Kategória: Tudomány

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja

~
nap

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából. A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egykilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán – olvasható az intézet honlapján. „Mindössze egyetlen év alatt teljesen újraterveztük az optikát, a…

Olvass tovább>>

Százmillió éves meteoritkrátert fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában

~
Ora Banda kráter

Százmillió éves meteoritkráterre bukkantak aranyásás közben Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán fedezték fel – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Nagyjából öt kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert. Jayson Meyers geológus és geofizikus jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést. A szakember szerint a krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték…

Olvass tovább>>

Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét

~
béka

Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…

Olvass tovább>>

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben

~
Izrael, szerszámkészítő műhely

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon. „Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől ötvenezer évvel ezelőttig virágzott” – közölték az IAA régészei. Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre…

Olvass tovább>>

Értékes XIV. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

~
ezöst pénz

Több száz darab XIV. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak – jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum. A kincseket még márciusban, a koronavírus-járvány idején találták, de a múzeum csak most hozta nyilvánosságra a páratlan felfedezést. A két fiatal a tachovi járásban lévő Kladruby kolostor közelében lévő erdőben sétált, amikor észrevett néhány érmét a földön. „Kettő aranyból, egy ezüstből volt. Valószínűleg vadállatok, vaddisznók túrhatták ki. Egy nagy kő állt ki a földből. Amikor felemelték,…

Olvass tovább>>

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos kutatása

~
Mohácsi tömegsír

Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – jelentette be a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleményében emlékeztetnek arra, hogy a korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – idézték fel a DDNPI közleményében. Mint írták, az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik…

Olvass tovább>>

Őrült bestia: az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős

~
Adalatherium hui

Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron – írja a BBC. A Denveri Természettudományi múzeum kutatói a fajt a Nature tudományos lap friss számában mutatták be. Az állat maradványainak felfedezése megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy evolúciójuknak ebben a korai szakaszában az emlősök általában elég kicsik, nagyjából egérméretűek voltak. A kutatók szerint a most bemutatott egyed három kilogrammos lehetett, és amikor elpusztult, még nem érte el felnőttkori méretét. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és…

Olvass tovább>>

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

~
Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési hely

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. II. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre. Az orosz, kazah és amerikai tudósok alkotta csoport a kazahsztáni Liszakovszk város közelében lévő Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési helyen végzett újabb kutatásokat, ezt a régészeti lelőhelyet már több évtizede tanulmányozza Emma Uszmanova, a Karagandai Állami Egyetem régésze. A térségben mintegy 3500 éve élt az andronovói kultúra népe, ennek a kultúrának az egyik jellegzetessége volt a pásztorkodó állattenyésztés, a lótenyésztés kialakulása. Az állatokat…

Olvass tovább>>

Örökségtudományi laboratóriumot alakítottak ki a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
Atom

Európai uniós támogatásból világszínvonalú örökségtudományi laboratóriumot alakítottak ki a debreceni Atommagkutató Intézetben – írja az intézet. A laboratórium a kulturális és természeti örökség tárgyainak hazai és nemzetközi együttműködések keretében történő vizsgálatát szolgálja. A közleményben kiemelik: az örökségtudomány a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos komplex kutatások viszonylag új elnevezése. Az új tudományág felöleli az örökség kezelését, elemzését, konzerválását, interpretációját és dokumentálását. Az örökségtudományban a régészet, a muzeológia, a művészettörténet, az antropológia és a paleontológia mellett fontos szerepet kapnak a természettudományos módszerek, az érzékeny analitikai eljárások. Az Atommagkutató Intézet ezen a területen…

Olvass tovább>>

Lenyűgöző timelapse-videót tett közzé a NASA a Nap elmúlt egy évtizedéről

~
nap

Egy csaknem egyórás timelapse-videót tett közzé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nap elmúlt egy évtizedéről. A NASA napfigyelő műholdja, a Solar Dynamics Observatory (SDO) immár több mint tíz éve figyeli folyamatosan a Naprendszer központi csillagját – olvasható a NASA honlapján. Az SDO eddig 425 millió nagy felbontású képet készített a Napról, csaknem húszmillió gigabyte-nyi adatot összegyűjtve az elmúlt egy évtizedben. Ezek az információk számtalan felfedezéshez segítették hozzá a kutatókat a Nap működésére, valamint annak Naprendszerre gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Műszerei révén az SDO 0,75 másodpercenként készít egy képet a Napról.…

Olvass tovább>>

Fúj… A madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák

~
hal

Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok – emberi beavatkozás nélkül – a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg. Ismert jelenség, hogy az átmeneti, látszólag egyéb víztestektől elszigetelt vizekben (kerti tó, frissen kiásott mesterséges tó, belvizek) rövid időn belül emberi beavatkozás nélkül is halak jelennek meg – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont közleményében. Mint írják, a halak terjedését segítheti…

Olvass tovább>>

A kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint

~
kutya

A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából. Az Etológia Tanszék közleménye szerint a visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizodikus memória játszik fontos szerepet. Az epizodikus memória az olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre. Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről lépésre,…

Olvass tovább>>

Már-már életveszélyes, ha nyitott fedellel öblítjük le a vécét

~

A nyitott fedelű vécé lehúzásakor olyan „permetfelhő” szabadul fel, amely könnyen belélegezhető és vírusokat is terjeszthet – figyelmeztetnek kínai kutatók. A Jangcsoui Egyetem kutatói által alkalmazott számítógépes modellek szerint a vízcseppek akár a talajtól számítva kilencven centiméter magasra is felcsapódhatnak a vécécsészéből öblítéskor – írja a BBC. A tanulmány készítői szerint ez azonban egyszerűen megakadályozható a vécé fedelének lehajtásával. A kutatók szerint ahogy a víz beáramlik a vécécsészébe, nekicsapódik az oldalainak, örvényt és kiáramló vízcseppeket eredményezve. Ezek a cseppek annyira aprók, hogy általában több mint egy percig lebegnek a levegőben. A…

Olvass tovább>>

A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában

~

A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhető – derül ki a június 5-i Science-ben publikált tanulmányból. A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelenő kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriuma egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó jelentős tudástranszferrel járult hozzá. „A humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az elmúlt évtizedben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni. A kísérletek emberi szöveten…

Olvass tovább>>

Addig méricskéltek egy kis vizet, amíg szenzációs eredményt nem találtak

~

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését. A Nature Communications folyóiratban közölt eredmény többek között segít az üvegházhatás tudományos megértésében, az exobolygók légkörének vizsgálatában és hozzájárul számos mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is – közölte az ELTE. Császár Attila Széchenyi-díjas elméleti kémikus kutatócsoportjának négy tagja ultrapontos spektroszkópiai mérések tervezésére és a mérési eredmények értelmezésére dolgozott ki új módszert. A módszer azon alapul, hogy minden kémiai elem vagy molekula egyedi nyomot, egyfajta vonalkódot…

Olvass tovább>>

Ősi titkokat tár fel a Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata

~

A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált kétezer éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére. A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi…

Olvass tovább>>

Izraeli kutatók: a letelepedés javította az ember egészségi állapotát

~

A letelepedett mezőgazdasági életforma javította az emberek egészségi állapotát, amit jelez, hogy ritkábban kaptak középfülgyulladást – állapították meg tanulmányukban a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói. A tudósok összehasonlították a különböző korok régészeti feltárásaiból fennmaradt emberi koponyákat és megvizsgálták a csontokon nyomot hagyó középfülgyulladás gyakoriságát, mert ez az emberek általános egészségi állapotának fokmérője – számolt be a kutatásról a Háárec című újság honlapja. Ez a betegség azért is alkalmas az általános egészségi állapotok mérésére, mert nagyon gyakori, a gyermekek mintegy fele szenved tőle és más tanulmányok szerint már a neandervölgyi embernél is igen…

Olvass tovább>>

A pteroszauruszok egy bizarr külsejű faját fedezték fel Nagy-Britanniában

~
Pterodactylus

A pteroszauruszok egy bizarr külsejű faját fedezték fel Nagy-Britanniában, ahol most először bukkantak rá a repülő őshüllők rendjének egy ilyen képviselőjére. A különös formájú ősmaradványt egy fosszíliavadász találta kutyasétáltatás közben a Wight-szigeti Sandown-öböl térségében – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Mivel nem volt biztos benne, hogy mit talált, a férfi átadta a leletet a Portsmouthi Egyetem paleontológus hallgatójának, Megan Jacobsnak, aki első ránézésre egy Pterodactylus állkapocscsontjaként azonosította a leletet. A későbbi vizsgálatok ezt megerősítették. Az elemzések azt is kimutatták azonban, hogy nem egy közönséges Pterodactylus-állkapocsról van szó. Ebben nem voltak fogak…

Olvass tovább>>

Fogatlan dinoszaurusz fosszíliáját azonosították Ausztráliában

~

Egy ritka, felnőtt korára fogatlanná váló dinoszaurusz megkövesedett maradványát azonosították Ausztráliában. Ez az első Elaphrosaurus-lelet, amelyet a kontinensen találtak. Az Elaphrosaurus, amelynek neve könnyűsúlyú gyíkot jelent, a Tyrannosaurus Rexszel és a Velociraptorral állt rokonságban. Az állat 110 millió évvel ezelőtt élt a mai Ausztrália területén – írja a BBC News. Az Elaphrosaurus öt centiméteres csigolyafosszíliáját 2015-ben tárták fel a Victoria állambeli Cape Otway közelében. Ez volt az első Elaphrosaurus-lelet, amelyet a kontinensen találtak. Az ősmaradványt egy önkéntes, Jessica Parker fedezte fel, aki a Melbourne Museum által vezetett szokásos évi ásatáson vett…

Olvass tovább>>

Koponyatorzítás mutatta meg az összetartozást és a társadalmi státuszt a hun korban

~

A Kárpát-medencében zajló népvándorlás során eltérő kulturális hátterű csoportokból új, befogadó közösség alakult ki, amelyben a koponya torzításával jelezték a származást, az összetartozást és a társadalmi státuszt – mutattak rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Régészettudományi Intézetének vezetésével végzett legújabb régészeti, fizikai antropológiai és izotópos vizsgálatok. A kutatásról beszámoló hétfői közleményben hangsúlyozzák, hogy a Kárpát-medencében a hun támadások következtében meginduló népmozgások többször is Pannonia népességének drasztikus átalakuláshoz vezettek. Közösségek szakadtak szét, és gyakran több különböző csoportból jöttek létre újak, amikor az újonnan érkezettek letelepedtek, és a megmaradt helyi népeséggel együtt…

Olvass tovább>>