Egy 7200 éve élt nő ép genetikai anyagát találták meg

DNS

Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá – írta a The Guardian online kiadása. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban publikálták. A kutatók szerint először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében. A DNS-t Bessé halántékcsontjából nyerték. A Griffith Egyetem professzora, Adam Brumm, a kutatás társvezetője elmondta, hogy az ép DNS…

Olvass tovább>>

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában

Silutitan sinensis

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén – derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. A Hszincsiangban feltárt hátcsigolya- és bordafosszília töredékek alapján a kínai és brazil szakemberek két új fajt azonosítottak – számolt be a CNN. A Silutitan sinensis (képünkön), amelynek nevében a silu mandarin nyelven selyemutat jelent, a kutatók becslései szerint több mint 20 méter hosszú lehetett, míg a Hamititan xinjiangensis, amelynek neve a felfedezésének helyére utal, 17 méter hosszúra is megnőhetett. Ez azt jelenti, hogy mindkét dinoszaurusz csaknem akkora…

Olvass tovább>>

Az orangutánok saját maguktól jönnek rá, hogyan kell „kalapáccsal” feltörni a dióféléket

orangutan

Az orangutánok nem ellesik egymástól, hanem saját maguk jönnek rá, hogyan tudják a természetből vett „kalapáccsal” feltörni a dióféléket – állapították meg német kutatók. A diófélék valamilyen tárggyal való feltörése az egyik legösszetettebb eszközhasználati magatartásforma az állatvilágban. A vadonban eddig csupán a csimpánzoknál, a csuklyás majmoknál és a makákóknál figyelték meg a gyakorlatot. A Tübingeni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy más főemlősök, például az orangutánok is valamilyen eszközzel törik-e fel a magokat és ha igen, akkor az állatok miként sajátítják el ezt a képességet – olvasható az egyetem honlapján lévő közleményben.…

Olvass tovább>>

Rémisztő sárkány lehetett Ausztrália legnagyobb repülő hüllője

Tim Richards a Thapunngaka shawi koponyájával

Rémisztő sárkány repkedhetett 105 millió éve Ausztrália felett egy új kutatás szerint. Egy csaknem hétméteres szárnyfesztávolságú pteroszaurusz maradványait tárták fel, mely a kontinens legnagyobb repülő hüllője lehetett. Az újonnan felfedezett faj a Thapunngaka shawi tudományos nevet kapta. A leleten végzett vizsgálatok eredményét a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban mutatták be. A pteroszaurusz a mai Queensland állam kietlen vidékeinek nagy részét egykor borító Eromanga-beltenger területén repkedhetett. Dárdaszerű csőrével könnyedén kapta ki a halakat a tengerből – írja a CNN. A szakértők, köztük Tim Richards, a Queenslandi Egyetem tudósa, egy állkapocs-fosszíliát…

Olvass tovább>>

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

agy

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…

Olvass tovább>>

Cápatámadás 3000 évvel ezelőtti áldozatának maradványait találták meg

megalodon, cápa

Háromezer évvel ezelőtti cápatámadásban elhunyt áldozat maradványait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Japánban. A Journal of Archeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a legkorábbi közvetlen bizonyíték egy ember elleni cápatámadásra. A nemzetközi kutatócsoport a régészettudomány és a halottkémek által használt technológiák segítéségével rekonstruálta, hogy mi történt – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke. A cápatámadás áldozatát J. Alyssa White oxfordi kutató és Rick Schulting professzor fedezte fel, miközben a Kiotói Egyetemen az őskori vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványain erőszakos traumákra utaló nyomokat vizsgáltak. Egy Cukumóban talált felnőtt férfi…

Olvass tovább>>

Bronzkori sírokat tártak fel a Stonehenge mellett tervezett alagút környékén

A303 Stonehenge

Bronzkori sírokat, újkőkori edényeket tártak fel az angliai Stonehenge monumentális őskőkori építménye mellett tervezett alagút környékén az építést megelőző feltárást végző régészek – számolt be a The Guardian. „Rengeteg dolgot találtunk, melyek az évezredeken át itt élő emberek mindennapi életéről, személyes dolgairól és haláláról tanúskodnak. Minden kis részlet segít elképzelnünk, mi történt ezen a tájon a Stonehenge építése előtt, alatt és után” – magyarázta Matt Leivers, az A303 Stonehenge nevű projekt régésze. Az a terv, hogy a Stonehenge közelében haladó A303 jelű utat a föld alá viszik, egy nagyjából 3…

Olvass tovább>>

Alkalmazott geometriai számításokat fedeztek fel egy 3700 éves agyagtáblába vésve

Si.427 agyagtábla

Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka. Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik, a 19. század végén fedezték fel a mai Irak területén. Az Isztambuli Régészeti Múzeum őrizte, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa rátalált – írja a The Guardian. Mansfield korábban kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik…

Olvass tovább>>

A legősibb észak-afrikai kőszerszámokat találták meg marokkói kutatók

acheuli-kultúra

Mintegy 1,3 millió éves észak-afrikai kőszerszámokat találtak régészek Marokkóban. A felfedezés alapján jóval korábban kezdődött a kőeszköz-készítés a térségben, mint korábban vélték. A nemzetközi régészcsoport a legősibb észak-afrikai kőbaltakészítő helyszínt tárta fel, amely a szakemberek szerint 1,3 millió éves lehet – adta hírül a The Guardian brit napilap online kiadása. A kutatók szerdán Rabatban elmondták, hogy a lelet több százezer évvel korábbra tolja az ember őséhez, a Homo erectushoz köthető acheuli kőeszközgyártás észak-afrikai kezdetének időpontját. A pattintott kőeszközöket egy Casablanca külvárosában lévő kőbányában végzett ásatásokon találták. Abderrahim Mohib, a francia-marokkói őskori…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen, új emberfajé lehet a Kínában talált 146 ezer éves emberi koponya

Homo longi

Több tanulmányban mutatták be kínai tudósok azt a mintegy 146 ezer éves emberi koponyát, amely feltételezésük szerint egy teljesen új emberfajé lehet. Ez az emberfaj a legközelebbi evolúciós rokona lehet a modern embernek az eddig ismert ősemberek közül, mint a neandervölgyi vagy a Homo erectus – olvasható a BBC News honlapján. A Homo nem eddig fellelt koponyafosszíliái között ez a legnagyobb koponya, amelynek a kutatók a Homo longi, azaz sárkány ember nevet adták. Ez a csoport mintegy 146 ezer éve élt Kelet-Ázsiában. Még 1933-ban bukkant a leletre egy híd építésekor egy…

Olvass tovább>>

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén

óceáni hátságok hőmérséklete

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is. A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén. A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat és azt, hogy ezek mikénr befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét. „A hőáramlás és a…

Olvass tovább>>

Az előemberek eddig ismeretlen csoportját azonosították Izraelben

Homo Neser-Ramla

Homo Neser-Ramla néven új előemberfajtát azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói. A spanyol, német Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelynek tagjai több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és…

Olvass tovább>>

Most jó lenni egérnek: a kozmikus sugárzás nem árt a spermájuknak

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából – számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban. A liofilizált – fagyasztva szárított – ondót a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tárolták, majd miután visszahozták a Földre és rehidratálták, 168 egészséges egeret „hoztak létre” belőle – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek szerint mindegyik egérkölyöknek normális külseje volt és a genetikai vizsgálatuk sem mutatott rendellenességet. A tanulmányt vezető Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetem munkatársa és kollégái három tárolót egyenként 48 ondóampullával küldtek…

Olvass tovább>>

Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves útmutató

Szekenenré múmiája

Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen azonosított útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi „balzsamozási kézikönyv”. Az ókori Egyiptomban szent művészetnek tartották a balzsamozást és csupán kevesen ismerték az eljárás pontos menetét. Az egyiptológusok szerint a mumifikálás legtöbb titkát feltehetőleg szóban adták tovább egymásnak a balzsamozók, így alig maradt fel írásos dokumentum az eljárásról. A közelmúltig mindössze két olyan szöveget azonosítottak, amely a balzsamozásról szól – olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján. A szakembereket éppen ezért meglepte, amikor egy rövid balzsamozási útmutatót fedeztek fel…

Olvass tovább>>

Baktériumölő bevonatot fejlesztettek ki portugál tudósok

kurkumin

Olyan bevonatot fejlesztettek ki a portugál Coimbrai Egyetem (UC) tudósai, amely még a legellenállóbb baktériumokat is elpusztítja 15 perc alatt. Olyan anyagot kerestek, amellyel „biztonságosan és hatékonyan megelőzhetők és legyőzhetők a kórházi fertőzések”. Az új, intelligens bevonat nagy antimikrobiális hatékonysággal bír, melyet fehér fénnyel lehet aktiválni, emberre ártalmatlan – írta hétfői közleményében az UC. A tudósok kationos polimerek új generációját fejlesztették ki és tesztelték, amelyek különböző baktériumok elleni antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek, és a kurkuma egy vegyületén, a kurkuminon (képünkön) alapuló fényérzékenyítő anyaggal kombinálták őket. „Amikor fehér fény alatt egyesítettük őket,…

Olvass tovább>>

Hiánypótló: elkészült az első magyar hangyanév-katalógus

hangya

Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése. A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét. „Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis…

Olvass tovább>>

Rejtett beírásokat fedeztek fel Boleyn Anna imakönyvében

Boleyn Anna imakönyve

Rejtett beírásokat fedeztek fel az imakönyvben, amelyet Boleyn Anna, VIII. Henrik angol király második felesége olvasott kivégzése előtt. Anna volt az első angol királyné, akit kivégeztek, miután bűnösnek találták házasságtörésben, vérfertőzésben és felségárulásban. VIII. Henrik parancsára végezték ki 1536. május 19-én. Hóráskönyve azonban több száz évvel később előkerült William Waldorf Astor gyűjteményéből, aki 1903-ban megvásárolta a Hever-kastélyt, ahol Anna gyerekkorát töltötte. A könyv ma is itt látható. Kate McCaffrey, a kastély volt dolgozója, a Kenti Egyetem végzős hallgatója ultraibolya fény és szövegszerkesztő szoftver segítségével feltárta azoknak a nőknek a nevét, akik…

Olvass tovább>>

Akár száz évig is élhet az eleven fosszíliának számító bojtosúszós hal

bojtosúszós hal coelacanth

Akár száz évig is élhet az eleven fosszíliának számító bojtosúszós hal, a coelacanth. Korábban úgy vélték, nagyjából húsz évig él ez a hal, az új kutatások szerint azonban a cápákhoz hasonlóan a százéves kort is megélheti. Francia kutatók múzeumi példányok pikkelyein látható jeleket vizsgálták, ezek a halak évgyűrűihez hasonló információkat rejtenek magukban. A szakértők úgy vélik, hogy a hal élete közepén párosodik és vemhessége öt éven át tarthat – írja a BBC. Ezek az állatok olyannyira veszélyeztetettek, hogy a tudósok csak már kifogott és elpusztult állatokat tudnak megvizsgálni. Korábban a tudósok…

Olvass tovább>>

Értékes leletanyag került elő egy ásatáson Berzence váránál

Berzence aranylelet

Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson – mondta a munkálatokat vezető régész. Molnár István ismertetése szerint a „szokatlanul gazdag” lelőhelyen különböző kerámiák, három szakállas puska, egy kard és egy Árpád-kori növényi mintás oszlopfő mellett ezüst- és aranypénzek is előkerültek. A pénzek vélhetően valamilyen hadi cselekményhez köthetően meghalt, a várfal tövében mélyen a földben eltemetett négy ember egyikének erszényében voltak – mondta el. Hozzátette, hogy az öt arany közül három I. Mátyás (1458-1490), egy Albert (1437-1439) és egy II. Ulászló…

Olvass tovább>>

Az aktív koronavírusok globális összsúlya 0,1 és 10 kilogramm között van

koronavírus

Az aktív koronavírusok globális összsúlyát kalkulálták ki az izraeli Weizmann Tudományosa Intézet és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói: eredményeik szerint ez a szám 0,1 és 10 kilogramm között van. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) bemutatott tanulmányukban a szakértők beszámolnak arról, hogyan végezték számításaikat és munkájuk hogyan segítheti annak megértését, mit történik az emberi szervezetben a vírusfertőzés hatására – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egyetlen SARS-CoV-2 vírus súlya nagyjából egy femtogramm, vagyis a gramm ezerbilliomod része. A szakértők rézuszmajmokkal végzett vizsgálatok adatait vették alapul, melyek azt mérték, hogy egy fertőzés…

Olvass tovább>>