Kategória: Tudomány

A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel

~
pteroszaurusz

A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor. Roy Smith a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Földtudományi Múzeumában, valamint a Brighton és Hove-i Booth Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliákat elemezte – írja a BBC hírportálja. Ezeket az ősmaradványokat a cambridgeshire-i mocsaras Fens-vidék egyik lelőhelyén fedezték fel munkások 1851 és 1900 között. A fosszíliák egy részét annak idején cápagerincnek vélték, Smith azonban rájött, hogy valójában fogatlan pteroszauruszok állkapocstöredékeiről van szó. A doktorandusz szerint a fosszílián látható aprócska lyukakban idegek futottak, amelyek…

Olvass tovább>>

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország édesvizeiben

~
hal

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország és a szomszédos régiók édesvizeiben egy, a halak és tengeri állatok sokszínűségét vizsgáló átfogó kutatás során. A Tomszki Állami Egyetem kutatója, Jurij Dildin által vezetett vizsgálatot, amelyet rövidesen a Zootaxa folyóiratban publikálnak, orosz, cseh és német kutatók végezték. Dildin elmondása szerint a halak biodiverzitására vonatkozó mennyiségi adatok többnyire az évszázad közepén végzett kutatásokon alapulnak kisebb kiegészítésekkel, amelyek így téves információt szolgáltatnak Oroszország halállományáról. A három ország legnevesebb kutatói, többek között az egyik legismertebb ichthiológus, vagyis halkutató, a német Ronald Fricke alkotta kutatócsoport hatalmas…

Olvass tovább>>

Kiverhették a neandervölgyi ember fogát, most találták meg

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban. A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a térségben élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a venetói Berici-domboknál talált tejfog egykori tulajdonosa az anyja révén rokonságban állt a mai Belgium területén élt neandervölgyiekkel. A szakemberek szerint a…

Olvass tovább>>

Fény derült a világ legrégibb ikersírjának szomorú titkaira

~
Maria Teschler-Nicola

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be. Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

~
agy

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg. A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt tíz…

Olvass tovább>>

Az óriásfogú őscápa méreteit állapították meg tudósok

~
cápa, Otodus megalodon

A Meg – Az őscápa című hollywoodi filmből ismert óriásfogú cápa (Otodus megalodon) méreteit állapította meg egy brit tanulmány. A tudósok szerint a 23-3 millió évvel ezelőtt élő őscápa 16 méter hosszú lehetett. A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit. A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy…

Olvass tovább>>

Jövőre embereken is elkezdik tesztelni a magyar fejlesztésű izomgörcs-csökkentő gyógyszert

~
gyógyszer

Jövő év elején kezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű gyógyszernek, amely többek között a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül. A gyógyszert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Motor Farmakológia Kutatócsoportja fejlesztette ki Málnási-Csizmadia András vezetésével. A nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számító magyar eredményekről a Cell című élettudományi szaklap csütörtöki száma közölt cikket – közölte a kutatócsoport. A szaklapban megjelent cikkben részletes beszámoló olvasható a Málnási-Csizmadia és kollégái által kifejlesztett, MPH-220 jelű gyógyszerjelölt preklinikai (emberi kipróbálás előtti) vizsgálatairól. A közlemény szerint a világelsőnek…

Olvass tovább>>

Szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagot fedeztek fel, igaz csak bazi nagy nyomáson

~
szupravezető

Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg – olvasható a BBC hírportálján. A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit is veszítenének energiájukból. Ezidáig a szupravezetés feltétele az volt, hogy az adott anyag nagyon alacsony hőmérsékletre hűljön le. Amikor 1911-ben felfedezték a fizikai jelenséget, csak az abszolút zéróhoz (mínusz 273,15 Celsius-fokhoz) közeli hőmérsékleten volt tapasztalható. Azóta találtak…

Olvass tovább>>

Új fajként azonosítottak egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát

~
fosszilia

Egy új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát. Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint ötven éven át hevert érintetlenül. A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt – olvasható a PhysOrg…

Olvass tovább>>

Tizenegymillió éves óriásteknős maradványait találták meg Németországban

~
Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője

Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra, egy agyagbányában folytatott ásatáson. Gerhard Höpfner (képünkön), az ásatás vezetője elmondta, hogy a hatalmas teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét is sikerült kiásni a Gross Pampauban felfedezett helyszínen. A kérgesteknős maradványainak feltárásán egy szakértőkből álló csoport több hétig dolgozott. A leleltet a lübecki természettudományi múzeumban állítják majd ki. A kutatók a kérgesteknős mellett egy kisebb tengeri teknős maradványait, korallokat, egy delfin állkapcsát és egy viharmadár megkövesedett csontjait is kiásták. A lelőhely 8-20 méterre a földfelszín alatt húzódik, és szinte a teljes biodiverzitása…

Olvass tovább>>

Ha az emberek között nő fel egy farkas, akkor sem lesz teljesen szelíd

~

Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából. Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák – olvasható a kutatás eredményeiről az ELTE honlapján közölt beszámolóban. Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé…

Olvass tovább>>

Valószínűleg mégsem Anatóliában háziasították először a lovakat

~

Nagy valószínűséggel mégsem Anatóliában, hanem az eurázsiai sztyeppén háziasították először a lovakat és csak később exportálták őket a Kaukázus és Anatólia területére – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány készítői Ázsia keleti részeiről, a Kaukázus és Anatólia térségéből származó ókori lómaradványokon végeztek genetikai vizsgálatokat – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a lovakat Anatóliában háziasították először, nagyjából 5500 évvel ezelőtt. A szakemberek azonban most olyan bizonyítékokat találtak, amelyek azt sugallják, hogy a lovakat valójában az eurázsiai sztyeppén…

Olvass tovább>>

Alapkutatás: magyar tudósok érdekes eredménye az élet eredetével kapcsolatban

~
laboratórium, kémcső

Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet. A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az élet keletkezésével kapcsolatos eredményeit mutatja be, kiegészítve külföldi kutatócsoportok kapcsolódó kísérleti eredményeivel. A cikk társszerzői Szilágyi András, Czárán Tamás és Kun Ádám voltak – közölte az Ökológiai Kutatóközpont. Mint a közlemény hangsúlyozza, a több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtti események…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: a hepatitis C vírus felfedezéséért hárman kapják az orvosi Nobel-díjat

~

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat – tették hozzá. Alter, Houghton és Rice felfedezései elvezettek egy új vírus, a hepatitis C azonosításához, és magyarázatot adtak azon krónikus májgyulladások okára, amelyeket nem…

Olvass tovább>>

Génjeik alapján a vikingek nem voltak túlságosan skandinávok

~
vikingek

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték – írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a „viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték. Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának…

Olvass tovább>>

Újabb kihalási eseményt azonosítottak a kutatók

~
dinoszaurusz

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához. A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott…

Olvass tovább>>

A patkányok is tudják: egységben az erő

~

Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek. Az ELTE, MTA-ELTE kutatócsoportok és a németországi Max Planck Intézet legfrissebb kutatása a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók a patkányokat nemcsak egyedül, hanem csoportokban is vizsgálták egy komplex labirintusban. A tanulmány alapján a patkányok egyszerű viselkedési szabályokat alkalmazva kiváló csoportos keresési teljesítményt érnek el – olvasható az ELTE közleményében. „Kiderült, hogy egy…

Olvass tovább>>

Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát

~
kutya

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a napokban jelenik meg beszámoló a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratában. A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki. „A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket,…

Olvass tovább>>

A dinók is szenvedhettek rákban

~
centrosaurus

A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó. A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy…

Olvass tovább>>

Új kutatási eredmények a mohácsi csataról

~
Mohácsi tömegsír

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora . A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. „Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá:…

Olvass tovább>>