A Nobel-díjas Krausz Ferenc (képünkön) professzor részvételével megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Mint írták, a Kutatási Kiválósági Tanácsot a kormány hozta létre annak érdekében, hogy erősödjenek a kiválósági alapú kutatási támogatások által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások, valamint növekedjen a kutatói életpálya vonzereje. Csák János miniszter felkérésére a testület tagja Krausz Ferenc professzor is. A kormány célja, hogy teret és támogatást adjon a magyar kreativitásnak, innovációnak, ezzel is elősegítve a magyar gazdaság növekedését – hangsúlyozta közleményében a tárca. Emlékeztettek, hogy idén májusban…
Olvass tovább>>Címke: Kutatás
Túlélhette a jégkorszakot a Kárpát-medence növényfajtáinak zöme
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá a Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent friss magyar tanulmány. Az iskolai tananyagok szerint a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például Magyarország területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni az a tanulmány, amelyet többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai jegyeznek. A Kárpát-medence jégkorszaki növényzetének fajszegénységére…
Olvass tovább>>Wigner FK: Lézernyalábok feltérképezésére alkalmas optikai chipet fejlesztettek ki
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére. Az eszköz fontos szerepet játszik majd a fény és az anyag kölcsönhatásának megismerésében, így a jövőben hozzájárulhat az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztéséhez. A Wigner FK a közleményében azt írta, hogy az élet legtöbb területét elektronikus áramkörök irányítják, legyen szó akár az épületek fűtéséről, akár a telekommunikációról, akár közlekedési eszközökről. Mivel a modern elektronikus eszközöknek korlátozott a sebessége, ezért a kutatók olyan módszerek vizsgálatával is foglalkoznak, amelyeknél a fényt használják…
Olvass tovább>>A tongai vulkánkitörés megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét
A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével. Az FI Légkörfizika kutatási egységének munkatársai a vulkáni felhő kiemelkedő elektromos aktivitásának újabb nem mindennapi következményére derítettek fényt. A nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatásról szóló tanulmány a közelmúltban jelent meg a JGR Atmospheres című szakfolyóiratban. A tanulmány szerint a vulkánkitörés fő fázisában, 2022. január 15-én magyar idő szerint reggel 6 és 7 óra között két alkalommal is olyan jelentős mennyiségű elektromos…
Olvass tovább>>Innovációs hivatal: az onkológiai biobank nemzetközi projektekhez is csatlakozhat
A biobank kialakítása nemcsak országos eredmény, hanem „becsatolása” nemzetközi projektekbe is vonzóvá teszi az Országos Onkológiai Intézetet – hangsúlyozta Lengyel László (képünkön), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese. Az Innovatív daganatdiagnosztikai és terápiás eljárások fejlesztése az Országos Onkológiai Intézetben elnevezésű projekt egyik legfontosabb célja az Onkológiai Központi Biobank létrehozása volt. Lengyel László örömtelinek nevezte, hogy az intézet a kutatásfejlesztésre szánt forrásokat hatékonyan hasznosítja. Az NKFIH elnökhelyettese úgy fogalmazott: az Országos Onkológiai Intézet elkötelezett az innovációs kutatás iránt, és a biobank „nemzetközi léptékben is látható”. A hivatal feladata „a…
Olvass tovább>>KIM: szintet lépett a magyar innováció
Az Európai Bizottság által összeállított Európai Innovációs Eredménytáblán Magyarország tavalyhoz képest – egyedüli EU-s tagországként – egy kategóriával előrébb lépett – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A tárca közleménye szerint az Európai Bizottság napokban közzétett elemzése azt mutatja, hogy Magyarország egyre közelebb kerül az innováció területén is az európai uniós országok átlagához. „Magyarország ezzel 2023-ban a 21. helyen áll az innováció területén az EU-ban. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 25, Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. Ezt úgy fogjuk elérni, hogy a most elért…
Olvass tovább>>A Bosch minden terméke mesterséges intelligencián fog alapulni
A tervek szerint még ebben az évben a Bosch csoport minden terméke és megoldása vagy eleve tartalmaz mesterséges intelligencia (AI) alapú technológiát, vagy annak segítségével fejlesztik, illetve gyártják majd – tudatta a vállalat. A cég eredetileg 2025-re tűzte ki ezt célul, ám jó úton halad, hogy már két évvel korábban megvalósítsa a terveket – tették hozzá. A Bosch több mint ezer találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentési kérelmet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területen az elmúlt öt évben, amivel Európa vezető szabadalmi kérelmezői közé lépett elő a közlemény szerint. A társaság mesterséges intelligencia…
Olvass tovább>>Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken
Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken, elsősorban a klímaváltozás miatt – áll a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közleményében. A BLKI és a Debreceni Egyetem (DE) a magyar tavak, főként a Balaton algavirágzásáról és az algatoxinokról tartott Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülést csütörtökön Tihanyban. Az erről készített összefoglaló szerint az algavirágzást okozhatják olyan kékalga (cianobaktérium) fajok, amelyek toxintermelésre képesek, ezáltal megbetegedéseket idézhetnek elő. Az eddigi eredmények alapján a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok, amelyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak A közlemény kiemeli, hogy a…
Olvass tovább>>Szegedi végzős gimnazistát delegál a MISZ a Nobel-díj átadási ünnepségére
Idén egy szegedi végzős gimnazistát, Viczián Dánielt (képünkön) delegálja a Nobel-díj átadási ünnepségére a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) – közölte a szervezet. Magyarország 2001 óta azon 18 ország közé tartozik, amely megfelelő feltételekkel delegálhat egy fiatal magyar kutatót a Nobel-díj átadási ünnepségére és az azt megelőző egyhetes stockholmi tudományos fórumra. A MISZ a Stockholm International Youth Science Seminar (SIYSS) magyarországi képviselőjeként megrendezte a válogatót. Gondos mérlegelés és hat tehetséges fiatal kutatóval folytatott interjú után a MISZ által kinevezett zsűri döntött az idei résztvevőről a Kutató Diákokért Alapítvány szakmai segítségével. A…
Olvass tovább>>Újabb ókori hajóroncsra bukkantak Horvátországban
Újabb ókori fahajó maradványait fedezték fel a horvátországi Hvar mellett, Scedra szigeténél. Az eddig ismeretlen hajó az időszámítás előtti 3. századból származik, és rakományával együtt süllyedt a mélybe – közölte a horvát kulturális minisztérium. „Egy teljesen megőrzött, eddig feltáratlan hajóroncsról van szó, a Krisztus előtti 3. századból, antik amfora rakománnyal, a roncs 50 méteres mélységben fekszik” – írták a sajtóközleményben, hozzátéve, hogy ez a legkorábbi ismert hajóroncs az Adriai-tenger keleti partján. A hajó maradványait a horvát és az olasz haditengerészet flottájának aknaelhárító búvárai találták meg egy közös kiképzés során. A…
Olvass tovább>>Órákon át működött a lézeres neutronkeltés az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Osvay Károly (képünkön) vezetésével nemzetközileg egyedülálló módon igazolta, hogy kis energiájú lézerrel is lehet neutronnyalábot kelteni. A szegedi ELI ALPS lézeres kutatóközpontban órákon át keltett neutronsugár 2023 júniusában orvosbiológiai alkalmazást is kiszolgált. A Scientific Reports című folyóiratban megjelenésre váró tanulmányban a szerzők az ELI ALPS SYLOS Experiment Alignment ultrarövid impulzusú lézerén 2022 nyarán végrehajtott kísérletsorozat eredményeit foglalták össze. A közlemény idézi Osvayt, aki elmondta, hogy 2022-ben megtalálták a technikáját annak, hogy másodpercenként egy-egy lézerimpulzust folyamatosan lőjenek egy maguk fejlesztette céltárgyrendszerre,…
Olvass tovább>>Újfajta gravitációs hullámot fedeztek fel
Több nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is egyszerre tették közzé eredményeiket, amelyek szerint újfajta gravitációs hullám jeleire bukkantak az univerzumban: olyan nagyon alacsony frekvenciájú jeleket észleltek, amelyekről azt feltételezik, hogy a galaxisunkon áthaladó, finoman rezgő gravitációs hullámokból származnak, ezek lehetséges forrásai pedig a szupermasszív fekete lyukak lehetnek. Többek között az észak-amerikai Nanohertz Observatory for Gravitational Waves (NANOGrav) nemzetközi konzorcium asztrofizikusai is megtalálták a bizonyítékot a kozmoszt kitöltő, hosszú hullámhosszú gravitációs hullámok hátterére. Tizenöt év adatait elemezve úgy gondolják, hogy ezeket a hullámokat a Nap tömegének akár több milliárdszorosát kitevő szupermasszív fekete lyukak…
Olvass tovább>>Mikroműanyagot találtak egy világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében
Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében – írta a The Guardian. Egyes helyszíneken akár 1884 műanyagszemcsét is találtak egy köbméter tengervízben, tizennyolcszor többet, mint a 2018-ban véget ért legutóbbi Ocean Race során végzett hasonló vizsgálatok alkalmával. A tudósok azért hozzátették, hogy ma pontosabb műszerekkel dolgoznak, mint akkoriban. Victoria Fulfer, a Rhode Island-i Egyetem kutatója nagyon aggasztónak nevezte, hogy minden mintában találtak mikroműanyagot, a part menti területektől az óceán legtávolabbi zugáig. „Idén sokkal magasabb koncentrációkat látunk, ami lehet a fokozott szennyezés jele, de az…
Olvass tovább>>Deloitte: a cégek kutatási fejlesztési tevékenységükkel növelhetik versenyképességüket
Magyarországon sok vállalat nem tudja, hogy az általa végzett tevékenység kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységnek minősülhet, amely alapján adókedvezményekre vagy készpénz támogatásra is jogosultak lehetnek, így növelhetnék versenyképességüket. A Deloitte közleménye szerint a K+F valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságon alapul, emellett újszerű és módszeresen végzett tevékenységet jelent – emelik ki a tanácsadó cég szakértői. Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere a közleményben rámutat: érdemes megvizsgálni egyebek között a termelési, logisztikai folyamatokat, hiszen a K+F tevékenység azonosítható akár egy létező technológia vagy folyamat kapcsán is, ahol szükség volt módosításra, ezáltal egy…
Olvass tovább>>Az innovációs ökoszisztéma a fenntartható növekedés kulcsa
Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához nélkülözhetetlen az innovációs ökoszisztéma elemzése-fejlesztése, a versenyképes, termelékeny vállalati ökoszisztéma kialakítása — mondta Balatoni András (képünkön). A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a Növekedési jelentés 2023 kiadvány bemutatóján kijelentette: Magyarországon mintegy 1100 innovációvezérelt vállalatot azonosítottak, amelyek bár csak a működő magyar vállalatok 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát adták. Ezek a vállalatok érett (9-12 éves), túlnyomó részt hazai tulajdonban álló cégek. Az intenzív növekedési fordulat alapvető eleme az innováción és…
Olvass tovább>>Hetvenkilenc milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a „programstratégiára”
A parlament a héten fogadta el Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. E program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi programstratégiája (sic), aminek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg innovatív projektek támogatására. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint Magyarország jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalzálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre a ma megjelent „programstratégiában”.…
Olvass tovább>>Évente több százmillió őshonos állattal végeznek a macskák Ausztráliában
Ausztráliában a házi macskák százmilliószámra pusztítják az őshonos állatokat egy helyi kutatás szerint. A pénteken közzétett jelentés megállapította, hogy évente országosan 323 millió állattal, köztük madarakkal végeznek a macskák, mivel a gazdik nagy többsége hagyja szabadon kószálni kedvencét. A szám 34 százalékkal magasabb a 2020-as vizsgálat során mért 241 milliónál. A vadon élő állatok halálának ugrásszerű növekedését a kutatók a koronavírus-járvány idején tapasztalt megnövekedett kisállattartási kedvre vezetik vissza. Ennek következtében a macskák száma a kontinensen 5,3 millióra ugrott. A tanulmány szerzői úgy ítélik meg, hogy a kérdéssel, a felelős állattartás jogi…
Olvass tovább>>Vizsgálják a globális villámtevékenységet
A soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai több mint tíz ország kutatóival együttműködve vizsgálják a globális villámtevékenységet, hogy teljesebb képet kapjanak a bolygó klímájának állapotáról. A Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában közelmúltban publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. A kutatók egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul. A vizsgálat során a világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a…
Olvass tovább>>Áttörést értek el az endometriózis kutatásában ausztrál tudósok
Ausztrál tudósok olyan áttörést értek el a női meddőségi esetek majdnem egyharmadának hátterében álló, gyakran nagy fájdalommal járó endometriózis kutatásában, amely hatékonyabbá teheti az ismeretlen eredetű betegség kezelését – adta hírül a The Guardian. A Sydney-ben működő Királyi Női Klinika kutatói szöveteket tenyésztettek ki az endometriózis összes ismert típusából, és összehasonlították, hogy ezek a különböző szövetfajták hogyan reagálnak a kezelési módokra. A kutatás eredményeként az orvosok ezentúl célzottan más-más kezelést írhatnak elő az endometriózis típusától függően, ami hatékonyabbá teszi a gyógyítást. Jason Abbott, a klinika szülész-nőgyógyász professzora szerint ez a…
Olvass tovább>>Másfélfok: még fejfájósabb évtizedek jöhetnek
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei – közölte keddi cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál. „Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is” – írta Szabó Amanda Imola meteorológus,…
Olvass tovább>>