Kategória: Klímaváltozás

Akár egy évtizeddel későbbre tolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár

~
Északi-sark

Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást a Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint. Az intézet tudományos segédmunkatársa, Topál Dániel által vezetett kutatásról szóló tanulmány a világ vezető szakfolyóiratában, a Nature Climate Change-ben jelent meg, eredményei áttörést hozhatnak az első jégmentes nyár körüli bizonytalanságok értelmezésében. Topál hangsúlyozza, ez nem jelenti az ember éghajlat-módosító szerepének megkérdőjelezését, mint fogalmazott, „továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat”.…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kockázata a repülésnél

~
repülőgép

A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak. A BBC által ismertetett tanulmány szerzői, a brit Reading Egyetem kutatói a tiszta időben kialakuló turbulenciát vizsgálva megállapították, hogy 1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon. A kutatók a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás miatti felmelegedésre vezették vissza a gyakrabban tapasztalható turbulencia okait, ugyanis megállapításuk szerint a felmelegedés miatt nagy magasságban megváltozott a szelek sebessége. Paul Williams professzor, a Readingi…

Olvass tovább>>

Kutatás: rekordsebességre gyorsult a globális felmelegedés

~
globális felmelegedés

Minden korábbinál nagyobb, évtizedenként 0,2 Celsius-fok feletti sebességre gyorsult az ember okozta globális felmelegedés – mutatta ki egy friss felmérés. A Leedsi Egyetem nemzetközi klímakutató intézetének igazgatója, Piers Forster vezette vizsgálat megállapításai szerint a globális földfelszíni átlaghőmérséklet a 2013-2022 közötti évtizedben átlagosan 1,14 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdetének – az 1850-1900 közötti időszak – szintjét, 2022-ben pedig már 1,26 Celsius-fokkal. A 2010-2019-es időszakot tekintve még 1,07 Celsius-fok volt az eltérés a bázisidőszakhoz képest. Az indikátorok – fejleményeket jelző mutatók – arra utalnak, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés „példátlan…

Olvass tovább>>

Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás miatt

~
Hőség

Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – írta a The Guardian. A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, és ez azt jelenti, hogy 2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között. A tudósok szerint ennek következtében akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok. Ha sikerülne…

Olvass tovább>>

Az EU környezetvédelmi együttműködésről írt alá megállapodást Norvégiával

~
Ursula von der Leyen és Jonas Gahr Störe

Az Európai Unió (EU) az éghajlattal, a környezettel és a környezetvédelemmel, az energiával és a tiszta iparral kapcsolatos együttműködés elmélyítése érdekében megállapodást írt alá Norvégiával – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen az együttműködésről szóló megállapodás brüsszeli aláírásakor, Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel közösen tartott köszöntőjében elmondta: az EU és Norvégia „zöld szövetsége” új és zöld fejezetet nyit a felek között már amúgy is gyümölcsöző energetikai együttműködésben. A megállapodással a felek újólag megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy az EU-ban 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az…

Olvass tovább>>

Az EU jó úton halad, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon

~
Paolo Gentiloni

Az Európai Unió jó úton halad afelé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon – jelentette ki Paolo Gentiloni (képünkön) gazdaságért felelős uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A klímapolitikai intézkedéscsomaggal kapcsolatos uniós tárgyalások eredményeit összefoglaló vitában az olasz biztos elmondta: az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő külön kibocsátáskereskedelmi rendszer lehetővé teszi a nagy ipari ágazatok károsanyag-kibocsátásának csökkentését. A külön kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből azt az uniós alapot fogják finanszírozni, amely segíteni fogja a tagállamokat az átállás társadalmi hatásainak kezelésében. A Fit for 55 névű európai uniós…

Olvass tovább>>

A gyorsan olvadó antarktiszi jég drámaian lelassítja az óceánmélyi áramlatokat

~
Antarktisz

Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra. A Nature folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban a kutatók arra is figyelmeztettek, hogy ezek a mélytengeri áramlatok 2050-re akár 40 százalékkal lelassulhatnak, és ez azért is drámai, mert ezáltal csökken az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége – írta a BBC News. Az áramlatok a létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállítják a Föld körül. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat. A tanulmány magyarázata…

Olvass tovább>>

Éghajlatpolitika: Idősb hölgyek tömegei perlik a svájci kormányt

~
Svájci éghajlati ügy A svájci Anne Mahrer, a Zöld Párt volt nemzeti tanácsosa, a KlimaSeniorinnen társelnöke részt vesz a meghallgatáson az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2023. március 29-én, szerdán a kelet-franciaországi Strasbourgban. Svájci idősek egy csoportja az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi kormányát, hogy több intézkedést követeljen a klímaváltozással kapcsolatban, amely szerintük súlyosan befolyásolja az életüket. (AP Photo/Jean-Francois Badias)

Hat év sikertelen hazai bírósági tárgyalás után több mint kétezer idősebb nő pereli egy klímavédelmi csoport tagjaként a svájci kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. „Történelmi esemény” – mondta Anna Mahrer (képünkön), a keresetet benyújtó Nyugdíjasok Klímaklubjának képviselője az AFP hírügynökségnek, rámutatva: ez az első precedens arra, hogy a strasbourgi székhelyű bíróságnak az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásáról kell döntenie. A strasbourgi meghallgatások szerdán kezdődnek – emlékeztetett a BBC brit közszolgálati rádió. Svájcban a világátlagnál gyorsabban…

Olvass tovább>>

Meteorológia: a harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

~
hőség

A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta, több hónap is az átlagnál legalább két Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a XX. század kezdete óta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint a legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag. Tavaly a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a XX. század kezdete óta a…

Olvass tovább>>

Rossz irányba haladunk: tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize

~
óceáni hátságok hőmérséklete

Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása. Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a…

Olvass tovább>>

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

~
madár

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az „élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt…

Olvass tovább>>

Tömeges fókapusztulást észleltek a Kaszpi-tenger dagesztáni partvidékén

~
Elpusztult Kaszpi tengeri fókák

Mintegy 2500 fókatetemet találtak a Kaszpi-tenger dagesztáni partjainál — számolt be az MTI. Ez az elmúlt tíz év legjelentősebb fókapusztulása. A legtöbb tetemre a tájékoztatás értelmében Juzbasnál, illetve a Szulak és a Surinka folyó torkolatánál leltek. Az orosz szövetségi halászati ügynökség (Roszribolovsztvo) észak-kaukázusi területi igazgatósága szombaton még mintegy hétszáz fókatetem megtalálásáról tett bejelentést. A dagesztáni természeti erőforrások minisztériumának vasárnapi előzetes tájékoztatása szerint a tömeges fókapusztulás valószínűleg természeti tényezőkhöz kapcsolódik. A felboncolt állatokból nagy mennyiségű mintát gyűjtöttek, amelyeken moszkvai és asztraháni laboratóriumok széles körű bakteriológiai és virológiai vizsgálatokat végeztek, beleértve a…

Olvass tovább>>

Egy karibi sziget megtalálni véli a klímaváltozás ellenszerét

~
Bonaire sziget

Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet. Az NU.nl holland hírportál értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, harmincezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi…

Olvass tovább>>

A pakisztáni klímavédelmi miniszter szerint fizetniük kell a gazdag környezetszennyező országoknak

~
Pakisztán

A gazdag szennyező országok, amelyek a szélsőséges éghajlati körülmények túlnyomó részének kialakulásáért felelősek, megszegték a kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásokat és a fejlődő országok globális felmelegedéshez való alkalmazkodásának segítésére tett ígéreteiket – jelentette ki Pakisztán éghajlatváltozással foglalkozó minisztere, aki szerint a jóvátétel már régóta esedékes. Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter a The Guardian című brit lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a globális kibocsátási célokat és a jóvátételeket újra kell gondolni, tekintettel a Pakisztánhoz hasonló országokat sújtó, egyre gyakoribb és könyörtelenebb éghajlati katasztrófákra. A Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán fekvő országban több…

Olvass tovább>>

Meteorológia: az idei év augusztusa volt a második legmelegebb a XX. század kezdete óta

~
hőség

Az idei év augusztusa volt a második legmelegebb a XX. század kezdete óta, az átlaghőmérséklet két fokkal volt magasabb a szokásosnál – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az OMSZ az év nyolcadik hónapjáról készített elemzésében azt írta: augusztus legnagyobb részében kánikula volt jellemző, két napon is megdőlt az országos napi maximum-hőmérséklet rekordja. Augusztus 17-én Baján és Kübekházán 37 fokot, 19-én Baján 39,6 fokot mértek. Hozzátették: augusztus 19-ig jórészt száraz idő volt, így tovább súlyosbodott az aszály, majd 19-20. körül nedvesebb léghullámok érték el az országot. Augusztusban a csapadék normál…

Olvass tovább>>

Az „örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet

~
eső, esernyő

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – számolt be a BBC. A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói…

Olvass tovább>>

Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

~
Hőség

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók. Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál

~
szuper korall

Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám – olvasható a The Guardian. A szivacsokat a szélsőségesen meleg óceáni hőmérséklet változtatta fehérré. A kutatók először májusban fújtak riadót, amikor Új-Zéland déli partjainál észlelték a kifehéredett tengeri szivacsokat. Vizsgálatuk megállapította, hogy akár több tízmillió szivacs fehéredhetett ki. „Tudomásunk szerint ez a legnagyobb mértékű szivacsfehéredés, amelyről egyetlen esemény során, különösen a hideg vizekben valaha beszámoltak” – idézte James Bell professzort, a Victoria Egyetem tengerökológusát a brit lap. A tengeri szivacsok a korallokhoz hasonlóan a…

Olvass tovább>>

Hetven éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje

~
Pó folyó és a völgye

Hetven éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje. Az évszakhoz képest magasabb hőmérséklet és a tartós csapadékhiány okozta vízhiány miatt a Pó-alföldön található településeken éjszakai vízkorlátozás léphet életbe – jelentette az Il Secolo XIX napilap. Az egyes helyeken majdnem teljesen kiszáradt folyómeder fényképeit a Pó-medence vízgazdálkodását ellenőrző hatóság (AdBPo) hozta nyilvánosságra, amely egyeztetést indított a katasztrófavédelemmel az észak-olaszországi vízgyűjtő terület állapotáról. Az Il Secolo XIX az energiaszolgáltatókat tömörítő Utilitalia szövetség közleményét idézte, amely a vízkészlet drasztikus csökkenése miatt a Pó-alföldön elterülő Piemont tartományban száz, Lombardiában huszonöt önkormányzat polgármesterét szólította…

Olvass tovább>>

Több mint százezer villám csapott le egy hét alatt Új-Zélandra

~
villám

Több mint százezer villámcsapást észleltek egyetlen hét alatt Új-Zélandon a június eleji viharok során, amelyek kiadós havazást is hoztak. A legsúlyosabb károkat a fővárostól, Wellingtontól ötven kilométerre északra, Waikanae városban okozta az ítéletidő: itt két tornádó is végigsöpört, amely tetőket rongált meg, fákat csavart ki és hatalmas áradásokat idézett elő. A Déli-sziget sípályáinak üzemeltetői viszont örülhetnek a hidegfront hozta kiadós havazásnak, mert júniusban hosszú ideje nem volt ilyen kedvező a hóhelyzet a sípályákon. A koronavírus-világjárvány kirobbanása óta most nyitják meg az első síszezont Új-Zélandon. A síelők öröme mellett azonban a…

Olvass tovább>>