Yorki és Texasi Egyetem kutatói szerint a tüdőrák terjedésének okát egy sejtszintű „postahivatal”-nál, a Golgi-készüléknél kell keresni. Ez egy meglehetősen bonyolult membránrendszer, amely előbb szétválogatja a fehérjéket, majd vagy a megfelelő helyre juttatja azokat, vagy a sejt egy másik pontjára, esetleg azon kívülre. Ennél a folyamatnál a rendszer képes a szerkezeti módosításra is, amely a rákos betegség esetében elindít egy lavinát.
„A kutatók felfedezték, hogy egy fehérje, az úgynevezett PAQR11 a Golgi-készüléken belül olyan jelet kap egy másik proteintől, a Zeb1-től, amely arra készteti a “postahivatalt”, hogy megindítsa a membránhólyagok szállítását.
Ezek a hólyagok megváltoztatják az útvonalaikat és a rákos sejtek felépítését, ezzel pedig lehetőséget adnak a megfelelő méretű daganatos sejteknek, hogy kiváljanak a tüdőből, és a test távolabbi pontjaira is eljussanak.” – olvasható a 24.hu oldalán.
A magyar kutató, Ungár Dániel szerint „a rákos sejtet egy sátorként képzeljük el, azt mondhatjuk, hogy az viszonylag szilárdan rögzül a földhöz, megóvja a tartalmát, megőrzi a helyzetét és alakját. Az építményt egészen addig lehetetlen mozgatni, amíg nem változik meg a szerkezete. Ahhoz, hogy ezt a bizonyos sátrat szállítani lehessen, át kell rendezni a benne található tárgyakat, illetve a sátor oldalát is le kell bontani. A szakember szerint a rákos sejtekben is hasonló folyamat figyelhető meg: a külső perem átrendeződésével a rögzítés is megszűnik”.
A jelenleg Angliában dolgozó szakember, Ungár 1995-ben az ELTE Természettudományi Karának Szerves Kémia Tanszékén szerzett diplomát. A Yorki Egyetemen működő kutatócsoportja kifejezetten a Golgi-készülék felépítését és működését vizsgálja — írja a 24.hu.