Kategória: Tudomány

A békalányok elképesztő szexuális életet élnek

~
béka

Utódjaik túlélési esélyeinek javítása érdekében párosodnak időről időre egy másik faj hímjeivel az Észak-Amerikában honos lapátlábúbéka-félék egyik fajának nőstényei. A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem evolúcióbiológusa, Karin Pfennig még évekkel ezelőtt figyelt fel a különös jelenségre az Egyesült Államok délnyugati részén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A lapátlábúbéka-félék családjába tartozó Spea bombifrons nevű faj nőstényei olykor szándékosan figyelmen kívül hagyják saját fajuk hímjeit és helyettük egy rokonfaj, a Spea multiplicata hímjeivel párosodnak. Az ebihalak időszakosan kialakuló tavacskákban nőnek fel, és amikor ezek a kis tavak különösen sekélyek, a Spea bombifrons nőstényei…

Olvass tovább>>

Egy egér a tengerszint felett legmagasabban élő emlős

~

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán. Jay Storz, a Nebraskai Egyetem biológusa és társai februárban mászták meg a 6723 méteres vulkánt a chilei-argentin határon, hogy megbizonyosodjanak arról, ilyen magasságban is élnek emlősök. A kutatóexpedíciót egy 2013-ban felvett videoklip inspirálta, Matt Farson hegymászó a Llulaillacót megmázva mintegy 6600 méter magasan kamerájával felvett egy hóban futó egeret. Soha ilyen magasan nem észleltek emlősállatot tudósok. Storz és tudóscsoportja az Atacama-sivatag déli peremén húzódó vulkánon tett egyhónapos expedíciója során fedezte fel a hörcsögfélék családjába tartozó…

Olvass tovább>>

Fantasztikus leletet tártak fel egy mexikói marhalegelőn

~

Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn. A Brandeis Egyetem antropológusa, Charles Golden vezette tudóscsoport 2018 júniusában kezdte meg a feltárásokat a Lacanja Tzeltal nevű lelőhelyen, a mexikói délkeleti részén lévő Chiapas szövetségi államban – adta hírül az egyetem honlapja. A régészek úgy vélik, hogy a térség a Sak Tz’i maja királyság fővárosa lehetett, ahol időszámítás előtt 750 körül jelentek meg az első lakók, majd mintegy ezer évig lakott terület volt. A régészek és antropológusok 1994 óta keresnek bizonyítékot Sak Tz’i létezésére, amikor egy másik…

Olvass tovább>>

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok

~

Az emberhez hasonló módon öregszenek a csimpánzok, amit a kortizolszint változása jelez – állapították meg az Új-mexikói Egyetem és az ugandai Kibale Csimpánzprojekt tudósai. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmányukban a kutatók a Kibale Nemzeti Parkban élő csimpánzok húsz éven át tartó megfigyelésének eredményeiről számolnak be. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az emberek öregedése során változások következnek be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynél. Ez egy funkcionális kapcsolat a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között, ez a biológiai rendszer fontos szerepet játszik abban, hogyan reagál az…

Olvass tovább>>

Megoldódott a földtörténet legsúlyosabb kihalásának rejtéje

~

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán. A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok hetven százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A nyílt vizekben később…

Olvass tovább>>

„Vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt

~

Hatalmas szárazföldi területek nélküli „vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját. Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A négymilliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található – olvasható a Coloradói Egyetem honlapján. A két szakember 2018-ban gyűjtött be több…

Olvass tovább>>

Nem jó mostanában keselyűnek lenni Bissau-Guineában

~

Mintegy ezer keselyű pusztult el eddig ismeretlen okokból az elmúlt két hétben Bissau-Guineában – közölte a Vulture Conservation Foundation (VCF). A ragadozómadarak elhullását először február 23-án észlelték, amikor kétszáz madártetemre bukkantak, majd hirtelen négyszázra, majd hatszázra emelkedett az elpusztult állatok száma, amely ma már megközelíti az ezret – derül ki a szervezet közleményből. A fajmegőrző szervezet illetékesei bátorítónak nevezeték, hogy az utóbbi néhány napban nem történt elhullás. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a ragadozómadarak pusztulásának oka még mindig nem ismert. Ezért létfontosságú azonosítani és semlegesíteni haláluk okát. Ez a páratlan…

Olvass tovább>>

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén

~

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra. A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei. A tudósok kimberlit kőzeteket vizsgáltak, amelyek a gyémántbányászat alapjait képezik. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. Időnként vulkáni eredetű kőzetek ilyen kimberlitbe zárt gyémántokat rejtenek. „A kutatók számára a kimberlitek olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat…

Olvass tovább>>

Valószínűleg a legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött kicsiny lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a…

Olvass tovább>>

A kőkorszaki szakik is úgy használták a „közösségi hálót”, mint a mai ember

~
kőkorszak

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat. A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték…

Olvass tovább>>

Nem pusztult el több erdő tavaly az Amazonas térségében a tűz miatt, mint átlagosan az elmúlt 17 évben

~
őserdő

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma. Az Amazonas térségében megszokottak az erdőtüzek, de a klímaváltozás és az erdőirtás miatt évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg velük kapcsolatban. A tavaly pusztító tüzek nagy nemzetközi figyelmet keltettek, megnőtt az igény a friss adatok iránt, különösen Brazíliát illetően. A friss adatokat azonban eddig nem hasonlították össze a hosszú távú megfigyelésekkel. A Remote Sensing folyóiratban részletesen publikált tanulmány kutatói az Európai…

Olvass tovább>>

„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember

~

A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt. A mai Lazio tartományban, a…

Olvass tovább>>

Kétezer éves magokból növesztenek datolyapálmákat Izraelben

~

Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba. Az Ádámnak, Jónásnak, Urielnek, Boáznak, Juditnak és Hannának elnevezett magokat különböző régészeti lelőhelyeken fedezték fel, majd Dél-Izraelben csíráztatták, és palántákat neveltek belőlük. Nem először keltettek életre több ezer éves datolyát: 2008-ban arról számoltak be, hogy egy Masszadán, Heródes Holt-tenger melletti várában talált 1900 éves magból csíráztattak ki új, hímnemű növényt, amit…

Olvass tovább>>

Szászhúszezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak Szlovéniában

~

Egy 120 ezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építése során, ezért az érintett szakaszon egyelőre leállnak a munkálatok – közölte hétfőn az építési munkálatokért felelős 2TDK cég. Az őslény maradványait feltáró ásatások három hétig tartanak majd – tették hozzá. A leleteket a délnyugat-szlovéniai Crni Kal közelében találták. A lelőhely egy több négyzetméteres karsztüreg, amely legfeljebb tíz méter mély lehet. A felszínre került fosszíliák egy 35 centiméternél rövidebb komplex csontból, egy hosszú csontból és egy lapos csontból, valamint néhány egy centiméteres csontdarabból állnak. A csontok törékenyek és korhadtak,…

Olvass tovább>>

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

~
Lunda madár

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem és a Dél-izlandi Természetkutató Központ szakemberei leírták, hogy az északi lundák miként vakarják testüket gallyakkal. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos példát találtak arra, hogy fákon élő madarak eszközöket használnak. Megfigyeltek varjakat, amint számos célra eszközt alkalmaztak, papagájokat, amelyek kövekkel törtek fel kagylókat. Tengeri madarak eszközhasználatát azonban még soha nem tapasztalták. Mivel számos ilyen madárfajnak viszonylag kicsi az agya, azt hitték róluk, hogy nincs meg a képességük az eszközhasználatra –…

Olvass tovább>>

Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítani egy kísérletben

~
egér

Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítaniuk egy kísérletben ausztrál tudósoknak. A Queenslandi Egyetem kutatói az ivóvizükbe adagolt szer segítségével javítottak a szaporodáshoz már idős nőstények termékenységi rátáján – írta a ScienceDaily.com a Cell Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A kutatók egy beavatkozást nem igénylő, úgynevezett nem invazív kezelést fejlesztettek ki, mellyel fenntartható vagy helyrehozható a petesejtek száma és minősége, ami az idősebb nőknél a várandósság létrejöttének legnagyobb akadálya. A Hayden Homer professzor vezette kutatócsoport azt találta, hogy a petesejtek minőségének romlása egy speciális molekula mennyiségének csökkenése számára írható. Ez…

Olvass tovább>>

A baktériumokat új módon megölő antibiotikumot fedeztek fel

~
baktérium

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban. Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók egereken demonstrálták, hogyan képesek ezek az új antibiotikumok blokkolni az olyan fertőzéseket, amelyeket a gyógyszereknek ellenálló Staphylococcus aureus baktériumcsoport okoz. Eredményeiket a Nature című lapban mutatták be. „A baktériumok sejtjeik körül fallal rendelkeznek, mely…

Olvass tovább>>

Egységes módszerrel készült agyagtéglákból építkeztek hétezer éve a Jordán völgyében

~

Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen. Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban. A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger…

Olvass tovább>>

Mindannyian egy kicsit neandervölgyiek vagyunk

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt. Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik. A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd harmincezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos…

Olvass tovább>>

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók

~

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók, a Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak. A fosszíliát még az 1980-as évek elején találták, de mivel a paleontológusok nem tudták, mivel van dolguk, a lelet a Wisconsini Egyetem Geológiai Múzeumába került. Az Ohiói Otterbein Egyetem kutatócsoportja Andrew Wendruff vezetésével csak 2016-ban kezdte vizsgálni a múzeum gyűjteményét és fedezett fel két skorpióhoz hasonlító fosszíliát. Az állatok torán hét lemezt figyeltek meg. A fiatalabb skorpiófosszíliákon csak hat ilyen lemez van, a ma élőkén öt. A tudósok…

Olvass tovább>>