Kategória: Tudomány

Az eddig véltnél jóval veszélyesebbek a bálnákra a halászhálók

~
bálna cet

Jóval nagyobb eséllyel kavarodnak bele a bálnák halászhálókba, mint azt eddig vélték – állapította meg egy új vizsgálat. A kanadai Szent Lőrinc-öbölben, az állatok nyári táplálkozási helyén a kék bálnák mintegy 60 százaléka kerül kapcsolatba halászhálókkal és kötelekkel – állapították meg kutatók drónok segítségével az állatok sérüléseiről készített felvételek alapján. A bálnák megfulladhatnak vagy éhen halhatnak, ha fennakadtak a halászok eszközeiben. Korábbi becslések szerint évente 300 ezer bálna és delfin pusztul el, miután a más fajok kifogására kivetett hálók vagy egyéb eszközök megsebezték – írja a BBC. A skóciai St.…

Olvass tovább>>

Szerves molekulákat találtak 3,5 milliárd éves kőzetekben

~
kőzet

Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem. A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes környezetben. A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a Kölni Egyetem kutatója, Helga Missbach vezette csoport bemutatta, hogy az ősi hidrotermális kürtőkből származó oldatok tartalmaznak létfontosságú alkotóelemeket, amelyek a bolygón legkorábban kialakult élet alapját alkották.…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a neandervölgyiek kihalásában

~
Föld

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából…

Olvass tovább>>

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves csontot fedeztek fel

~
csont

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy négy centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették. A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák. A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú…

Olvass tovább>>

Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

~
karibi-térség

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek, és a szigetvilágban új korszak kezdődött, a kerámiák kora. Az Atlanti-óceánt átszelő európai hódítók érkezésére újabb ezer évet kellett várni. Az úttörő genetikai elemzés révén olyan kérdésekre kaphatnak választ a tudósok, hogy honnan származtak a…

Olvass tovább>>

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák újszülött utódai

~
megalodon, cápa

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai. Amerikai kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy megkövesedett megalodon (Otodus megalodon, Carcharocles megalodon vagy Carcharodon megalodon) csigolyáját, és arra jutottak, hogy mintegy kétméteres lehetett születésekor – írja a The Guardian online kiadása. A világ óceánjaiban 1,5-3,6 millió éve élt megalodonok megtalált maradványai alapján már korábban ismert volt, hogy a kifejlett egyedek több mint 15 méteresre is megnőttek. Arról eddig nem voltak információk, mekkorák lehettek világra jövetelükkor. „Ez az első ilyen kutatás megalodonokról: segítségével megismerhettünk a születéskori méretüket, szaporodásukat és növekedési…

Olvass tovább>>

A tengeri madarak ürüléke tette termékennyé az Atacama-sivatagot több ezer éve

~
guano

A tengeri madarak ürülékének, a guanónak tulajdonítható az Atacama-sivatagban az inkák előtt élő népek virágzó mezőgazdasága – állapította meg egy új tanulmány. A Nature Plants szakfolyóiratban megjelent kutatás a mai Chile északi részén 1000 és 1450 között kialakult népes települések fejlődésére világít rá. A világ legszárazabb sivatagában évszázadokon át nagy mezőgazdasági rendszerek tartották fenn az inkák előtti kultúrákat. A Kolumbusz előtti időkből származó észak-chilei régészeti emlékek sokféle termény bőségére, fejlett földművelésre utalnak, melyre azonban nehéz volt magyarázatot találni. Francisca Santana-Sagredo és kutatócsoportja az Atacama-sivatag Kr. e. 1000 és Kr. u.…

Olvass tovább>>

Akkora dinoszaurusz maradványait tárták fel, amekkora nincs is… és mégis van

~
Titanoszaurusz

Egy gigantikus méretű dinoszaurusz maradványait tárták fel Argentínában, a szakértők szerint ez lehet az egyik legnagyobb élőlény, amely valaha élt a Földön. Paleontológusok egy 98 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott maradványaira bukkantak Patagóniában, Neuquén tartományban az úgynevezett Candeleros-formáció vastag, üledékes lerakódásaiban – írja a CNN.com. Úgy vélik, hogy a feltárt 24 farokcsigolya, valamint a medence- és a mellizom elemei egy titanoszauruszé lehettek. Ezek az állatok a szauropoda dinoszauruszok sokszínű csoportjához tartoztak, hatalmas méret, hosszú nyak és farok jellemezte őket, négy lábon jártak. A Cretaceous Research című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői úgy…

Olvass tovább>>

Mindannyiunkban rejtőzik egy zseniális matematikus

~
matematika

Egy pszichológiai kutatás szerint elképzelhető, hogy az emberek a környezetükben gyakran együtt előforduló vizuális információkat ahhoz hasonlóan dolgozzák fel, ahogy az elméleti matematikusok gondolkodnak a komplex matematikai fogalmakról. Az elméleti matematika legnagyobb alakjai azok a kutatók voltak, akik a legjobban tudtak gondolkodni komplex matematikai fogalmakról, úgynevezett „matematikai objektumokról”, mint például halmazokról, csoportokról, gráfokról, tenzorokról vagy topologikus és vektorterekről teljesen elvonatkoztatva ezen fogalmak gyakorlati kapcsolataitól – olvasható a Közép-európai Egyetem (CEU) közleményében. Mint írják, eddig úgy tűnt, hogy semmi sem áll távolabb a mindennapi életünktől, mint ez a gondolkodás, hiszen számunkra…

Olvass tovább>>

Úgy tűnik hungarikum a kocka: az év tíz legérdekesebb cikke között egy magyar kutatás

~
kockák

Az év legérdekesebb tíz tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja. A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport három és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból – olvasható a BME tájékoztatójában. Az összegzés szerint Adam Mann, a Science cikkírója Sujit Datta…

Olvass tovább>>

Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását magyar tudós vezetésével

~
Szathmáry Eörs

Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs (képünkön), az Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével. A kísérlet annyira újszerű, hogy modernizálni kell hozzá a kísérleti eszközöket. A magyar mellett francia, német és holland kutatóintézetek munkatársai ezért igen előrehaladott kutatásokat folytatnak egy olyan tömegspektrométer kifejlesztése érdekében, amely már a pikoliteres térfogatú (a milliliter egymilliárdod része) mesterséges cseppek kémiai összetételét is nagy pontossággal képes meghatározni. Az új vizsgálati eszköz nem csupán az élet keletkezésének kísérletes kutatását forradalmasíthatja, hanem a kémia, a fizika és a…

Olvass tovább>>

Az elefántok pusztulásáról tanúskodik egy több száz éve elsüllyedt hajó rakománya

~
elefánt

Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya – számolt be egy új kutatásról a BBC hírportálja. A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és rakománya maradványait vizsgálták meg. A roncsot véletlenül találták meg egy part menti, tenger alatti gyémántbányában. Ez a legrégebbi feltárt hajóroncs Afrika déli partjainál. A elefántcsont (vagyis tülök) csak egy része volt a hatalmas, értékes rakománynak, amelyben rézöntvényeket, arany és ezüst pénzérméket, valamint személyes holmikat és navigációs eszközöket…

Olvass tovább>>

Téli álmot aludtak volna őseink?

~
Csontok szakadéka

Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon – írja a The Guardian. A kutatók a spanyolországi Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti helyszínen feltárt 400 ezer éves tömegsírban talált fosszilis csontmaradványokat vizsgálták meg. Elemzésük nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az ősemberek úgy védekeztek a rendkívüli hideg téllel szemben, hogy átaludták. A kutatók szerint a korai emberek megkövesedett csontjainak elváltozásai és egyéb károsodásai megegyeznek azokkal, amelyek a téli…

Olvass tovább>>

Az idős hímek rendezettebben énekelnek, mint a fiatalabbak

~

Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának tudósai. A tanulmányból kiderül, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne. A közlemény szerint az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok alkalmazkodásának és párválasztásának megértésében. A kutatók az adatokat a Pilis-Visegrádi-hegységben gyűjtötték, összesen mintegy kétszáz éneklő hím egyedtől. A hímek énekükkel…

Olvass tovább>>

Szinte épen fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak a görög Leszbosz-szigeten

~
Leszbosz, megkövesedett fák

Egy csaknem teljes egészében fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak görög régészek egy Leszbosz-szigetén folyó ásatáson. A feltárást irányító leszboszi Természettudományi Múzeum arról számolt be, hogy a megkövült fának szinte sértetlenül még az ágai és gyökerei is megmaradtak – írta a greekcitytimes.com görög hírportál. A régészek elmondták, hogy a megkövesedett fára a Kalloni-Szigri út mellett folyó ásatáson bukkantak. Hangsúlyozták, hogy az ásatások 25 évvel ezelőtti kezdete óta ez az első ilyen lelet. A fatörzset, az ágakat és a gyökérzetet finomszemcsés vulkanikus takaróréteg borította be, ez tartotta egyben és őrizte meg – magyarázta…

Olvass tovább>>

A mézben lévő rovarirtószer kimutatására fejlesztettek ki új módszert kanadai kutatók

~
Méh

A háziméhekre veszélyes egyik gyakori rovarirtószer mézben való kimutatására fejlesztettek ki egyszerű és hatékony módszert kanadai kutatók. A kanadai Waterloo Egyetem szakemberei egy olyan környezetbarát és teljesen automatizált technológiát dolgoztak ki, amely kivonja a piretroidokat a mézből – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A piretroidok a rovarölőszerek azon két fő csoportjának egyikét alkotják, amelyek hozzájárulnak a méheket veszélyeztető úgynevezett elnéptelenedés szindrómához, amikor egy méhkolóniában a dolgozók hirtelen eltűnnek, magára hagyva és ezzel pusztulásra ítélve a királynőt és a többi méhet. A kanadai szakemberek szilárd fázisú mikroextrakciót (SPME) alkalmazva vonják…

Olvass tovább>>

A babák képesek logikai úton kikövetkeztetni mások preferenciáit

~
csecsemő

Már a 14 hónapos babák is sikeresen használnak logikai következtetéseket, hogy a társas világról tanuljanak, olyan helyzetekben is, amikor a közvetlenül rendelkezésükre álló adatok hiányosak – derült ki abból a tanulmányból, amely a napokban jelent meg a Nature Communications című szaklapban. Közép-európai Egyetem (CEU) Babakutató Laborjában végzett kutatássorozatban Nicolo Cesana-Arlotti (Johns Hopkins University), Kovács Ágnes Melindával (CEU) és Téglás Ernővel (CEU) közösen vizsgálta, hogy a 14 hónapos, még nem beszélő csecsemők képesek-e nyelv előtti logikai műveletekre (például logikai kizárásra), hogy kikövetkeztessék a mások viselkedését vezérlő motivációkat. A kutatási eredmények szerint…

Olvass tovább>>

Több ezer éves bálnacsontvázat találtak Thaiföld partjai közelében

~
bálna csontváz

Egy Bryde-bálna több ezer éves, csaknem teljesen ép csontváza került elő Bangkok közelében. A mintegy 3000-5000 éves csontokat november elején találták meg a fővárostól mintegy 12 kilométerre a tengerben. A Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusa, Marcus Chua szerint a részben megkövesedett csontváz ritka lelet. „Kevés a bálnafosszília Ázsiában, még kevesebb az ilyen jó állapotban fennmaradt csontváz” – mondta el a BBC-nek. A thai környezetvédelmi miniszter által közzétett képeken látszik, hogy a csontok szinte teljesen épek. Varavut Szilpa-arcsa elmondta, hogy a csontváz több mint nyolcvan százalékát, köztük a gerincet, a bordákat, az…

Olvass tovább>>

A koronavírus-járvány alatti álmokat gyűjti a London Múzeum

~
álom

A koronavírus-járvány alatti álmaik megosztására kérte fel a brit főváros lakóit a London Múzeum, amely a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetemmel együttműködve nyitja meg gyűjteményét az álmok előtt. Foteini Aravani, az intézmény digitális tartalommal foglalkozó kurátora szerint a Guardians of Sleep (Álmok őrzői) elnevezésű projekt a múzeum azon törekvései közé tartozik, hogy elmesélje, miként élte meg a brit főváros a járványt – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. „Az alvás – és az alvásmintánk – volt az egyik első dolog, amely csaknem azonnal megváltozott a lezárásokat követően” – mondta…

Olvass tovább>>

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában

~
Paranthropus robustus

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról. A koponya egy hím Paranthropus robustushoz tartozik, mely a modern ember közvetlen ősének, a Homo erectusnak rokon faja. A két faj nagyjából egy időben élt, a Paranthropus robustus viszont korábban kihalt. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó. „A legtöbb fosszilis lelet csak egy fog itt-ott, így nagyon ritka, hogy ilyet találunk, nagy szerencse” – mondta el a BBC-nek Angeline Leece, a melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója, aki megtalálta…

Olvass tovább>>