Kategória: Tudomány

Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók

~
nap

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez

~
ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható. Mint az ELTE  közleményében olvasható, a mesterséges intelligencia felhasználásaiban és a gépi tanulásban szükség van olyan óriási, oktató adathalmazokra, amelyekkel hatékonyan meg lehet tanítani a programokat arra, hogy az adatok bizonyos sajátságait felismerjék. Sokszor azonban nem állnak rendelkezésre milliós adathalmazok. Ezekben az esetekben adatsokszorozást, úgynevezett augmentálást végeznek az adatokon. A közleményben…

Olvass tovább>>

A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában

~
Bashanosaurus primitivus

A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön. A szakértők leírása alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168…

Olvass tovább>>

Vegyipari mikroreaktor-rendszert helyeztek üzembe a Pannon Egyetemen

~
kémia lombik

Több mint 466 millió forintból helyeztek üzembe egy vegyipari mikroreaktor-rendszert a Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékén. A berendezésnek helyt adó reaktorkísérleti kutató-fejlesztő laboratórium hétfői sajtóbejárásán Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora kiemelte: a MOL és a Pannon Egyetem együttműködése hét évtizedes múltra tekint vissza. Úgy fogalmazott: az üzembe helyezett reaktor alkalmas arra, hogy nagy volumenű finomítási folyamatokat lehessen vizsgálni vele. Hancsók Jenő, a projekt szakmai vezetője elmondta: a berendezés négy, egymástól különálló reaktorkört tartalmaz, amelyek párhuzamosan működtethetők, így egyszerre több kísérletet is lehet végezni rajta teljesen számítógépes vezérléssel. Nemcsak…

Olvass tovább>>

Akár 900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka

~
szalonka

Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy ötezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését. Mint a MATE közleményében olvasható, az Agrárminisztérium támogatásával szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a korábbi ismereteket a faj tavaszi és őszi vonulásáról.…

Olvass tovább>>

Neandervölgyiek által használt kőeszközt fedeztek fel egy horvát barlangban

~
kőkorszaki szerszám

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezekedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje). A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200-45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek. Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében. Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában…

Olvass tovább>>

Dinoszauruszevő krétakori krokodil maradványait azonosították Ausztráliában

~
kroki

Egy új krétakori krokodilfajt azonosítottak Ausztráliában. A tudósoknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a krokodil utolsó vacsorája egy fiatal dinoszaurusz volt. Az új krokodilfaj, a Confractosuchus sauroktonos példányának megkövesedett csontjait 2010-ben fedezték fel Queenslandben, az úgynevezett Winton-formáció közelében. A leletet egy körülbelül 95 millió éves geológiai kőzetrétegből sikerült kiásni – számolt be róla a CNN hírportálja. A két és fél méter hosszú krokodil gyomrában a tudósok egy fiatal ornithopoda – növényevő dinoszaurusz – részben megemésztett maradványait azonosították. A felfedezést a kutatók a Gondwana Research című tudományos folyóiratban publikálták. A Dinoszauruszok…

Olvass tovább>>

Lezárta k+f projektjét a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezette konzorcium

~
búzacsíra

A klímaváltozáshoz adaptálható, a száraz-kontinentális éghajlaton elterjeszthető növényfajok, fajták termeszthetőségét megalapozó, egyben a Pannon régió növényi genetikai állományának megőrzését és fenntartását szolgáló kutatás-fejlesztési projektet zárt le eredményesen a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezette konzorcium – közölte a társaság. A k+f-projekt az EU 1,604 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával jött létre. A projekttel egyedülálló együttműködési hálózatot teremtettek a magyar agrár k+f szektorban, továbbá tucatnyi új, piacosítható termék, módszer, technológia keletkezett, amelyek a következő években érik el árbevétel-növelő hatásukat a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt-nél – írták. A több helyszínen zajló kutatásban a konzorciumvezető…

Olvass tovább>>

Fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

~
Vigner Jenő

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban – közölte a kutatóközpont. Mint a közleményben olvasható, a fény előállításához, átalakításához és detektálásához köthető kutatási terület, a fotonika egyre több korszerű technológiában játszik kulcsszerepet. „A legkorszerűbb, kompakt lézerekkel például a lézeres frekvencia- és távolságmérést lehet új alapokra helyezni. A minden korábbinál rugalmasabb optikai hangolhatóságot biztosító molekuláris fotonikai eszközök leginkább a biológiai ágensek és veszélyes anyagok detektálására alkalmas szenzortechnológiában, spektroszkópiai módszerekben nyernek alkalmazást. A detektortechnológia továbbfejlesztésével pedig akár radioaktív anyagok kimutatása is…

Olvass tovább>>

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük…

Olvass tovább>>

Egy 4500 éves naptemplomot találtak Egyiptomban

~
Egyiptom naptemplom

Egyiptom elveszett naptemplomainak egyikét fedezhették fel a régészek Kairótól mintegy 15 kilométerre délre, a páratlan leletre Abu Gorabban bukkantak egy másik templom alatt – közölte Massimiliano Nuzzolo, a régészeti misszió társigazgatója. 1898-ban a térségben dolgozó régészek fedezték fel Niuszerré (vagy Neuszerré Ini) az ókori egyiptomi V. dinasztia hatodik uralkodójának naptemplomát. Niuszerré 24-35 évig uralkodhatott, az i. e. XXV. században. A mostani feltárásokon talált leletek arról tanúskodnak, hogy Niuszerré naptemploma egy másik naptemplom maradványira épült. „A XIX. századi régészek ennek az agyagtéglából készült épületnek csak egy nagyon kicsi részét tárták fel…

Olvass tovább>>

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját

~
ujjlenyomat

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók. Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során. Ez a pleiotrópia klasszikus…

Olvass tovább>>

Szuperbaktérium fejlődött ki egy gomba és egy baktérium közötti harcból

~
sün

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat – írja a BBC hírportálja. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

~
kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei

~
pottyantó lyuk

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről. A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös…

Olvass tovább>>

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást az SZTE részvételével

~
gomba

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai — közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a magyarországi és európai tőzegbányák kimerülése, valamint a tőzeg bányászatának környezeti problémái miatt a kutatók évek óta keresik a gombatermesztés során használt, jó minőségű takaróanyag előállítására alkalmas lehetőségeket. A projekt célja kiváló vízmegtartó képességű takaróföld előállítása a már egyszer hasznosított gombakomposzt mikrobiálisan irányított újrakomposztálásával. A kutatók elsőként felmérik a letermett komposzt természetes újrakomposztálódási folyamata során lezajló fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat.…

Olvass tovább>>

Ha ezt Gogol megérte volna: E-orrot fejlesztett ki az ATK és a ELTE

~
E-orr kutatocsoport

Elkészült az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) közös projektje; az E-orr kutatóműhely feladata az volt, hogy kidolgozza a mezőgazdasági kártevő-fertőzöttséget szaganyag alapján érzékelő rendszert – közölte az ATK. Az intézmények konzorciumi pályázóként 972,81 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, ami teljes egészében fedezte a 2017-ben kezdődött projektet. A megvalósítási szakasz az év utolsó napjával zárul – tették hozzá. A pályázat természetes szagmintázatok agrártudományi hasznosítására vállalkozott. A kifejlesztett érzékelőrendszer szaganyagok alapján jelez előre kártevőket és kórokozókat – olvasható az E-orr honlapján. Ismertették, hogy a fejlesztés a…

Olvass tovább>>

Hatalmas bizánci kori borászatot tártak fel Javnéban

~
ősi izraeli borászat

A bizánci korból származó borászatot tártak fel Javne város mellett a régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehér bort gyártottak és öntöttek cserépamforákba. A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak. Egy 1600 éves mozaikot is felfedeztek az ásatásokon,…

Olvass tovább>>

Kilencvenmillió éves raptorcsontokat találtak az ELTE kutatói

~
raptor fosszília

Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal. Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő – idézte fel az ELTE Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) közleménye. Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak…

Olvass tovább>>

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

~
gyapjas mamut

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint. A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai (43 százalék) és az afrikai (22 százalék) – olvasható a…

Olvass tovább>>