Teljesen elektromos földi kiszolgálást vezet be a Wizz Air és a Menzies Aviation Budapesten

wizzair

A Wizz Air egyes járatainak földi kiszolgálását a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ezentúl teljesen elektromos eszközökkel végzi majd vezető szolgáltató partnere, a Menzies Aviation — közölte a légitársaság. A közlemény szerint a dízelüzemű berendezésekhez képest a teljesen elektromos földi kiszolgálás gépenként akár 80 százalékkal csökkenheti a szén-dioxid-kibocsátást. A londoni székelyű társaság a világ repülőtereinek és légitársaságainak vezető szolgáltató partnere, amely hat kontinensen, több mint hatvan ország több mint 255 repülőterén működik. Évente több mint négymillió járatot szolgál ki és kétmillió tonnát meghaladó rakományt kezel. A cég fenntarthatósági vezetője, Katy Reid…

Olvass tovább>>

Fél év alatt tűntek el a komposztált zacskók a Humusz és a Greenpeace vizsgálatában

komposzt

Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében, amelyben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el – áll a Greenpeace Magyarország közleményében. Mint írják, az…

Olvass tovább>>

Újra hasznosítjuk a vörösiszapot

vörösiszap

Az öttagú konzorcium kutatás-fejlesztési projektet valósított meg a Széchenyi 2020 program keretében 1,481 milliárd forint összköltséggel, 1,003 1,481 milliárd forint támogatás segítségével. A cél a hazai, elsősorban az ajkai tározók bányászati és vegyipari hulladékaként lerakott újabban bauxit maradványnak nevezett vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeinek kutatása, hasznosítási eljárások, technológiák és eszközök fejlesztése. Az összefogás eredménye a vörösiszapban található másodnyersanyagok, köztük fémek és ritkaföldfémek kinyerése, építőipari alapanyagok gyártása, biológiai eljárások alkalmazása, talajjavítási lehetőségek feltárása, kedvező környezeti hatások elérése. A projekt eredményeként számos eljárás és két termelő technológia illetve berendezés jött létre…

Olvass tovább>>

A Egyesült Államokban hatályba lépett a hagyományos izzók tilalmáról szóló törvény

izzólámpa

Hatályba lépett a hagyományos villanykörték gyártásának és árusításának tilalmáról szóló törvény az Amerikai Egyesült Államokban augusztus 1-jén. A villanyégők energiahatékonyságáról szóló jogszabályt még az Obama-adminisztráció idején iktatták törvénybe. A törvény értelmében a hagyományos világító izzók és halogén égők többé nem árusíthatók és gyártásuk sem folytatható, a háztartásokban meglévők még felhasználhatók. A jogszabály megtiltja az alacsony hatásfokú villanykörték importját az országba. A törvény által meghatározott energiahatékonysági szintet gyakorlatilag csak a LED-technológiájú villanylámpák tudják biztosítani, amelyeket az árcsökkenéssel és minőségjavulással párhuzamosan egyre több amerikai család használ. Az energiainformációs szövetségi adatbázis szerint az…

Olvass tovább>>

Mikroműanyagot találtak egy világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében

vitorlás verseny

Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében – írta a The Guardian. Egyes helyszíneken akár 1884 műanyagszemcsét is találtak egy köbméter tengervízben, tizennyolcszor többet, mint a 2018-ban véget ért legutóbbi Ocean Race során végzett hasonló vizsgálatok alkalmával. A tudósok azért hozzátették, hogy ma pontosabb műszerekkel dolgoznak, mint akkoriban. Victoria Fulfer, a Rhode Island-i Egyetem kutatója nagyon aggasztónak nevezte, hogy minden mintában találtak mikroműanyagot, a part menti területektől az óceán legtávolabbi zugáig. „Idén sokkal magasabb koncentrációkat látunk, ami lehet a fokozott szennyezés jele, de az…

Olvass tovább>>

Német kancellár: „teljesen hibbant” dolgot művel, aki az úttestre ragasztja magát a klímavédelem jegyében

Olaf Scholz

Élesen bírálta az Utolsó nemzedék nevű klímavédelmi csoport németországi akcióit Olaf Scholz kancellár egy hétfői rendezvényen, szavai szerint „teljesen hibbant” dolgot művel, aki az úttestre ragasztja magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. A kancellár a Berlin melletti Kleinmachnow-ban egy általános iskolában tett látogatásán tanulók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: „teljesen rendben van”, ha valaki tüntetést szervez, demonstrál és kiáll meggyőződése mellett. Aki viszont a közfigyelem felkeltése érdekében múzeumban kiállított festményhez ragasztja magát, vagy az úttestre – hogy megbénítsa a környék forgalmát -, az valami „teljesen hibbant” dolgot művel és nem éri el…

Olvass tovább>>

Másfélfok: még fejfájósabb évtizedek jöhetnek

migrén fejfájás

Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei – közölte keddi cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál. „Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is” – írta Szabó Amanda Imola meteorológus,…

Olvass tovább>>

Rekordszámú gátat távolítottak el tavaly az európai folyókról

Gát elbontása: Ilyen volt, ilyen lett

Tizenhat országban legalább 325 vízlépcsőt, duzzasztógátat és átereszt távolítottak el tavaly az európai folyókról, hogy javítsák a természetes vizek egészségét és vadvilágát – írta a The Guardian. A gátak eltávolításával foglalkozó európai szervezet (Dam Removal Europe) éves jelentésében rámutatott, hogy Spanyolország már második éve vezeti a listát, amelyen Svédország és Franciaország a második, valamint harmadik helyen áll. Herman Wanningen, a világ halainak vándorlását segítő alapítvány (World Fish Migration Foundation, WFMF) igazgatója és a Dam Removal Europe alapítója elmondta: büszkeséggel tekint a számokra, amelyek azt mutatják, hogy az országok egyre gyakrabban…

Olvass tovább>>

Felméri a Greenpeace és a Humusz, hogy valóban lebomlanak-e a lebomlóként árult zacskók

komposzt

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc zöldség-, gyümölcs- és pékáru részlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett, „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket – közölték, hozzátéve, hogy a komposztba került zacskók bomlását először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után vizsgálják.…

Olvass tovább>>

Az EP a szén-dioxid megkötésének új célértékeit meghatározó rendeletet fogadott el

Európai Parlament

Az Európai Parlament elfogadta azt az új rendeletet, amely új célértékeket vezet be, egyebek mellett 2030-ra a vállaltnál 15 százalékkal nagyobb arányú szén-dioxid-elnyelést irányoz elő a gáz hosszú távú megkötésére és légkörből való kivonására – tájékoztatott az uniós parlament. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 479 szavazattal, 97 ellenében és 43 tartózkodás mellett fogadta el a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról és -elnyelésről szóló rendelet (LULUCF-rendelet) felülvizsgálatát. Az átdolgozott rendelkezések a természetes szén-dioxid-elnyelés mértékének növelését irányozzák elő azzal a céllal, hogy az EU 2050-re elsőként válhasson klímasemleges…

Olvass tovább>>

Az OMV országszerte 40 töltőállomáson gyűjti a használt sütőolajat

OMV benzinkút

Használt sütőolaj gyűjtésére és tárolására alkalmas konténereket telepített országszerte negyven üzemanyagtöltő állomásán az OMV olajtársaság – közölte a vállalat. A kihelyezett tárolókban a lakosság csavarzáras PET palackokban biztonságosan lerakhatja a használatra már alkalmatlan zsiradékot – ismertették. Elhelyezhető vaj, zsír, margarin, romlott és lejárt étolaj, használt sütőolaj és sütőzsír is. A konténerek éjjel-nappal használhatók. A konténerek elszállításáról és pótlásáról az OMV partnere, a használt sütőolaj begyűjtésére és kezelésére szakosodott H-Bio Kft. gondoskodik. A hulladék a begyűjtést követően biodízel előállító üzembe kerül, ahol a feldolgozási folyamat után biogázolaj jön létre, majd kerül…

Olvass tovább>>

AM: tavaly soha nem látott mértékű természetvédelmi fejlesztések valósultak meg

természetvédelmi terület

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében – közölte az Agrárminisztérium. A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele. A fejlesztések eredményeként 27 közösségi…

Olvass tovább>>

Mosonmagyaróvár: a föld alá vitték a középfeszültségű vezetéket a madarak védelmében

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója

Az E.ON Hungária Csoport a föld alá vezette középfeszültségű hálózatát Mosonmagyaróvár környékén a túzokok és más nagytestű madarak szabad vonulása érdekében – közölte a társaság. A közlemény szerint Mosonszolnok és Újrónafő között több mint hét kilométer hosszon cserélték a légvezetékeket földkábelekre. A mintegy 265 millió forint összköltségű madárvédelmi nagyberuházás a Magyarországon és Szlovákián átívelő Danube InGrid programban valósult meg, részben európai uniós forrásból, részben az E.ON Hungária Csoport finanszírozásában. A közlemény idézi Haraszti Juditot (képünkön) az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatóját, aki kiemelte: minden újonnan épülő villamosenergia-hálózatuk a madarak számára biztonságos…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás veszélyezteti a természetes szén-dioxid-nyelőket

uveghaz-gáz

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. „A természetes nyelők változó viselkedése egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez a kibocsátás további csökkentésére van szükség” – hívták fel a figyelmet a kutatók az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (Integrated Carbon Observation System, ICOS) új kiadványában, melynek középpontjában az európai szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők helytől és időtől függő változásai állnak. Az…

Olvass tovább>>

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

szennyvíziszap

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő. A felsőoktatási intézmény közleménye szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas…

Olvass tovább>>

WWF: elfogytak a Föld éves erőforrásai

Idén július 28-ára esett a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága elhasználta a bolygó egy évnyi erőforrásait. Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt…

Olvass tovább>>

Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor…

Olvass tovább>>

Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint „nem működik az újrahasznosítás”

hulladék

Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy „nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja. A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint…

Olvass tovább>>

Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál kutatók szerint

műanyag

Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok. A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban pénteken publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét. Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a…

Olvass tovább>>