Címke: régészet

A makkabeus felkelés korából származó érméket találtak Izraelben

~
makkabeus időkből származó érmék

A makkabeus felkelés korából származó, 2200 éves érméket találtak Izraelben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei állandó versenyben állnak a Júdeai sivatagban működő kincsvadászokkal és műkincs-csempészekkel, s megelőzésük érdekében folyamatosan kutatják a Holt-tenger környékének természetes barlangjait. Idén egy efféle, márciustól májusig tartó leletmentő feltáráson bukkantak a Darga-folyó medrénél a Murabat-völgy egyik barlangjában egy mesterien megmunkált apró fadobozra, mely csakis a rendkívül száraz, különleges helyi klíma miatt vészelte át az évezredeket. A katonai rádióban elhangzott beszámoló szerint először röntgensugarakkal, majd MRI képalkotással vizsgálták, és végül felnyitották.…

Olvass tovább>>

Több mint 3000 éves skarabeusz pecsétnyomót találtak Izraelben

~
3000 éves szkarabeusz pecsétnyomó

Több mint 3000 éves skarabeusz pecsétnyomót találtak egy régészeti oktató-kiránduláson Izrael központi részét, Tel-Aviv szomszédságában – jelentette a Maárív. Egy iskolai túrán került napvilágra az értékes lelet, ugyanis a Tel Aviv melletti Azúr város Rabinról elnevezett iskolájában már harmadik éve tartanak kirándulásokat a nyolcadikosoknak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakembereinek vezetésével, hogy megismertessék a város lakóit helyi örökségükkel. „Sétáltunk a terepen. Először egy homokba dobott játéknak tűnt. De egy belső hang azt súgta, hogy vegyem fel, és fordítsam meg. És rácsodálkoztam: ez egy skarabeusz, igazán tiszta metszettel, minden régészetrajongó álma.…

Olvass tovább>>

Ínyencek lehettek a neandervölgyi emberek

~
neandervölgyi étel

Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok – számolt be a The Guardian. A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek. A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy hetvenezer…

Olvass tovább>>

Valódi volt a kitaláltnak vélt római császár egy erdélyi aranyérme tanúsága szerint

~
régi aranypénz

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható a BBC honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt. A kutatást…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkorábbi bizonyítékát találhatták annak, hogy az ember tűzön ételt készített

~
ősember, tűz

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt. A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat. A régészek között nincs egyetértés arról,…

Olvass tovább>>

Középkori svájci lovag kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben Dávid sírjánál

~

A Svájcban nemzeti hősként tisztelt középkori lovag, Adrian von Bubenberg kőbe vésett kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a jeruzsálemi óváros középkori falain kívülre került Cion-hegyen, Dávid király hagyomány szerinti sírhelyénél bukkantak a középkori „graffitire”: a lovag 1466-os jeruzsálemi zarándoklatakor véste kőbe nevét és családi címerét. Az IAA programot indított a jeruzsálemi kövekbe vésett ősi zarándokfeliratok feltérképezésére, amelynek során eddig több mint 40, keresztény és muszlim zarándokok emlékét hordozó, több nyelven írt „graffitit” fedeztek fel. A munkálatokat vezető Michael Chernin és Saj…

Olvass tovább>>

Sértetlen 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izraelben

~
Izrael temetkezési hely

Sértetlen, több mint 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izrael földközi-tengeri partjának déli részén – jelentette a Haarec. A Palmachim nevű kibuc új parkjának építése közben, szeptember 13-án egy sziklának ütköző munkagép tárta föl a II. Ramszesz idejéből származó, és azóta emberkéz nem bolygatta temetkezési barlangot, amelyről vasárnap számolt be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A sírban talált tárgyak a fáraó korából származnak, aki i.e. 1279 és 1213 között nemcsak Egyiptomban uralkodott, hanem Izrael földjén is, valamint a mai Libanon, Jordánia, és részben Szíria is fennhatósága alá tartozott. A régészek épen…

Olvass tovább>>

Megrongálódtak a titokzatos húsvét-szigeti szobrok egy tűzben

~
Húsvét-szigetek, szobor

Megrongálódtak a titokzatos húsvét-szigeti szobrok egy tűzben, némelyik helyrehozhatatlan károkat szenvedett – írta BBC. A chilei kulturális örökségvédelmi hivatal illetékese, Carolina Perez Dattari elmondta: egyelőre nem tudni, hány kőszobrot érintett a tűz, amely hétfőn lobbant fel, és csaknem 60 hektárnyi területen pusztított. A tüzet állítólag szándékosan gyújtották az UNESCO világörökségi listáján szereplő Rano Raraku vulkán környékén. A kőszobroknak otthont adó nemzeti park vezetője szerint a lángok helyrehozhatatlan károkat okoztak. A Húsvét-szigeten csaknem ezer, a helyiek által moainak nevezett megalit található. A nagy fejjel rendelkező kőszobrok átlagosan körülbelül négy méter magasak,…

Olvass tovább>>

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti ópiumhasználat nyomaira bukkantak Izraelben

~
sír, csontváz

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti, Izraelben, és talán az egész világon az eddigi legkorábbi ópiumhasználat nyomaira bukkantak az ország középső részén, a Jehud városnál folytatott ásatásokon izraeli régészek – jelentette a Jediót Ahronót. A pszichoaktív kábítószer agyagedényekben megtalált maradványai a szakemberek szerint azt bizonyítják, hogy az ópiumkereskedelem jelentős szerepet játszott a korabeli levantei kultúrában. A sírok mellett olyan szerszámokat és edényeket találtak, amelyeket minden bizonnyal azért helyeztek el az egykori gyászolók, hogy segítsék az elhunytak lelkét a túlvilágon. Az i.e. XIV. századból származó, Cipruson készült kerámiák maradványai között olyan edényeket is felfedeztek,…

Olvass tovább>>

Avar nő háborítatlan sírjára bukkantak régészek… most már nem háborítatlan

~
Avar nő sírja

A VII. században eltemetett 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során – közölte Fazekas András Kristóf régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: 2022 tavasza óta zajlik a bontó munkálat és régészeti megfigyelés a Nagykőrös és Kecskemét közötti útszakasz felújításával párhuzamosan. A projekt során hét, előzetesen „felderített” lelőhelyet tárnak fel, ahol túlnyomórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek. A főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, illetve árkok maradványai a Krisztus utáni III-IV. századra…

Olvass tovább>>

Ókori elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálemben

~
Ókori elefántcsont díszítőelem

Júda királyságának korából származó, i. e. VIII.-VII. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek – jelentette a ynet. Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első Szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsonttöredékek. Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben a maga nemében az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek. A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és…

Olvass tovább>>

Száz éve eltűnt ókori mozaikegyüttest adott vissza az Egyesült Államok az olasz kormánynak

~
mefúza mozaik

Az Egyesült Államok egy eltűntnek gondolt ókori mozaik-műemléket juttatott vissza Olaszországnak, a mitológiai témájú műkincset a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei adták át az olasz hatóságok képviselőinek pénteken Rómában. Az FBI közleménye az átadás kapcsán úgy fogalmazott, hogy a megtalált és visszaadott emlék „Róma történelmének kulcsfontosságú része”. A műkincsről 2020-ban szerzett tudomást az FBI műkincs-bűncselekményekre szakosodott egysége, amikor egy ügyvéd kereste meg őket, hogy névtelenséget kérő ügyfele birtokában van egy hatalmas, a mitológiai Medúzát ábrázoló mozaik. A nyomozó hatóság közlése szerint a mozaikot 16 – egyenként 40-100 kilogramm súlyú –…

Olvass tovább>>

Félmillió éve élt elefánt óriási agyarára bukkantak Izraelben

~
Izrael elefántagyar

Félmillió éve élt elefánt 2,5 méteres agyarára bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az ország középső részén, egy Gedera melletti kibucnál találták meg a Tel-avivi Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem kutatói közösen a körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt kihalt egyenes agyarú elefántfaj egyedétől származó ősi csontot. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatást vezető őstörténésze, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar. Komoly kihívást jelentett teljes egészében kiemelni a földből a törékeny, félmillió éves leletet, mert…

Olvass tovább>>

Megkezdődött az Európai Régészek Szövetségének 28. éves találkozója Budapesten

~
Simon és Csák

Megkezdődött szerdán Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) 28. éves találkozója. Magyarország hatalmas történeti és régészeti hagyatékkal bír, ezért nem véletlen, hogy ezúttal Budapesten tartják ezt a konferenciát – hangsúlyozta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Várkert Bazárban tartott megnyitó ünnepséget követően a közmédiának. A miniszter felidézte, hogy már a Nemzetközi Antropológiai és Ősrégészeti Szövetség 146 évvel ezelőtt, Budapesten megrendezett 8. kongresszusa során is világos volt, hogy Magyarországnak, a Kárpát-medencének az öröksége és a szellemi ereje révén sok mondanivalója és mutatnivalója van a…

Olvass tovább>>

Több magyar uralkodó földi maradványait azonosították az SZTE kutatói

~
Szent László király

Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók – áll a közleményben. A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A…

Olvass tovább>>

Maja uralkodók hamvait is felhasználhatták a pelota nevű játék labdáinak készítésekor

~
maja labdajátékos

Egyes maja uralkodók hamvait is belekeverhették a gumimasszába a pelota nevű játék labdáinak készítésekor – közölte a BBC , a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészére, Juan Yadeun Angulóra hivatkozva. Yadeun elméletét annak nyomán fogalmazta meg, hogy emberi hamvakat, gumit, szenet és különböző gyökereket tartalmazó 400 urnát találtak régészek Mexikó déli részén, a Toniná ásatási helyszínen a maja Nap templom alatti kriptában. Az elégetett emberi maradványok új információval szolgálnak az ősi civilizáció halotti rítusairól. Yadeun szerint a kriptát a holttestek elégetésére használták rituális ceremónia során, s a hamvakból…

Olvass tovább>>

Budapest ad otthont az Európai Régészek Szövetsége éves találkozójának augusztus végén

~
ELTE

Több mint hatvan országból mintegy 2100 régész részvételével rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) éves találkozóját, amelynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont augusztus végén. Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia, amelyen 199 szekcióban csaknem háromezer előadás hangzik majd el, az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében valósul meg augusztus 31-től szeptember 3-ig. A rangos nemzetközi esemény célja, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos, kutatási eredményeket a régészet és a kulturális örökségvédelem…

Olvass tovább>>

Mamutok maradványaira bukkantak Siklós-Máriagyűdön

~
gyapjas mamut

Mamut-leletegyüttest találtak Siklós-Máriagyűdön a napokban – közölte a Janus Pannonius Múzeum. A fiatalabb és idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar egy leletmentő ásatáson került elő, amelyet lakóház építésével, tereprendezésével összefüggésben végeztek a múzeum munkatársai Talabér Ildikó régész vezetésével. A tulajdonosok tettek bejelentést a múzeumnak arról, hogy különös leleteket rejt a föld – emelték ki. Annyi már most bizonyos, hogy a térségben, pontosabban Kozármislenyben, Pécsbányán, Zókon feltárt mamutleletek egy igen különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki: a siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamuttestrészre egy helyre felhalmozva bukkantak rá – hangsúlyozták. Az intézmény Katona Lajos…

Olvass tovább>>

Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok

~
Lucy

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…

Olvass tovább>>

Több mint háromezer éves város maradványait tárták fel Irakban

~
Zakhiku romjai

Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint. A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV.-XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos…

Olvass tovább>>