Címke: régészet

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

~
Galilea birtok

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A kelet-galileai Arbel közelében, a Kinneret, vagyis Galileai-tótól mintegy hat kilométerre felfedezett uradalom kiváló állapotban maradt fenn. „A tárgyak azon a helyen hevertek, ahova az egykori lakók letették őket, úgy tűnik, hogy hirtelen hagyták el a helyet, talán katonai fenyegetés miatt” – mesélte a lapnak az ásatás vezetője. A zsidó Hasmóneus uralkodók korában, mintegy 2100 évvel ezelőtt működő majorságnál egy épület alapjait is megtalálták. A zsidó függetlenségnek ez a…

Olvass tovább>>

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

~

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő…

Olvass tovább>>

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

~
bakonybéli bencés monostor

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, XV-XVI. századi könyvcsatot is találtak. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti. A monostor…

Olvass tovább>>

Több mint kétezer éves pun nekropolisz romjaira bukkantak Andalúziában

~
Osuna nekropolisz

Az andalúziai Osuna városában csatornázási munkák közben bukkantak egy feltehetően időszámításunk előtt ötödik-negyedik században használt pun nekropolisz romjaira. A helyszínen kezdett ásatások eddig nyolc mészkőboltozatos földalatti sírkamrát tártak fel, valamint lépcsőket és egy átriumot, amelyek a feltételezések szerint magasrangú személyek temetkezési helyeként szolgáltak. Rosario Andújar polgármester a sajtónak arról számolt be, hogy a felfedezés megváltoztat mindent, amit eddig a város történetéről tudtak, de fordulópontot jelent abból a szempontból is, hogy korábban kizárólag a tengerpart mentén bukkantak hasonló leletre, a szárazföld belsejében még nem. A 18 ezer lakosú város római kori eredete…

Olvass tovább>>

Másfél ezer éves evőeszközre és fülönfüggőre bukkantak Izraelben

~
villa izrael evőeszköz

Másfél ezer éves evőeszközre (villára) és medálos fülbevalóra bukkantak az Észak-Izraelben, a Galileai-tengernél, másik nevén a Kinneret-tónál folyó ásatásokon – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A szakemberek a fémtárgyak mellett a Talmud keletkezésének korából származó, mintegy 1500 évvel ezelőtti cserépedényeket, üvegedényeket és állatcsontokat is találtak a szakemberek a Kinneret-tótól mintegy négy kilométerre észak-keletre lévő Korazim Nemzeti Park egyik épületénél végzett ásatásán, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végzett. A bronz villácskát véséssel díszítették, ami a régészek szerint azt jelzi, hogy egy különösen értékes eszköz lehetett, a függős fülbevalót…

Olvass tovább>>

Feltárják és renoválják a Szent Sír-templom padlózatát Jeruzsálemben

~
Szent Sír-templom

Feltárják és renoválják a Szent Sír-templom padlózatát Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Megkezdték a Szent Sír-templom padlózatának két évig tartó régészeti feltárását és restaurálását Jeruzsálemben, melynek végeztével a dokumentálás után várhatóan visszatemetik az esetleges leleteket, hogy megőrizzék a status quót, a megállapodásokkal rögzített helyzetet. Ez a templom helyreállítási munkálatainak már a második szakasza, miután 2016-17-ben az Athéni Műszaki Egyetem interdiszciplináris szakembercsoportja feltárta és felújította a hagyomány szerint Jézus sziklasírja fölé emelt Edicule kápolnát, amely a görög ortodox patriarchátus felügyelete alatt áll. A padlózat munkálatait a Szentföldi Ferences Kusztódia irányításával…

Olvass tovább>>

Tudtak élni az ókori Jeruzsálemben

~
izraeli amfora

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i.e. VI. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette a The Times of Israel. Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i.e. VI. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével. Ajala Amir, a Tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával. A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy…

Olvass tovább>>

Óriási, rejtélyes kőkorsókat találtak Indiában

~
Indiai óriási kőkorsók

Óriási, titokzatos kőkorsókat fedeztek fel az északkelet-indiai Asszám államban. A régészek szerint feltehetően ősi temetési szertartásokban játszhattak szerepet. A 65 különböző méretű és alakú homokkő edényt négy helyszínen találták meg szétszórva a BBC News cikke szerint. A korsók némelyike magas és hengeres, míg a többi részben vagy teljesen a földbe volt temetve. Korábban hasonló kőedényeket találtak Laoszban és Indonéziában. A régészeti felfedezésről, amelyben India és Ausztrália három egyetemének kutatói vettek részt, a Journal of Asian Archaeology című folyóirat közölt tanulmányt a héten. A kutatást Tilok Thakurita, az Északkeleti Hill Egyetem…

Olvass tovább>>

Az eddigi legősibb óhéber szövegre bukkantak Izraelben

~
óhéber szöveg

Az eddigi legősibb, az i. e. XIII. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A két-három centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen…

Olvass tovább>>

Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában

~
L. Simon László

Kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatój. L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi virágbimbó-maradványát találták meg Kínában

~
ősi virágbimbó

A világ legkorábbról fennmaradt virágbimbójának megkövesedett maradványaira bukkantak kínai kutatók az ország északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség. A feltárt fosszíliában egy növényszárat, egy levelekkel rendelkező ágat, egy gyümölcsöt és egy apró virágbimbót találtak – mondta el Vang Hszin, a kutatást vezető szakértő. A bimbó kisebb, mint négy milliméter. A megkövesedett maradványokat a Belső-Mongólia délkeleti részén található Ningcseng megyében találták. A tudósok szerint a növény a jura időszakban, mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Bár a fosszíliában csupán a rügyet és a gyümölcsöt találták meg,…

Olvass tovább>>

Kína első állami felsőoktatási intézményének romjait tárták fel

~
Csihszia akadémia

Kína első, állami igazgatás alatt álló felsőoktatási intézményének romjait tárták fel régészek a kelet-kínai Santung tartomány területén – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Kr.e. 374-ben épült Csihszia akadémiát a hadakozó fejedelemségek korában (Kr.e. 475-221) a mai Santung területén fekvő Csi államban alapították. A több mint 150 éven át fennálló intézmény egyszerre több szerepet is betöltött: állami felsőoktatási intézmény mellett kutatóintézetként és agytrösztként is működött. Az akadémia épületkomplexumát egy öt éven át tartó ásatás keretében tárták fel. Az épületegyüttest, amelynek helyszíne összeköttetésben áll Csi állam egykori fővárosának romjaival, történelmi…

Olvass tovább>>

Neandervölgyiek által használt kőeszközt fedeztek fel egy horvát barlangban

~
kőkorszaki szerszám

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezekedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje). A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200-45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek. Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében. Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában…

Olvass tovább>>

Kétezer éves zsidó otthont és temetőt találtak

~
Izrael régészet

Kétezer éves zsidó otthont és temetőt találtak a Javnében folyó ásatásokon Izraelben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészet Hivatal (IAA) szakemberei a Tel-Avivtól délre fekvő Javne városnál folyó ásatásokon a Szanhedrin, a zsidó törvényhozó tanácsok idejére (i.sz. 70-től i.sz. 425-ig) datált épületet találtak, amelynek lakói zsidók lehettek az ott előbukkant, a kétezer évvel ezelőtti kóserséget, a zsidó tisztasági törvényeket követő mérőpoharak és kőedények alapján. Az épület maradványaitól alig hetven méterre egy ugyanebből a korszakból származó temetőt ástak elő, melyben a sírok tetején több mint 150 üvegfiolát helyeztek…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi szívószálait találhatták meg a Kaukázusban

~

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a XIX. század végén. A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá – idézte fel a The Guardian. A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy…

Olvass tovább>>

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izraelben a tenger mélyén

~
hajóroncs

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A Régészeti Hatóság a Tel-Avivtól északra, Cézárea területén végzett tengeri feltárásán két ősi hajóroncs kincseit hozta a felszínre, több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített arany- és ezüstgyűrűket, sasfigurát, harangokat és hajóalkatrészeket. Az IAA tengeri-régész osztályának kutatói szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg miközben megpróbáltak lehorgonyozni. Az elmúlt hónapokban végzett feltárás alapján az egyik hajó az ókori…

Olvass tovább>>

Egy 4500 éves naptemplomot találtak Egyiptomban

~
Egyiptom naptemplom

Egyiptom elveszett naptemplomainak egyikét fedezhették fel a régészek Kairótól mintegy 15 kilométerre délre, a páratlan leletre Abu Gorabban bukkantak egy másik templom alatt – közölte Massimiliano Nuzzolo, a régészeti misszió társigazgatója. 1898-ban a térségben dolgozó régészek fedezték fel Niuszerré (vagy Neuszerré Ini) az ókori egyiptomi V. dinasztia hatodik uralkodójának naptemplomát. Niuszerré 24-35 évig uralkodhatott, az i. e. XXV. században. A mostani feltárásokon talált leletek arról tanúskodnak, hogy Niuszerré naptemploma egy másik naptemplom maradványira épült. „A XIX. századi régészek ennek az agyagtéglából készült épületnek csak egy nagyon kicsi részét tárták fel…

Olvass tovább>>

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei

~
pottyantó lyuk

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről. A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös…

Olvass tovább>>

Hatalmas bizánci kori borászatot tártak fel Javnéban

~
ősi izraeli borászat

A bizánci korból származó borászatot tártak fel Javne város mellett a régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehér bort gyártottak és öntöttek cserépamforákba. A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak. Egy 1600 éves mozaikot is felfedeztek az ásatásokon,…

Olvass tovább>>

Rejtélyes okokból „eltemették” az Apostolok templomát egy középkori földrengés után

~
Apostolok temploma

Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet – adta hírül a Háárec című izraeli napilap honlapja. A nyári régészeti szezon végeztével izgalmas rejtélybe ütközött az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát feltáró régészcsoport, amelyet az észak-izraeli Kinneret Főiskola kutatója, Mordechai Aviam, valamint a New York-i Nyack College tudósa, Steven Notley vezet. Az észak-izraeli Kinneret tó északi partvidékénél 2016 óta folyó ásatásokon már korábban előkerült az ezer éve elfelejtett Apostolok temploma, melyet az…

Olvass tovább>>