Kategória: Tudomány

Az eddigi legkorábbi bizonyítékát találhatták annak, hogy az ember tűzön ételt készített

~
ősember, tűz

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt. A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat. A régészek között nincs egyetértés arról,…

Olvass tovább>>

Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat magyar kutatók

~
elektron

Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása. Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezik forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében – olvasható a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleményében. A forró elektronokat azonban nagyon nehéz kísérletileg vizsgálni, mivel az ilyen elektronok a fénynyaláb…

Olvass tovább>>

Négy magyar tudós is bekerült a világ legidézettebb kutatói közé

~
tudós

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült. Mint a Semmelweis Egyetem közleményében olvasható, a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Ferdinandy és Győrffy olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy 14 magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia…

Olvass tovább>>

Bioinnovációs kutatási projekt zárult a keszthelyi egyetemen

~
laboratórium

Több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg egy öt éven át tartó bioinnovációs kutatási projekt Keszthelyen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán — közölte az intézmény. A Festetics Imre Bioinnovációs Kiválósági Központ és Stratégiai K+F+I Projektműhely elnevezésű kutatási pályázathoz az Európai Unió és a magyar kormány 1,036 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A 2017-ben indult projekt elindítója a Pannon Egyetem Georgikon Kara volt, majd a felsőoktatási integráció és modellváltás miatt a jogutód MATE keszthelyi Georgikon Campusa fejezte be. A projekt alapvető célkitűzése…

Olvass tovább>>

Nem jószántukból zabálják a kék bálnák a mikroműanyagokat

~
bálna cet

Naponta mintegy tízmillió mikroműanyag-részecske kerül a kék bálnák emésztőrendszerébe egy új tanulmány szerint, és ezzel a hatalmas tengeri emlősök a legnagyobb műanyagszemét-fogyasztók a világon – írta a The Guardian. Ez azt jelenti, hogy három-négy hónapos táplálkozási időszakuk alatt több mint egymilliárd részecske köt ki a bálnákban. Az ezalatt elfogyasztott műanyag tömege 230 kilogrammtól négy tonnáig terjedhet a becslés szerint. Kutatók úgy vélik, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik tovább, akkor naponta akár 150 millió mikroműanyag-részecske is kerülhet a bálnák tápcsatornájába. A tanulmány elkészítéséhez Kalifornia parti vizeiből vett mintákat használtak fel,…

Olvass tovább>>

Sértetlen 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izraelben

~
Izrael temetkezési hely

Sértetlen, több mint 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izrael földközi-tengeri partjának déli részén – jelentette a Haarec. A Palmachim nevű kibuc új parkjának építése közben, szeptember 13-án egy sziklának ütköző munkagép tárta föl a II. Ramszesz idejéből származó, és azóta emberkéz nem bolygatta temetkezési barlangot, amelyről vasárnap számolt be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A sírban talált tárgyak a fáraó korából származnak, aki i.e. 1279 és 1213 között nemcsak Egyiptomban uralkodott, hanem Izrael földjén is, valamint a mai Libanon, Jordánia, és részben Szíria is fennhatósága alá tartozott. A régészek épen…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

~
Svante Pääbo

Svante Pääbo (képünkön) munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A magyar paleoantropológus, aki közeli kapcsolatban áll Svante Pääbóval, elmondta, hogy a svéd kutató azzal alapozta meg a paleogenomika tudományterületét, hogy ősi maradványokból ki tudta vonni a genetikai anyagot. Felidézte, hogy a 67 éves svéd tudós harminc éven át dolgozott…

Olvass tovább>>

Szabados életet élő fehérjéket találtak magyar kutatók

~
Szegedi Tudományegyetem

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta tanulmányozzák az S100 nevű különleges fehérje viselkedését. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik – melyek a Scinetific Reports című folyóiratban jelentek meg – hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításához –…

Olvass tovább>>

MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti

~
Lunda madár

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról –…

Olvass tovább>>

Csaknem egyméteres mamutagyarra bukkantak a régészek Vácon

~
mammutagyar

Szokatlan leletet, egy csaknem egyméteres mamutagyarat találtak a régészek egy váci mélygarázs építése előtt végzett megelőző feltárás során. A Salisbury Régészeti Kft. munkatársai a Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából végeztek ásatásokat a területen. A csaknem ezer négyzetméteres és mintegy két méter mélységű terület átvizsgálásakor a neolitikumra jellemző tárgyakat találtak, majd néhány bronzkori kerámia töredéke is felszínre került. A mélyben egy cölöpszerkezetes ház rejtőzött, a hozzá tartozó tároló- és agyagnyerő gödörrel, ahol a cölöpöket leásták, a ház falát pedig agyaggal kenték fel. A háznál a kutatók maradványcsontokat is felfedeztek. A leletek tanúsága…

Olvass tovább>>

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti ópiumhasználat nyomaira bukkantak Izraelben

~
sír, csontváz

Háromezerháromszáz évvel ezelőtti, Izraelben, és talán az egész világon az eddigi legkorábbi ópiumhasználat nyomaira bukkantak az ország középső részén, a Jehud városnál folytatott ásatásokon izraeli régészek – jelentette a Jediót Ahronót. A pszichoaktív kábítószer agyagedényekben megtalált maradványai a szakemberek szerint azt bizonyítják, hogy az ópiumkereskedelem jelentős szerepet játszott a korabeli levantei kultúrában. A sírok mellett olyan szerszámokat és edényeket találtak, amelyeket minden bizonnyal azért helyeztek el az egykori gyászolók, hogy segítsék az elhunytak lelkét a túlvilágon. Az i.e. XIV. századból származó, Cipruson készült kerámiák maradványai között olyan edényeket is felfedeztek,…

Olvass tovább>>

Avar nő háborítatlan sírjára bukkantak régészek… most már nem háborítatlan

~
Avar nő sírja

A VII. században eltemetett 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során – közölte Fazekas András Kristóf régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: 2022 tavasza óta zajlik a bontó munkálat és régészeti megfigyelés a Nagykőrös és Kecskemét közötti útszakasz felújításával párhuzamosan. A projekt során hét, előzetesen „felderített” lelőhelyet tárnak fel, ahol túlnyomórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek. A főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, illetve árkok maradványai a Krisztus utáni III-IV. századra…

Olvass tovább>>

Ókori elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálemben

~
Ókori elefántcsont díszítőelem

Júda királyságának korából származó, i. e. VIII.-VII. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek – jelentette a ynet. Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első Szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsonttöredékek. Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben a maga nemében az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek. A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és…

Olvass tovább>>

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

~
közlekedés, por, füst

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – közölte a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága. A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz tíz mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő…

Olvass tovább>>

Megvizsgálták az Európa és Ázsia között élő népességek kulturális és genetikai hatásait

~
genetika, DNS

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 kutató vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait. A kutatócsoport, az ELTE TTK Biológiai Intézet és a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársainak részvételével, 727 egyén genomszintű adatait elemezte, amellyel régóta fennálló régészeti, genetikai és nyelvészeti hipotéziseket lehetett tesztelni – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A nagyszabású kutatásról tanulmánysorozat jelent meg a Science tudományos folyóiratban, melyből egyebek mellett kiderül, hogy milyen genetikai nyomot hagyott és milyen kulturális hatása…

Olvass tovább>>

Kilencedik alkalommal rendeznek nemzetközi klasszika-filológiai konferenciát Szegeden

~
Szeged Klassziki filoógia

Idén kilencedszerrendezik meg a Sapiens Ubique Civis PhD Student and Young Scholar Conference on Classics and the Reception of Antiquity elnevezésű konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2022. augusztus 31 – szeptember 2. között. A konferencia nevében szereplő rövid latin mondás, Sapiens Ubique Civis – azaz: A művelt ember az egész világon otthon van – mintegy mottó, arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klasszikus ókorban gyökerező európai műveltség birtokosainak a világ minden táján otthont nyújt. A konferencia egyik fő célja, hogy a tudományterület fiatal kutatói számára fellépési…

Olvass tovább>>

Félmillió éve élt elefánt óriási agyarára bukkantak Izraelben

~
Izrael elefántagyar

Félmillió éve élt elefánt 2,5 méteres agyarára bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az ország középső részén, egy Gedera melletti kibucnál találták meg a Tel-avivi Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem kutatói közösen a körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt kihalt egyenes agyarú elefántfaj egyedétől származó ősi csontot. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatást vezető őstörténésze, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar. Komoly kihívást jelentett teljes egészében kiemelni a földből a törékeny, félmillió éves leletet, mert…

Olvass tovább>>

Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt találtak a régészek Bihar község határában

~
aranygyűrűk

Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában – számolt be az Agerpres hírügynökség és az Ebihoreanul.ro portál számolt be. A sírban – a régészek feltételezése szerint – egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk. „A fogazata és a mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről beszélhetünk. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket.…

Olvass tovább>>

Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói

~
agy

Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását. Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében. A kutatást Kovács Ilona, az ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A közlemény kitér arra, hogy az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez…

Olvass tovább>>

Nyolcvanötmillió éve élt darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

~
ősi darázs

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éve élt darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el – közölte az egyetem. Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét. Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak,…

Olvass tovább>>