Kategória: Tudomány

Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését

~
Odderon

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését – hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete, az ELTE és a svédországi Lundi Egyetem kutatói igazolták a CERN LHC mérései alapján az Odderon létezését. Az eredményből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik, így új fejezet nyílhat az erős kölcsönhatás vizsgálatában – emelte ki Csörgő Tamás fizikus, a…

Olvass tovább>>

Tintahalbébiket küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

~
tintahal

Tintahalbébiket küld az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyeknek fontos szerepe lesz az űrutazás hatásainak vizsgálatában – számolt be róla a BBC News. Az amerikai űrkutatási hivatal több mint száz apró tintahalat és ötezer mikroszkopikus állatot indít útnak magyar idő szerint az esti órákban az űrállomásra. Az élőlények és a kutatáshoz szükséges eszközök a Space X Falcon 9 rakétájával érnek célba. A kísérletekkel az űrutazás hatásait akarják vizsgálni az űrállomáson. A 128 tintahalbébit azért választották a kísérlethez, mert a tintahalak immunrendszere hasonló az emberéhez. A NASA szerint a…

Olvass tovább>>

Kutatók magyarázatot találtak az atommaghasadáskor fellépő forgó mozgás kialakulására

~
Atom

A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában – olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében. Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig…

Olvass tovább>>

A nagytestű állatok kiirtása nyomán fejlődött ki az emberi agy

~
mammut vadászat

A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy – olvasható a Háárec című izraeli napilapban. A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran Barkai szerint a hatalmas és viszonylag könnyen elejthető állatoknak az ősemberek által is elősegített tömeges kihalása után a túléléshez egyre találékonyabbá kellett válniuk az embereknek, és ez vezetett agyméretük növekedéséhez. Vadászatuk miatt egyre csökkent a lassan szaporodó nagy állatok száma, majd fokozatosan kihaltak, és ezért az ősi emberfélék kénytelenek voltak…

Olvass tovább>>

A Nap légkörét felmelegítő Alfvén-hullámokat észleltek a kutatók

~
nap

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani. Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn – közölte az ELTE. A hullámok létezését elméleti alapon már 1947-ben előre jelezte Hannes Alfvén, aki úttörő felfedezéséért 1970-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat – emlékeztetnek a közleményben. Annak megértése, hogy milyen szerepet játszanak e hullámok a…

Olvass tovább>>

Új anyagot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen

~
zacc

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból – közölte a felsőoktatási intézmény. A tájékoztatás szerint két fiatal mérnök közös ötlete oldja meg a kávézacc újrahasznosítását, az általuk kidolgozott technológiával egyedi tárgyakat, akár divatos lámpabúrát is lehet készíteni 3D technológiával. Borsodi Eszter és Tamási Kinga ötlete a kávézacc felhasználására kávézás közben született, amikor megfigyelték, hogy milyen sok zaccot dobnak ki az éttermekben. Azt sokan tudják pedig, hogy ennek az anyagnak számos jótékony hatása van. Az általuk kimunkált technológiával jutottak el a 3D nyomtatáshoz, ezzel pedig szinte bárki képes lehet arra,…

Olvass tovább>>

Új eljárással termelnek biohidrogént az SZBK kutatói

~
Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai hidrogéntermelő zöldalgák felhasználásával egy új, trendváltó eljárást dolgoztak ki a hidrogén fenntartható bioipari előállításának céljával. A zöldalgák hidrogéntermelésének hatékonyságát és fenntarthatóságát érintő kutatások terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja Tóth Szilvia vezetésével egy, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb új, trendváltó eljárást dolgozott ki, amely egyszerűsége miatt az ipari méretekben történő hasznosítás szempontjából is ígéretesnek mutatkozik. A közlemény szerint a legújabb fejlesztések lényege, hogy vékony rétegű, de igen nagy töménységű algakultúrát helyeznek el egy erre alkalmas…

Olvass tovább>>

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

~
Bicellum Brasierre

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel. Az Északnyugati-felföld térségében felfedezett mikrofosszília egy olyan organizmusról árulkodik, amely valahol az egysejtű és többsejtű élőlények között helyezkedett el – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az angliai Sheffieldi Egyetem és az amerikai Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban számolt be a Bicellum Brasierre (képünkön) keresztelt ősmaradványról. „A komplex többsejtűség és az állatok eredetét tekintjük a két legfontosabb eseménynek a földi élet fejlődéstörténetében és a felfedezésünk új fényben…

Olvass tovább>>

Ősbaktériumokat rekonstruáltak az ELTE TTK kutatói

~
ELTE HPC

Több mint hárommilliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. A legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is – közölte az ELTE. A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról,…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Japánban

~
Yamatosaurus izanagii

A hadroszauridák vagy más néven kacsacsőrű dinoszauruszok egy új nemzetségét és faját azonosították japán és amerikai paleontológusok Japán egyik déli szigetén – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A szakemberek a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a Yamatosaurus izanagii felfedezéséről. A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a…

Olvass tovább>>

Az esőerdők is átalakultak a dinoszauruszokkal végző aszteroida hatására

~
aszteroida

A 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki a dinoszauruszok, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. „Több mint ötvenezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett” – magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna…

Olvass tovább>>

Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
fa évgyűrű

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók. Fusa Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezéséÚj hozzáadásat akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is…

Olvass tovább>>

Végre igazolták, hogy a szociális környezet befolyásolja az örvös légykapók énekét

~
örvös légykapó

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak kutatása szerint az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget. A madárének az egyik legváltozatosabb kommunikációs rendszer az állatvilágban, melynek fő funkcióit – a tojók csalogatását, más hímek elriasztását – a tudomány ugyan ismeri, de az ének számos részletét, a pontos információtartalmát és jelentőségét illetően még nem tárták fel a kutatók. Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről.…

Olvass tovább>>

A gorillák kommunikációjának titkait tárta fel egy új kutatás

~
Hegyi gorilla, Uganda, Bwindi Np

Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas – állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta. Mint a tanulmányban leírták: a mellkason való dobolás hatásossága – ahogy eddig is sejtették – az állat méretétől és erejétől függ. A nőstények akkor dobolnak a mellkasukon, mikor felmérik a párjukat, a hímek viszont küzdelemre hívnak a mellkasdöngetéssel. A kutatók szerint a mellkas ütögetése fontos kommunikációs eszköz a sűrű trópusi őserdőben, ahol élnek. A kifejlett ezüsthátú hím gorillák mellkasverését több…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
fekete lyuk

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

A páncélos dinoszauruszok koponyáján található csontkinövéseket vizsgálták az ELTE kutatói

~
Hungarosaurus

A páncélos dinoszauruszok koponyáján található taréjok és dudorok kialakulását, lehetséges szerepét vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE Őslénytani Tanszékének és a kanadai Guelphi Egyetemnek a munkatársai a bakonyi Iharkúton előkerült leletanyagon. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy jobban megértsék ennél a csaknem 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) keddi közleményében. A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövés található. Taréjok, tülkök, tüskék, gallérok…

Olvass tovább>>

Ősibb lehet a kőkorszaki eszközkészítés, mint korábban gondolták

~
kőkorszak

Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás. A régészek jelenleg az olduvai és az acheuleani kőmegmunkálási technológiát tartják a legősibbnek, ezeket számos tanulmányban dokumentálták és vizsgálták. A Kenti Egyetem tudósai azonban kutatásaik alapján olyan megállapításokra jutottak, amelyek felborítják ezt a kronológiát. Tanulmányukban kiszélesítik azt az időkeretet is, amelyen belül az emberi technológiai képességek fejlődése zajlott, valamint az ezzel kapcsolatos étrendi és viselkedésbeli változások történtek…

Olvass tovább>>

Bőrsejtekből alkottak korai emberi embriómodellt kutatók

~

Bőrsejtekből alkottak korai emberi embriómodellt egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a melbourne-i Monash Egyetem tudósai vezetésével, a felfedezés forradalmasítani fogja a korai vetélés, a meddőség okait és a korai emberi fejlődést tanulmányozó kutatásokat. A Jose Polo professzor vezette csoportnak sikerült átprogramozni fibroblaszt vagy bőrsejteket egy háromdimenziós sejtstruktúrába, amely morfológiailag és molekulárisan hasonló az emberi blasztocisztákhoz (hólyagcsíra). Ezeket az úgynevezett iBlasztoidokat fel lehet használni a korai emberi embriók biológiájának modellezéséhez laboratóriumban. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent kutatásban ausztrál, szingapúri és amerikai tudósok vettek részt. Eredményük jelentős áttörés a korai emberi fejlődés és…

Olvass tovább>>

A villámcsapások létfontosságú szerepet játszottak a földi élet eredetében

~
villám

A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön – állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai. A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre. A leedsi kutatók most megállapították, hogy a villámcsapások ugyanolyan fontos szerepet játszottak ebben, mint a meteoritok – olvasható az egyetem közleményében. A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy az élet kialakulhat…

Olvass tovább>>

Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában

~
Afrika kecske

Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában – állapította meg ősi fehérjék elemzésével egy nemzetközi kutatás. A tejivás történetét sokáig közvetett eszközökkel kutatták a régészek: ősi sziklafestményeket, állatcsontokat vizsgáltak. Újabban őskori edények lerakódásaiban keresték a tejzsír nyomait, ezek a módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy egy bizonyos őskori ember ivott-e tejet életében. A fehérjék vizsgálatakor a leletekben fennmaradt ősi proteinekből vonnak ki mintákat, amelyek elemzésével ki tudják mutatni a specifikus tejfehérjéket, sőt azt is, melyik faj tejére jellemző az anyag. A jénai Max Planck Intézet és a kenyai Nairobi Nemzeti Múzeum tudósai…

Olvass tovább>>