a XX. században Etiópia területének 35 százalékát borították erők, ez azonban négy százalékra zsugorodott a 2000-es évekre. A faültetést az országban mintegy ezer helyszínen végezték. Illetékesek számolták, hogy hány facsemetét ültetnek el. Getahun…

Olvass tovább>>

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók. Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága ötvenméteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják. A houstoni Rice Egyetem kutatói, Andri Snar Magnason és Oddur Sigurdsson tartják majd a szertartást…

Olvass tovább>>