Kategória: Tudomány

Maja uralkodók hamvait is felhasználhatták a pelota nevű játék labdáinak készítésekor

~
maja labdajátékos

Egyes maja uralkodók hamvait is belekeverhették a gumimasszába a pelota nevű játék labdáinak készítésekor – közölte a BBC , a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészére, Juan Yadeun Angulóra hivatkozva. Yadeun elméletét annak nyomán fogalmazta meg, hogy emberi hamvakat, gumit, szenet és különböző gyökereket tartalmazó 400 urnát találtak régészek Mexikó déli részén, a Toniná ásatási helyszínen a maja Nap templom alatti kriptában. Az elégetett emberi maradványok új információval szolgálnak az ősi civilizáció halotti rítusairól. Yadeun szerint a kriptát a holttestek elégetésére használták rituális ceremónia során, s a hamvakból…

Olvass tovább>>

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével mutatták ki a tetraneutron létezését

~
tetraneutron

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket. A közlemény szerint a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból álló, pozitív töltésű proton nélküli „atommag”, vagyis tetraneutron. Eszerint tehát nemcsak a gravitációs, hanem az atommagot alkotó protonok és neutronok között fellépő erős kölcsönhatás is képes összetartani tiszta neutronanyagot. Mint írják, az anyagi…

Olvass tovább>>

Corvinus-kutatás: új módszer az elfogadható egészség mérésére

~
udapesti Corvinus Egyetem

Az állami egészségügyi döntéshozatalt segítheti a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatása, amely arra ad választ, hogy milyen egészségproblémákat tartanak elfogadhatónak az emberek különböző életkorokban. Az egyetem közleménye szerint a Hermann Zoltán és Zrubka Zsombor – a BCE és az Óbudai Egyetem kutatói – által kidolgozott új módszer elsőként szolgáltat teljes körű és kellően pontos becslést arról: a lakosság milyen arányban tartja elfogadhatónak egyes életkorokban az egészségi problémák különféle kombinációit. Mint írták, a források korlátozottsága miatt az egészségügyi közgazdászok feladata, hogy a döntéshozók számára értékeljék az egyes gyógyszerek, terápiák hasznosságát. A…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók közreműködésével vizsgálták az űridőjárást

~
csillag

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez. Az ELKH pénteki közleménye szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban. A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az…

Olvass tovább>>

A T. rex rövid mellső végtagjaira is segíthet magyarázatot találni egy nemrég felfedezett őshüllőmaradvány

~
T. Rex

Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak hatvan centiméteresek voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák…

Olvass tovább>>

Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei – kutatás

~
aranyvessző

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói. Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban,…

Olvass tovább>>

Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem biobankjának tárolórendszereit

~
SZTE inkubátorház

Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjának tárolórendszereit, az intézmény néhány hónapon belül készen áll az első minták fogadására – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a modern, félautomata biobanki tárolórendszert a Spartacus Rák Alapítvány – amelyet 2019-ben hoztak létre a magyarországi rákkutatás támogatására – ajánlotta fel az egyetemnek. A tárolórendszer működtetéséhez az SZTE egy új épületet alakított ki. A műszerek programozása a közelmúltban fejeződött be. A tárolókban 1,8 millió minta fér el, ez a szám azonban a tárolócsövek méretétől függően változhat, akár 3 millióra is növelhető.…

Olvass tovább>>

Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok

~
Lucy

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…

Olvass tovább>>

A majmok jobban szeretnek zenét hallgatni, mint videót nézni

~
fehérarcú sátánmajom

Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon. A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott…

Olvass tovább>>

Megvizsgálták a pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét

~
pók

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére. Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az ÖK Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, valamint Leticia Avilés, az University of British Columbia kutatója a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú anyai gondoskodást mutató úgynevezett szubszociális pókok elterjedési mintázatát vizsgálták az Andok keleti lejtőinek számítógépes modellezésével. Megállapították, hogy egy adott élőhely…

Olvass tovább>>

Áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport a földi élet eredetét vizsgálva

~
genetika, DNS

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa…

Olvass tovább>>

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

~
Dunavirág kérész

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…

Olvass tovább>>

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

~
Galilea birtok

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A kelet-galileai Arbel közelében, a Kinneret, vagyis Galileai-tótól mintegy hat kilométerre felfedezett uradalom kiváló állapotban maradt fenn. „A tárgyak azon a helyen hevertek, ahova az egykori lakók letették őket, úgy tűnik, hogy hirtelen hagyták el a helyet, talán katonai fenyegetés miatt” – mesélte a lapnak az ásatás vezetője. A zsidó Hasmóneus uralkodók korában, mintegy 2100 évvel ezelőtt működő majorságnál egy épület alapjait is megtalálták. A zsidó függetlenségnek ez a…

Olvass tovább>>

A napraforgók megfigyelése alapján módosulhat a napelemtáblák tájolása Magyarországon

~
napraforgó

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló „viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat. A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően „többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár öt…

Olvass tovább>>

Az emberi agy idegsejtjei meghatározott ritmusra kódolják a teret

~
Nádasdy Zoltán, ELTE

Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a bennünket körülvevő teret agyunk idegsejtjei kódolják, és a jelekből a mediális temporális lebeny (a hippokampusz és az entorhinális kéreg közösen) megalkotja a környezet neurális modelljét. Ebben a modellben a sejtek úgy jelzik aktuális koordinátáinkat, mint…

Olvass tovább>>

A Tisza és a Maros alsó szakaszának gátrendszerét vizsgálják az SZTE kutatói

~
Tisza Maros

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, nyolcvan kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végzett vizsgálatok során a szakemberek földradart, elektromos ellenállás tomográfiát és GPS-t is használnak, amelyekkel a nem ritkán száz évnél is régebben emelt gátak magasságában, szerkezetében és összetételében bekövetkező változásokat lehet kimutatni. A georadar elektromágneses hullámokat bocsát ki a felszín alá, melyek visszaverődnek a réteghatárokról és…

Olvass tovább>>

Vakok számára fejlesztenek vizuális protéziseket

~
agy

A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) részvételével, az Európai Unió (EU) kutatási programjának 2,1 millió eurós támogatásával, nemzetközi projekt indul vakok számára fejlesztett, az agy látókérgi területére beültethető vizuális protézisek teljesítményének és felbontásának javítására. A kutatók célja olyan innovatív elektromos ingerlési mintázatok kidolgozása és vizsgálata, melyek alkalmazásával kompaktabb, kevésbé invazív agyi implantátumok készíthetők a közeljövőben – közölte a TTK. Mint a kutatóközpont honlapján közölt beszámolóban olvasható, a fejlesztés eredményeinek köszönhetően az új implantátumok a jelenlegi eszközökhöz képest jobb téri felbontású látást tesznek majd lehetővé. A kutatás céljainak eléréséhez modern elektronikai, számítástechnikai, élettani,…

Olvass tovább>>

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

~
DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

~
genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

A korai jurakorban élő dinoszauruszok új fajtáját azonosították Délnyugat-Kínában

~

A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak. A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé. A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>