Természetes jelenségnek nevezte az oktatási rendszer, illetve a tantárgyi programok tudományos indíttatású korrekcióját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a héten egy budapesti fórumon.
A PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett konferencián Lovász László hozzátette, az ilyen változtatást nem szabad presztízsveszteségként megélni.
Az MTA elnöke a fórumon arról beszélt: a mai tanítás, oktatás egyik problémája, hogy a gyakran száraznak tűnő anyagot hogyan lehet érdekessé tenni, hogy azt megértsék a diákok. A polihisztorok kora régen lejárt, ugyanakkor egyre inkább össze kell kapcsolni különböző területek ismereteit. A világról olyan sok információ áll rendelkezésre, amit lehetetlenség megtanulni, viszont muszáj rendszerezni, értelmezni és használni. A PISA-tesztekben nem arra kíváncsiak, mit tudnak a tanulók a konkrét tárgyakból, hanem hogy miként tudják a megszerzett tudást hasznosítani – mondta Lovász.
A tavaly, év végén nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó, az alkalmazási készségek tekintetében azonban fokozatos romlást lehetett tapasztalni.
Egy ország közoktatását nem lehet néhány számmal leírni, ugyanakkor ha bizonyos jól átgondolt paraméterek esetében következetes, romló tendencia érvényesül, akkor annak okait fel kell tárni. Úgy vélte, a PISA-felmérések adataiból levonható következtetéseket csak megfelelő tudományos munka és elemzések árán tudják megadni, a felületes következtetések inkább bajt okoznak.
Lovász László hangsúlyozta: az MTA kutatói közösségétől elvárható, hogy tudásával hozzájáruljon ahhoz, miként jelenhetnek meg az új tudományos eredmények, tudományterületek a közoktatásban. Jelezte: nemcsak a tudományos eredmények megjelenítése fontos, de az is, hogy a tantárgypedagógia fejlődése is megjelenjen az oktatás módszertanában.
Minél gyorsabban választ kell találni arra a kérdésre, mit és hogyan tanítsanak a tanárok, de tudomásul kell venni, hogy gyökeres változtatásokat csak átgondoltan, hosszú éveket igénybe vevő kísérletek lapján lehet bevezetni. Lovász hozzátette: érdemi és valós eredménnyel kecsegtető válasz megfogalmazása tudományos vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen. Ezért kezdeményezte nem sokkal elnökké választása után a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását szolgáló kutatásokat, és azt a pályázatot, ami végül évi kétszázmillió forinttal, négy éven keresztül támogatja a 19 kutatócsoportot, további 13 pályázó támogatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta. Hozzátette: nem egyszeri reformról kell gondolkodni, az oktatást, a tantárgyak tematikáját, módszertanát folyamatosan karban kell tartani, „ez elkerülhetetlen”.
A konferenciát az MTA szervezte, az előadások tágabb tudományos kontextusba helyezik a nemzetközi felmérések eredményeit, áttekintik a problémák megoldásához felhasználható tudományos eszközöket és a további kutatási-fejlesztési feladatokat.
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyetemi tanára a nemzetközi felmérések tudományos hátteréről szóló előadásában arról beszélt, az oktatásra fordított költségek növelése egy bizonyos szint után – ez tanulónként a gyermekek 15 éves koráig körülbelül 50 ezer dollár – önmagában nem javítja a teljesítményt, de Magyarország ennyit sem költ oktatásra, így nagy szerepe van annak, hogy milyen módon használják fel a rendelkezésre álló forrást. A magyar diákok nem fordítanak annyi időt természettudományok tanulmányozására, mint a jobban teljesítő országokban. Csapó megjegyezte: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a legkevesebb matematikaóra van egy héten, ez pedig az eredményeken is meglátszik. Az SZTE tanára kiemelte az eredményekben a felkészült tanárok szerepét, és azt is, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni az iskolák autonómiája és elszámoltathatósága között.
A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a részt vevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott 2015-ös felmérés szerint romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben; a magyar diákok teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett az OECD átlagánál.