Kategória: Tudomány

Végre megvan a magyarázat a zebracsíkok szerepére

~
zebra

Új magyarázatot adtak a zebracsíkok szerepére az ELTE kutatói: igazolták, hogy a csíkos állatokat azért nem bántják a bögölyök, mert napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt megzavarja hőérzékelésüket, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó vérereket. Horváth Gábor és kollégái korábban már bebizonyították, hogy a vérszívó bögölyök nem vonzódnak a csíkos és foltos kültakarójú gazdaállatokhoz – áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében. Mint írják, azt is kimutatták, hogy e parazita legyek zömében napsütésben támadják gazdáikat, mégpedig azért, mert a melegebb testfelszínű állatokról könnyebben el tudnak menekülni melegebb szárnyizmaik…

Olvass tovább>>

ELTE-kutatás: A zene segíthet a gyenge olvasás előrejelzésében

~
ELTE

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét. Az eljárás lehetővé teszi a veszélyeztett gyerekek korai szűrését és fejlesztését. A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másnak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja, márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni – olvasható az ELTE közleményében. Napjainkban egyre több gyerek küzd olvasási nehézségekkel, pedig minőségi olvasás nélkül…

Olvass tovább>>

Évszakonként eltérhet az ember alvásigénye egy új kutatás szerint

~
alvás

Egy új kutatás szerint az embernek több alvásra lehet szüksége a hidegebb hónapokban, mint nyáron – írta a The Guardian pénteken a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva. A berlini Szent Hedvig Kórházban alvászavarokkal küzdő pácienseken elvégzett kutatás során megállapították, hogy télen a nyári hónapokhoz képest harminc perccel hosszabb az ember gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasza. A REM-szakaszokban fokozottabb az agyműködés, és az ember ilyenkor álmodhat. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt négy NREM (nyugalmi alvás, vagyis amikor nincs gyors szemmozgás) és egy REM-fázis különíthető el…

Olvass tovább>>

Hatalmas áttörést értek el pécsi kutatók

~
koronavírus

Hatalmas áttörést értek el a RoLink Biotechnology Kft. és Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakemberei koronavírus-kutatás tekintetében az elmúlt két évben, hiszen kutatásuknak köszönhetően egy most kifejlesztett berendezéssel mérhetővé vált a COVID-19 által kiváltott antitestes és sejtes immunválasz egyaránt. A kutatás eredményeképp a jövőben más kórokozók tekintetében is alkalmazható lesz ez az eljárás. A projekt „COVID-19 Diagnosztika és Terápia – egyesített platform megközelítés” című, 2020-2.1.1-ED-2020-00100 számú pályázat keretében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásából valósult meg, 127 millió forint felhasználásával.…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

~
malac

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek. Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének. „A háziasított állatok különösen hajlamosak…

Olvass tovább>>

Izrael örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja, törvényesen adtak-e vissza lopott műkincseket a palesztinoknak

~
elefántcsont kanál

Amichai Elijahu, Izrael jobboldali örökségvédelmi minisztere megvizsgáltatja a lopott műkincsek palesztinoknak való visszaadásának törvényességét, miután az Egyesült Államok a Palesztin Hatósághoz juttatott el egy Ciszjordániából származó, illegálisan birtokolt 2700 éves elefántcsont kanalat – jelentette a The Times of Israel. Elijahu arra utasította tárcája tisztviselőit, hogy vizsgálják meg, jogszerűen adták-e át a Palesztin Hatóságnak (PH) az amerikai szervek a hónap elején a lopott műkincset, és a ciszjordániai régészeti lelőhelyek és leletek izraeli annektálását sürgette. Az elefántcsont kiskanalat 2021 végén foglalta le a manhattani kerületi ügyészség a New York-i milliárdos fedezetialap-kezelővel, Michael…

Olvass tovább>>

Rejtélyes tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli várárok feltárásakor

~
Izrael, tenyérnyom

Rejtélyes, a középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli száraz várárok feltárásakor az izraeli régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította. A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a X. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.…

Olvass tovább>>

A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése

~
idő

A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát – erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére. Az ELTE közleménye szerint Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docensének és kutatótársainak vizsgálata eredetileg egy egyetemi projekt volt, amelyet még a 80-as években végeztek el. Akkor találtak egy érdekes összefüggést, az eredményt azonban nem publikálták. Nádasdy és munkatársai a közelmúltban módszertani finomítások után megismételték a régi kísérletet. Az eredmények…

Olvass tovább>>

Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

~
viking temetési hajó

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába. A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket. A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a IX. századból származó csontokat vizsgált…

Olvass tovább>>

Ősi keleti textileket találtak az „izraeli selyemúton” a régészek

~
ősi kínai textilmaradvány

Ősi, Kínából és Indiából származó textilmaradványokat találtak a régészek az „izraeli selyemúton”, a dél-izraeli Arava-sivatagban – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A kutatók több száz, mintegy 1200 éves, színes textildarabra, valamint számos távol-keletről származó tárgyra leltek ásatásukon a nemzetközi kereskedelmet biztosító, ősi „izraeli selyemúton”. Ez a „selyemút” eltért a hagyományos útvonalaktól. Izrael északi részétől délre haladt az illatszereket szállító utak mentén, átszelte az Arava-sivatagot, majd csatlakozott az Izrael földjén észak-déli irányban áthaladó, s a földközi-tengeri kikötőkhöz tartó utakhoz – nyilatkozta IAA Facebook fiókjának az ásatásokat vezető Guy Bar-Oz professzor.…

Olvass tovább>>

Preklinikai kutatóközpont létesült a Pécsi Tudományegyetemen

~
Pécsi Tudományegyetem

A betegségek kialakulásának jobb megértését és új terápiás gyógymódok kipróbálását is lehetővé teszi a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvoskarán európai uniós támogatással létesült preklinikai kutatóközpont, amelyet szerdán adtak át. A felsőoktatási intézmény a közleményében az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) segítségével, megközelítőleg 1,26 milliárd forintból megvalósult beruházásról azt írta: a csaknem 1300 négyzetméteres, négy külön bejáratú, saját légtechnikával ellátott részleggel rendelkező létesítmény a régióban „egyedülálló és hiánypótló”. A központban folyó kutatómunka az élettani, kórélettani jelenségek jobb megértésével közelebb vihet a betegségek kialakulásának megértéséhez, valamint új terápiás gyógymódok kipróbálására is lehetőséget…

Olvass tovább>>

Porcoshalakat találtak a paleontológusok Orfű mellett

~
porcoshal fosszilia

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez. Mint ahogy az ELTE a közleményében írta, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert, például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag porcoshalak kövületeiben. A kutatócsoport összesen 38 porcoshal…

Olvass tovább>>

Szarmata település maradványaira bukkantak a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán

~
szarmata település

Szarmata település nyomait találták meg régészek a vajdasági Kishegyes közelében, a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán. Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte, korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit. Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai Kishegyes határában – magyarázta. Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére

~
perovszkit

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére, a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták. A kutatók célja, hogy ezek felhasználásával a mérési pontosság megtartása mellett miniatürizált detektorokat fejlesszenek ki, amelyeket többek között az űrkutatásban, az atomerőművekben, valamint a fúziós reaktorokban lehet majd speciális mérésekre használni – közölte hétfőn az MTI-vel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ATOMKI és az SZTE munkatársai kutatási eredményeiket a rangos Advanced Functional Materials tudományos szakfolyóiratban közölték, valamint a vizsgált perovszkitok felhasználásával készült…

Olvass tovább>>

A makkabeus felkelés korából származó érméket találtak Izraelben

~
makkabeus időkből származó érmék

A makkabeus felkelés korából származó, 2200 éves érméket találtak Izraelben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei állandó versenyben állnak a Júdeai sivatagban működő kincsvadászokkal és műkincs-csempészekkel, s megelőzésük érdekében folyamatosan kutatják a Holt-tenger környékének természetes barlangjait. Idén egy efféle, márciustól májusig tartó leletmentő feltáráson bukkantak a Darga-folyó medrénél a Murabat-völgy egyik barlangjában egy mesterien megmunkált apró fadobozra, mely csakis a rendkívül száraz, különleges helyi klíma miatt vészelte át az évezredeket. A katonai rádióban elhangzott beszámoló szerint először röntgensugarakkal, majd MRI képalkotással vizsgálták, és végül felnyitották.…

Olvass tovább>>

Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

~
Alienopterix santonicus

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK). A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi baszk nyelvű írásos emléket találták meg

~
régi baszk írás

Az eddigi legrégebbi, több mint kétezer éves baszk nyelvű írásos emléket találták meg az észak-spanyolországi Navarra tartományban. A kezet formázó bronzlapra a vaskori eredetű Irulegui falu egyik házának feltárásakor bukkantak rá a bejáratnál még tavaly nyáron, de csak idén, a restaurálási munkálatok közben vették észre a közepét díszítő feliratot – ismertette a részleteket Mattin Aiestaran, az ásatást vezető régész. Mint mondta, a kutatók megállapították, hogy a 40 írásjelből álló felirat öt szót tartalmaz, közülük az elsőt sikerült is lefordítani. A „sorioneku” szó a baszk nyelvben ma használt „zorioneko” ősi megfelelője,…

Olvass tovább>>

A BME kutatója nyert az ERC Starting Grant pályázatán

~
BME

Magyarországon egyedüliként nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatán Nagy Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa – közölte az egyetem. A közlemény szerint a kutató kémiai anyagok és folyamatok nagy pontosságú modellezésére, és ez alapján azok tudásalapú fejlesztésére alkalmazható kvantumkémiai számítási eljárások kidolgozását célzó pályázattal nyert öt évre 1,2 millió eurós (mintegy 491 millió forint) támogatást. Az ERC Starting Grant pályázata olyan fiatal kutatóknak nyújt támogatást, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. „A fizikai elveken alapuló…

Olvass tovább>>

El kellett állnia a Christie’snek egy Tyrannosaurus rex-csontváz árverésétől

~
T. Rex

El kellett állnia a Christie’s aukciósháznak egy Tyrannosaurus rex-csontváz árverésétől, miután egy ismert paleontológus szerint a csontváz egyes részei egy másik dinoszaurusz maradványaihoz hasonlítanak – jelentette a The Guardian. A Shennek elnevezett, 1400 kilogramm súlyú, 4,6 méter magas és 12 méter hosszú, Montanában kiásott csontvázért mintegy 20 millió fontot (csaknem egymilliárd forint) vártak 30-án Hongkongban megrendezett árverésen. A Christie’s szóvivője rövid közleményben tudatta, hogy a megbízóval történt egyeztetést követően a csontvázat kiveszik az árverési tételek közül, s a jelenlegi tulajdonos kölcsönadja egy múzeumnak kiállításra. Az aukciósház nem fűzött magyarázatot ahhoz,…

Olvass tovább>>

Ínyencek lehettek a neandervölgyi emberek

~
neandervölgyi étel

Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok – számolt be a The Guardian. A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek. A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy hetvenezer…

Olvass tovább>>