A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá a Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent friss magyar tanulmány. Az iskolai tananyagok szerint a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például Magyarország területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni az a tanulmány, amelyet többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai jegyeznek. A Kárpát-medence jégkorszaki növényzetének fajszegénységére…
Olvass tovább>>Címke: Egyetem
Most egy 2800 éves rejtélyes csatornarendszert találtak Jeruzsálemben
Az első Szentély idejében épített, mintegy 2800 éves rejtélyes csatornarendszer maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A Jóás júdai király (i.e. 843 – i.e. 797) és Amásia júdai király (i. e. 822 – i. e. 768) uralkodásának idején épült, kőből kifaragott ősi csatornák pontos célja tisztázatlan, de valamilyen termelő-ipari munkát szolgálhattak, valószínűleg valamilyen termék áztatására használták azokat. Központi elhelyezkedésük Dávid városában arra utal, hogy az uralkodói palota vagy a Szentély gazdaságához kapcsolódhattak az IAA és a Tel-Aviv-i egyetem régészeinek közös kutatása szerint. Eddig…
Olvass tovább>>Janus-arcú csillag okozott meglepetést a kutatóknak
Janus-arcú csillagot fedeztek fel csillagászok, amelynek jellegzetességei a tudósokat is meglepték – számolt be a The Guardian. A Nature című folyóiratban publikált tanulmány szerint úgy tűnik, hogy a fehér törpe egyik oldala szinte teljes egészében hidrogénből, a másik pedig héliumból áll. Ilyen spontán kialakult kettősséget hordozó magányos csillagot korábban nem sikerült még észlelni. A kutatást vezető Ilaria Caiazzónak, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) asztrofizikusának magyarázata szerint a fehér törpe felszínének két oldala teljesen különböző. Mint mondta, ezen még kollégái is meghökkentek. A csillagot, amelyet a Hattyú (Cygnus) csillagképben fedeztek fel több…
Olvass tovább>>Chaucer kézírását azonosította egy kutató
Saját kezűleg írta azt a szabadságkérelmet a XIV. századi brit író, Geoffrey Chaucer (képünkön) , a Canterbury mesék szerzője, amiről korábban azt gondolták, hogy egy írnok készítette a nevében – számolt be a The Guardian. Az angol irodalom atyjaként tisztelt Chaucer 1374 és 1386 között II. Richárd király megbízásából főként a londoni kikötőben megforduló gyapjú után fizetendő vámokat felügyelte. Ez idő alatt írta a szabadságkérelmet, és nyújtotta be jóváhagyásra – állítja a kanadai Richard Green professzor, Chaucer életművének kutatója. „Ez lehet az egyetlen ismert dokumentum, amit saját kezűleg írt” –…
Olvass tovább>>Kezdődik az SZTE Science Park közműfejlesztése
A kormány 9,5 milliárd forintos támogatásával elkezdődik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 85 hektáros tudományos és technológiai parkjának közműfejlesztése. Az egyetem közleménye idézi Fendler Judit kancellárt, aki kifejtette, az SZTE régóta törekszik arra, hogy az egykori szovjet laktanya területét közművesítve alkalmassá tegye az intézmény oktatási-kutatási infrastruktúrájának kiépítésére, valamint gazdasági fejlesztések megvalósítására. A közműfejlesztést finanszírozó összeg első részlete nemrég megérkezett az egyetemhez, és a tervek szerint 14 hónap alatt megtörténik a 85 hektáros terület teljes közművesítése. A területet kiváló adottságai mellett az egyetem által képviselt emberi tudás is vonzóvá teszi a befektetők…
Olvass tovább>>Korábban népesíthették be Amerikát az emberek, mint feltételezték
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják. A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal. Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak – számolt be a The Guardian. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak…
Olvass tovább>>Hankó: biztosított a Horizont Európa programban való részvétel a magyar kutatók számára
Mostantól elérhető minden érintett egyetem számára az az ötmilliárd forintos keret, amelyet a kormány biztosít előlegként a Horizont-kutatásokra – közölte Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Hankó (képünkön) elmondta, hogy mától elérhető az az ötmilliárd forintos támogatás, amely a Horizont-programok mellett minden más közvetlen európai uniós kutatási finanszírozásra is rendelkezésére áll a magyar kutatóknak. Tájékoztatása szerint a kormány támogatásával így kilenc magyar egyetem tucatnyi pályázata esetében nyílik meg a lehetőség arra, hogy társult tagként részt vegyen a Horizont Európa keretprogram kutatási együttműködéseiben és végezzen olyan nemzetközi kutatásokat, amelyek a…
Olvass tovább>>Mikroműanyagot találtak egy világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében
Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében – írta a The Guardian. Egyes helyszíneken akár 1884 műanyagszemcsét is találtak egy köbméter tengervízben, tizennyolcszor többet, mint a 2018-ban véget ért legutóbbi Ocean Race során végzett hasonló vizsgálatok alkalmával. A tudósok azért hozzátették, hogy ma pontosabb műszerekkel dolgoznak, mint akkoriban. Victoria Fulfer, a Rhode Island-i Egyetem kutatója nagyon aggasztónak nevezte, hogy minden mintában találtak mikroműanyagot, a part menti területektől az óceán legtávolabbi zugáig. „Idén sokkal magasabb koncentrációkat látunk, ami lehet a fokozott szennyezés jele, de az…
Olvass tovább>>A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kockázata a repülésnél
A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak. A BBC által ismertetett tanulmány szerzői, a brit Reading Egyetem kutatói a tiszta időben kialakuló turbulenciát vizsgálva megállapították, hogy 1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon. A kutatók a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás miatti felmelegedésre vezették vissza a gyakrabban tapasztalható turbulencia okait, ugyanis megállapításuk szerint a felmelegedés miatt nagy magasságban megváltozott a szelek sebessége. Paul Williams professzor, a Readingi…
Olvass tovább>>Kárpát-medencei tanulmányi versenyt nyert a Corvinus Egyetem hallgatója
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszak hallgatója, Beke Balázs Gábor lett a Kárpát-medencei tanulmányi verseny győztese – közölte a Magyar Nemzeti Bank Oktatási és Tudományos Kör Egyesület (MNB Oktatási Klub) a döntő eredményét. Az MNB Oktatási Klub versenyét a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatásával rendezték meg. A közleményben ismertetik, hogy a versenyen három aktuális témát ajánlottak kidolgozásra a pályázatban résztvevőknek, a zöld növekedést, a klímaváltozást az agráriumban és az azonnali fizetési rendszert. A hallgatóknak egy maximum 15 oldalas, tudományos igényességű tanulmányban kellett kifejteniük választott témájukat. A döntőbe tizenkét szerző…
Olvass tovább>>Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás miatt
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – írta a The Guardian. A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, és ez azt jelenti, hogy 2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között. A tudósok szerint ennek következtében akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok. Ha sikerülne…
Olvass tovább>>A sugárkezelés miatt kialakuló fáradtságérzet egyik okát fedezték fel magyar kutatók
Magyar kutatók részvételével fejtették meg a sugárkezelést követően gyakran kialakuló krónikus fáradtságérzet egy okát – közölte a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. A közlemény szerint a daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sugárkezelést követően gyakran jelentkezik krónikus levertség, fáradtságérzet. A korábban elterjedt álláspont szerint ennek hátterében a nagyszámú sejtpusztulás miatt kialakuló gyulladásos állapot áll. A folyamatot Hermann L. Andrea, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza és Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője irányította, húsz…
Olvass tovább>>Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével
Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével – írta a BBC. A mesterséges intelligencia segített leszűkíteni a több ezer potenciális vegyületet arra a maroknyira, amelyet aztán a kutatók a laboratóriumban teszteltek. Az eredmény egy erős, kísérleti antibiotikum, az abaucin. Kanadai és amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia segítségével jelentősen felgyorsítható az új gyógyszerek felfedezése. Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, azonban az elmúlt évtizedekben a baktériumok egyre ellenállóbbá váltak a már létező gyógyszerekkel szemben. Becslések szerint évente több mint egymillió ember hal meg olyan fertőzésekben, amelyek ellenállnak az antibiotikumos…
Olvass tovább>>Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában
Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Soline település közelében, Korcula szigetén, Korcula várostól mindössze két kilométer távolságra – közölte vasárnap a zárai (Zadar) egyetem. Búvárrégészek a tengeri iszap lerakódásai alatt fedezték fel a gondosan kövekkel kirakott utat, amely összekötötte a mesterségesen létrehozott őskori települést Korcula szigetének partjával. Az út négy méter széles volt, és 7000 ezer évvel ezelőtt azon jártak az emberek – tették hozzá. Az elsüllyed szigetet már korábban megtalálták, és az ott fellelt famaradványok szénizotópos kormeghatározása egyértelműen kimutatta, hogy a rajta lévő település Kr.e.…
Olvass tovább>>A világ nagy tavainak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta
Egy friss tanulmány szerint a világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt – írta a The Guardian. Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy a világ néhány legfontosabb édesvízforrása – az Európa és Ázsia közötti Kaszpi-tengertől a dél-amerikai Titicaca-tóig – csaknem három évtizeden keresztül évente mintegy 22 gigatonnányi vizet veszített, ami megegyezik az Egyesült Államok teljes 2015. évi vízfelhasználásával. Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem felszíni vizekkel foglalkozó szakértője és a Science című folyóiratban csütörtökön…
Olvass tovább>>Együttműködik a győri és a szöuli egyetem
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetével, így a jövőben közös kutatások, publikációk, cserelátogatások segíthetik a további fejlődésüket. A győri felsőoktatási intézmény közleménye szerint a megállapodás aláírását megelőző megbeszélésen Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes kiemelte, hogy a győri egyetem a kutatásokat, a szervezeti működést, a pénzügyi forrásokat és az infrastruktúrát tekintve Magyarország kiemelkedő felsőoktatási intézménye. Rámutatott arra, hogy a hosszú távú tudományos együttműködésben érdekeltek. Kang Su Kim (képünkön), a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetének igazgatója szerint számos kapcsolódási pont van a két intézmény között.…
Olvass tovább>>Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki több mint kétmilliárd forintból
A forgalmi dugók csökkentését szolgáló, mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztett ki a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) két fővárosi vállalkozás együttműködésében. A szoftverfejlesztéssel foglalkozó Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. a közleményében azt írták: a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékével, valamint a RacioNET Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-vel alkotott konzorciumuk a 2,312 milliárd forint összköltségű projekthez 1,388 milliárd forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal versenyképességi és kiválósági együttműködések programjában. A projekt során egy olyan, bármely városra adaptálható közlekedésirányító rendszert fejlesztettek ki, amely mesterséges intelligencia alapján…
Olvass tovább>>K+F laboratóriumot hozott létre a Resysten Szegeden
Új laboratóriumot hozott létre a higiéniai védőbevonatok kutatásával és fejlesztésével foglalkozó Resysten Science & Research Kft. a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) inkubátorházában (képünkön). Az új labor pénteki átadásán Pintér János, a Resysten fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a magyar fejlesztésű higiéniai védőbevonatokkal foglalkozó cég családi vállalkozásként indult, mára azonban globálisan terjeszkedő, közepes méretű vállalattá nőtte ki magát, több mint húsz országban van jelen világszerte. A vállalkozás olyan – a titán-dioxid fotooxidációs tulajdonságát kihasználó – tartós bevonatokat állít elő, amelyek megakadályozzák a különböző kórokozók megtapadását és terjedését. Ezek ma már több millió ember…
Olvass tovább>>Gulyás Balázs az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat új vezetője
Gulyás Balázs neurobiológus lett az Magyar Tudományos Akadémiától elorzott kutatóintézeteket irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) új vezetője. Gulyás 41 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa a Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, tudósként és tudományszervezőként óriás teljesítmény áll mögötte. Gulyás karrierje a Pannonhalmán tett érettségi, a Semmelweis Egyetemen szerzett diploma, valamint az ELTE-n folytatott több év fizikatanulás után 1981-ben kezdődik, amikor a tudós elhagyja Magyarországot, majd a leuveni katolikus egyetemen látórendszer élettanból PhD-fokozatig jut. Posztdoktori tapasztalatait a stockholmi Karolinska Institute klinikai idegélettani tanszékén és az Oxfordi Egyetem kísérleti…
Olvass tovább>>Semmelweis Egyetem: hanyatlik a férfiak nemzőképessége
A környezetszennyezés, a dohányzás, a herevisszér-tágulat, a cukorbetegség, a heredaganatok és az életkor befolyásolhatják leginkább a hímivarsejtek minőségét egy minden eddiginél átfogóbb elemzés szerint – közölte a Semmelweis Egyetem. Azt írták, az egyetem szakemberei csaknem 27 ezer tanulmányból kiindulva összegezték a spermiumok örökítőanyagának károsodását okozó legveszélyesebb tényezőket. A férfiak nemzőképessége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. A kutatás a megelőzés fontosságára is felhívja a figyelmet. A szakemberek azt várták, hogy a hímivarsejtek minősége 40 éves kor után kezd jelentősen romlani, ám az elemzés kimutatta, hogy 50 éves kortól emelkedhet a DNS-töredezettség…
Olvass tovább>>