Az egyedi sejtvizsgálat új eljárását dolgozták ki szegedi és debreceni kutatók

sejt

Az egyedi sejtvizsgálat új eljárását dolgozták ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Debreceni Egyetem (DE) kutatói uniós támogatással. A rendszerbiológia egyik fő kihívása az, hogy a sejt molekuláris alkotói és génhálózatai alapján leírja, hogyan hatnak a genetikai és környezeti változások annak megfigyelhető tulajdonságaira. Az ehhez szükséges nagy áteresztőképességű vizsgálati módszerek hagyományosan alacsony felbontásúak, nem képesek egyedi sejteket követni és mikrokörnyezetüket manipulálni. Ez korlátot jelent mindazon biológiai és orvosi problémáknál, ahol egy populáció sejtjei eltérően viselkednek, különböző sejttípusok közötti kölcsönhatásokat vizsgálnak, a sejtek sokdimenziós fenotípusára kíváncsiak vagy egyedi tulajdonságú…

Olvass tovább>>

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból

Föld

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból – állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával. Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában – írja a The Guardian. A Kolkata közelében lévő Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3,3-3,2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el tengerszint fölé emelkedni. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatója, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató…

Olvass tovább>>

A TTK kutatói azonosították a külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozásának agyi folyamatait

agy

A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek. A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak. A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is…

Olvass tovább>>

Ősi tömegsírt tártak fel egy perui ásatáson

Chan Chan tömegsír

Huszonöt ember maradványait találták meg az ősi perui romvárosban, Chan Chanban folyó ásatáson perui régészek – írta csütörtökön a BBC News. A csontvázakat egy kis, tíz négyzetméternyi területen tárták fel az egykori csimu birodalom központjában. Egykor a csimu királyság uralkodott a mai Peru túlnyomó részén. A birodalom a 15. században élte virágkorát, mielőtt az inkák legyőzték volna. Chan Chan, ahol a tömegsírt felfedezték, a prekolumbiánus Amerika legnagyobb, vályogból épített fellegvára volt. A szakértők szerint a tömegsír temetkezési hely lehetett, ahol a királyság előkelőségeit helyezték örök nyugalomra. Sinthya Cueva régész a…

Olvass tovább>>

Megfejtették az etruszkok eredetének rejtélyét

etruszk

Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak. A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82 egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban. A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével és azt…

Olvass tovább>>

Rejtélyes okokból „eltemették” az Apostolok templomát egy középkori földrengés után

Apostolok temploma

Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet – adta hírül a Háárec című izraeli napilap honlapja. A nyári régészeti szezon végeztével izgalmas rejtélybe ütközött az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát feltáró régészcsoport, amelyet az észak-izraeli Kinneret Főiskola kutatója, Mordechai Aviam, valamint a New York-i Nyack College tudósa, Steven Notley vezet. Az észak-izraeli Kinneret tó északi partvidékénél 2016 óta folyó ásatásokon már korábban előkerült az ezer éve elfelejtett Apostolok temploma, melyet az…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy walesi leletegyüttesben

Pendraig milnerae

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy walesi leletegyüttesben a londoni Természettudományi Múzeum (NHM) kutatói. Több mint fél évszázada ástak ki egy walesi kőbányában négy kicsi megkövült csonttöredéket, amelyekben végül most sikerült új fajt felfedezni – írta a BBC hírportálja. Az új dinoszauruszfajt Pendraig milnerae-nek nevezték el, és a legidősebb húsevő dinoszaurusz lehetett, amelynek nyomait valaha feltárták az Egyesült Királyságban. Neve első része középwalesi nyelven vezérsárkányt jelent, második része egy neves brit dinoszaurusz-szakértőnek, Angela Milnernek állít emléket. A tudós augusztusban halt meg. Nagyon valószínű, hogy az állat környezetének csúcsragadozója volt, noha nem igazán számított óriásnak,…

Olvass tovább>>

Névre szóló ülőhelyeket találtak a pergamoni amfiteátrumban

Pergamon amfiteatrum

A társadalom elitjének névre szóló ülőhelyeit tárták fel a törökországi Pergamon – ma Bergama – városának amfiteátrumában. Az ásatások 2018 óta folynak az 1800 éves amfiteátrumban, amely azért olyan vonzó a régészeknek, mert nagyon hasonlít a római Colosseumra (Amphiteatrum Flavium). A felfedezést a Német Régészeti Intézet és a Berlini Műszaki Egyetem építészeti intézete TransPergMicro projektje részeként tették, amelyet a török kulturális és turisztikai minisztérium is támogat – írta a livescience.com. Az amfiteátrumban galdiátori és állatviadalok folytak a Kr. u. II. században, de kivégzéseket is hajtottak végre, valamint újrajátszottak tengeri ütközeteket. A…

Olvass tovább>>

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

Föld hőtérkép

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Olvass tovább>>

Két új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel az angliai Wight-szigeten

Ceratosuchops inferodios

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios (képünkön) nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére. Az évek alatt feltárt mintegy ötven megkövült csont alapján a dinoszauruszok kilenc méter hosszúak lehettek, egy méter hosszú koponyával – olvasható a BBC News honlapján. A fosszíliavadászok a két koponya egyes…

Olvass tovább>>

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

Homo bodoensis

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók. A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak. A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.…

Olvass tovább>>

Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén

Krétai lábnyom

Hatmillió éves, emberfélétől (hominidától) származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén. Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok – közölte a német, svéd, görög, egyiptomi és angol kutatókból álló szakértői csoport. A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak, erről először 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel sikerült most megállapítani a korukat: 6,05 millió évben határozták meg. Ezzel ez a több mint ötven lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatást a Tübingeni Egyetem…

Olvass tovább>>

Az Adriai-tenger védelmére szólítottak fel tudósok Horvátországban

Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlementhez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez – írta a helyi sajtó. Mint mondták, az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása évek óta folyik, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokban, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok azt állítják: a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri…

Olvass tovább>>

Az „óceán Amazonasára” bukkantak a Fülöp-szigetek térségében

szuper korall

Az „óceán Amazonasára” bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére. Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben azt kutatta a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban, hogy az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül eljuthatnak-e a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe. Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz,…

Olvass tovább>>

Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása

Maróth Miklós és Sierd Cloetingh professzor az állomás megnyitóján (Foto: veol.hu)

Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében. Az állomás létrejöttében jelentős szerepe volt a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (FI), az intézet MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoportjának, valamint az ELTE Természettudományi Kar FFI Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumának. Mint írták, a területen végzett kutatások hátterét részben az a holland-magyar-román tudományos együttműködés adja, amelynek célja a Kárpát-kanyarban zajló komplex geológiai folyamatok mélyebb megértése. A Kárpát-kanyar Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe, amely…

Olvass tovább>>

A nőstény polipok megdobálják az őket zaklató hímeket

polip, Octopus tetricus

A nőstény polipok olykor üledékkel dobálják meg azokat a hímeket, amelyek megpróbálnak párosodni velük – állapították meg ausztrál, kanadai és amerikai szakemberek. A kutatócsoport még 2015-ben készített néhány olyan felvételt, amelyen az látszik, hogy a polipok különböző dolgokkal dobálják társaikat. Akkor nem volt egyértelmű a szakemberek számára, hogy a fejlábúakat szándékosan vették célba társaik, vagy rosszkor voltak rossz helyen. Ennek kiderítése érdekében a kutatók visszamentek az ausztráliai Jervis-öbölbe, ahol nagyszámú sydney-i polip (Octopus tetricus) él – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az újabb felvételek készítése és alapos tanulmányozása révén a…

Olvass tovább>>

Már kilencezer éve elkezdődhetett a sörkészítés Kínában

sör

Egy új kínai tanulmány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél. A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt – számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál. A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre. Az ásatáson egy nyolcvan méter hosszú, ötven méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak. A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit egy új német kutatás szerint. A kutya és az ember együttélésének hosszú története során az állat egy sor készséget kifejlesztett, amelyek az emberhez való kötődését segítették. Ezek közül csak egy az, hogy végrehajtják az ül, fekszik és egyéb utasításokat. Azt azonban eddig nem volt ismert, hogy megértik-e az ember szándékát, vagy csak a tettre reagálnak. Felismerni, vagy legalább megérezni egy másik teremtmény szándékait az úgynevezett tudatelmélet vagy mentalizáció alapja. Így nevezik azt a képességet, amellyel mentális állapotot – szándékot,…

Olvass tovább>>

Botrány: egy malac 2700 éves csontvázát találták meg Jeruzsálemben

2700 éves jeruzsálemi malac maradvány

Egy kismalac 2700 éves, épen fennmaradt csontvázának maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. A maradványokat a babiloni fogság előtti, első Szentély korabeli Jeruzsálemben, Dávid városában találták a Near Eastern Archeology című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint. A lelet megerősíti a korábbi elméletet, amely szerint a sertéshús időnként szerepelt Izrael népének ókori étlapján, a sertés és más élelmiszerek fogyasztásának tilalma csak évszázadokkal később, a babiloni fogságból való visszatérés után emelt második Szentély időszakában jelent meg. A hét hónapos malacot nem vágták le, hanem véletlenül pusztult el, amikor ráomlott a…

Olvass tovább>>

Nagyon hamar kifejlődtek új emlősfajok a dinoszauruszok kihalása után

Beornus honeyi

Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok. A korai emlősök három új faját azonosították a wyomingi Nagy-vízválasztó-medencében talált fosszíliák elemzésével. Ezek az őskori emlősök néhány százezer évvel a dinoszauruszok eltűnése után jelentek meg. A paleontológusok az alsó állkapocscsontok és fogak maradványai alapján további részleteket tártak fel az emlősökről, amelyek őspatások voltak, a modern patás állatok, például a lovak, vízilovak, tehenek és elefántok ősei. A dinoszauruszok mellett élő, majd kihalásukat túlélő korai emlősök meglehetősen kicsik voltak, jellemzően egér- és patkányméretűek.…

Olvass tovább>>