Címke: tudomány

A vörösiszap kezelésére dolgoznak ki új megoldást az SZTE kutatói

~
vörösiszap

A timföldgyártás egy veszélyes mellékterméke, a vörösiszap kezelésére dolgoznak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Sipos Pál professzor vezette kutatócsoportjának munkatársai. A felsőoktatási intézmény közleménye szerint a projektet vezető Emirates Global Aluminium éjjel-nappal működő gyára évente kétmillió tonna timföldet termel. Ez körülbelül ugyanennyi vörösiszap képződésével jár, és a dubai csak egy a világon működő számos timföldgyár közül. A Földön évente mintegy 160-170 millió tonna timföldet termelnek, az évek során felhalmozódott vörösiszap mennyisége mára több milliárd tonnára becsülhető. A vörösiszap felfogható betontárolókban, ami ugyan olcsó, de veszélyes tárolási mód: egy…

Olvass tovább>>

Kutatás: rekordsebességre gyorsult a globális felmelegedés

~
globális felmelegedés

Minden korábbinál nagyobb, évtizedenként 0,2 Celsius-fok feletti sebességre gyorsult az ember okozta globális felmelegedés – mutatta ki egy friss felmérés. A Leedsi Egyetem nemzetközi klímakutató intézetének igazgatója, Piers Forster vezette vizsgálat megállapításai szerint a globális földfelszíni átlaghőmérséklet a 2013-2022 közötti évtizedben átlagosan 1,14 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdetének – az 1850-1900 közötti időszak – szintjét, 2022-ben pedig már 1,26 Celsius-fokkal. A 2010-2019-es időszakot tekintve még 1,07 Celsius-fok volt az eltérés a bázisidőszakhoz képest. Az indikátorok – fejleményeket jelző mutatók – arra utalnak, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés „példátlan…

Olvass tovább>>

Vizsgálják a globális villámtevékenységet

~
villám

A soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai több mint tíz ország kutatóival együttműködve vizsgálják a globális villámtevékenységet, hogy teljesebb képet kapjanak a bolygó klímájának állapotáról. A Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában közelmúltban publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. A kutatók egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul. A vizsgálat során a világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a…

Olvass tovább>>

Áttörést értek el az endometriózis kutatásában ausztrál tudósok

~
endometriózis

Ausztrál tudósok olyan áttörést értek el a női meddőségi esetek majdnem egyharmadának hátterében álló, gyakran nagy fájdalommal járó endometriózis kutatásában, amely hatékonyabbá teheti az ismeretlen eredetű betegség kezelését – adta hírül a The Guardian. A Sydney-ben működő Királyi Női Klinika kutatói szöveteket tenyésztettek ki az endometriózis összes ismert típusából, és összehasonlították, hogy ezek a különböző szövetfajták hogyan reagálnak a kezelési módokra. A kutatás eredményeként az orvosok ezentúl célzottan más-más kezelést írhatnak elő az endometriózis típusától függően, ami hatékonyabbá teszi a gyógyítást. Jason Abbott, a klinika szülész-nőgyógyász professzora szerint ez a…

Olvass tovább>>

Több mint 50 ráktípust kimutató vérvizsgálatot teszteltek biztató eredményekkel

~
sejt

Ígéretesnek mutatkozik egy új, több mint ötven ráktípust kimutató vérvizsgálat a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) nagyszabású vizsgálata szerint – írja a BBC. Az új vértvizsgálatot ötezer olyan emberen próbálták ki, aki daganatos betegségre utaló tünetekkel kereste fel háziorvosát Angliában vagy Walesben. A vizsgálat a ténylegesen rákos esetek 75 százalékában helyes diagnózist adott a vérminta alapján. A pozitív esetek 85 százalékában pedig a teszt felfedte a daganatos elváltozás kiinduló pontját is, ami azért fontos, mert segít célzottan meghatározni, milyen jellegű további vizsgálatokra van szükség. A negatív teszteredményt mutató esetek 2,5…

Olvass tovább>>

Megújult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács

~
Csák János

Megújult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), a kormány tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A szaktárca közleményében kiemeli, hogy a tizenkét tagú tanácsban a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer minden szereplője, vagyis a tudományok, a gazdaság és az állam képviselői kaptak helyet. Az új tagokat, illetve azon régi-új tagokat, akiknek kinevezése lejárt, a tudománypolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki három évre. Az NTT meghatározó szerepet játszik az új innovációs stratégia, a Neumann János Program tekintetében is. A testület…

Olvass tovább>>

Állítólag kiiktatta irányítóját egy MI-vezérelt drón egy szimuláció során

~
drón

Az amerikai hadsereg egyik szimulációja során egy mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt drón – annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a megbízatását – váratlanul úgy döntött, hogy kiiktatja a vezetőjét, hogy ne tudjon beavatkozni. Tucker Hamilton ezredes, az amerikai légierő mesterséges intelligenciával végzett tesztjeinek és műveleteinek vezetője egy májusi, Londonban tartott szakmai tanácskozáson elmondta: a teszt során az MI „igencsak váratlan stratégiához folyamodott célja elérése érdekében”. A szimuláció során a mesterséges intelligencia által irányított drónnak az volt a feladata, hogy pusztítson el egy ellenséges légvédelmi rendszert. Az MI arra jutott, hogy…

Olvass tovább>>

Átadták az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia díjait

~
Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője a 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia díjátadója után 2023. június 3-án. MTI/Hegedüs Róbert

Átadták az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) díjait szombaton a fővárosban. A két napon át a Budapesti Műszaki Egyetemen lezajlott döntő résztvevői közül tíz pályaművet ismertek el. „Innováció egyenlő jövőképesség, a receptje pedig a diákok, a tehetséggondozó tanárok és jó egyetemek, kutatóhelyek hármasából áll össze. Ebből tudjuk Magyarországot olyan innovációs nagyhatalommá tenni, amely a hazai kreativitást tudja megmutatni” – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a díjátadón. Ennek érdekében felrázták a magyarországi egyetemeket, az innovációs ökoszisztéma áll a minap indított Neumann…

Olvass tovább>>

Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás miatt

~
Hőség

Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – írta a The Guardian. A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, és ez azt jelenti, hogy 2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között. A tudósok szerint ennek következtében akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok. Ha sikerülne…

Olvass tovább>>

Másfélfok: még fejfájósabb évtizedek jöhetnek

~
migrén fejfájás

Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei – közölte keddi cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál. „Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is” – írta Szabó Amanda Imola meteorológus,…

Olvass tovább>>

Agyimplantátum segítségével újra jár egy lebénult férfi

~
agy implantátum

Elektronikus agyi implantátumok segítségével ma már újra jár egy lebénult férfi: a hollandiai Gert-Jan Oskam egy tizenkét évvel korábbi biciklibaleset óta mozgásképtelen volt – számolt be a BBC. Az agyi implantátumok a gerincén lévő második implantátumon keresztül vezeték nélkül továbbítják az agyi elektromos jeleket a lábaiba és a lábfejeibe. Bár az orvosi megoldás egyelőre kísérleti szakaszban van, az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot – jelezte egy vezető brit gerincgyógyászati jótékonysági szervezet. „Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki újra járni tanul” – mondta Oskam a BBC-nek. A férfi most már…

Olvass tovább>>

A sugárkezelés miatt kialakuló fáradtságérzet egyik okát fedezték fel magyar kutatók

~
tudós

Magyar kutatók részvételével fejtették meg a sugárkezelést követően gyakran kialakuló krónikus fáradtságérzet egy okát – közölte a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. A közlemény szerint a daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sugárkezelést követően gyakran jelentkezik krónikus levertség, fáradtságérzet. A korábban elterjedt álláspont szerint ennek hátterében a nagyszámú sejtpusztulás miatt kialakuló gyulladásos állapot áll. A folyamatot Hermann L. Andrea, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza és Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője irányította, húsz…

Olvass tovább>>

Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével

~
baktérium

Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével – írta a BBC. A mesterséges intelligencia segített leszűkíteni a több ezer potenciális vegyületet arra a maroknyira, amelyet aztán a kutatók a laboratóriumban teszteltek. Az eredmény egy erős, kísérleti antibiotikum, az abaucin. Kanadai és amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia segítségével jelentősen felgyorsítható az új gyógyszerek felfedezése. Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, azonban az elmúlt évtizedekben a baktériumok egyre ellenállóbbá váltak a már létező gyógyszerekkel szemben. Becslések szerint évente több mint egymillió ember hal meg olyan fertőzésekben, amelyek ellenállnak az antibiotikumos…

Olvass tovább>>

Ötven éve eltűnt teherhajó roncsaira bukkantak a Tasmania partjainál

~
MV Blythe Star - tasmániai hajóroncs

Ötvenéves rejtélyre adhat magyarázatot, hogy az ausztrál kontinenstől délre, Tasmania partjainál a tenger alatti földcsuszamlást vizsgáló kutatók megtalálták az MV Blythe Star hajó roncsát – számolt be a The Guardian. Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) vizsgálata megerősítette hajóroncs helyét, csaknem ötven évvel azután, hogy MV Blythe Star elsüllyedt. A teherhajó 1973. október 13-án járt szerencsétlenül, amikor Tasmania fővárosából, Hobartból a King-szigetre indult, előbb jobbra kezdett dőlni, majd ellepte a víz és felborult. A legénység tíz tagja egy felfújható mentőtutajra szállt, és kilenc napot töltött a tengeren az egyre romló…

Olvass tovább>>

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

~
Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Dél-Dalmáciában

Hétezer éves út maradványaira bukkantak horvát régészek a tenger alatt Soline település közelében, Korcula szigetén, Korcula várostól mindössze két kilométer távolságra – közölte vasárnap a zárai (Zadar) egyetem. Búvárrégészek a tengeri iszap lerakódásai alatt fedezték fel a gondosan kövekkel kirakott utat, amely összekötötte a mesterségesen létrehozott őskori települést Korcula szigetének partjával. Az út négy méter széles volt, és 7000 ezer évvel ezelőtt azon jártak az emberek – tették hozzá. Az elsüllyed szigetet már korábban megtalálták, és az ott fellelt famaradványok szénizotópos kormeghatározása egyértelműen kimutatta, hogy a rajta lévő település Kr.e.…

Olvass tovább>>

Elveszítheti a gyilkos jelzőt a galóca

~
gyilkos galóca

Tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ legmérgezőbb gombájának számító gyilkos galóca toxinjának ellenszerét – írta a The Guardian. A gyilkos galóca (Amanita phalloides) számlájára írható a gombamérgezések miatti halálesetek kilencven százaléka világszerte. A gomba legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz. Kínai és ausztrál kutatók megállapították, hogy az indocianin zöld elnevezésű színezék, amelyet jelenleg az Egyesült Államokban az orvosi képalkotásban használatnak, úgy tűnik, blokkolja az alfa-amanitin toxikus hatásait. A tanulmány társszerzője, Csiao-ping Vang professzor, a kantoni Szun Jat-szen Egyetem munkatársa elmondta, hogy korábban nem…

Olvass tovább>>

Zsiráfnyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak

~

Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike. A Pueblo Blanco Természetvédelmi Területen talált leletet 2018-ban fedezték fel a tudósok, de csak – helyi idő szerint – csütörtökön mutatták be a nagyközönségnek. A dinoszaurusz csontjai olyan hatalmasak voltak, hogy az őket szállító furgon felbillent. A balesetben senki sem sérült meg, és a maradványokban sem keletkezett kár. Nicolas Chimento paleontológus elmondta: az eset után a tudósok úgy döntöttek, hogy a Chucarosaurus diripienda nevet adják a…

Olvass tovább>>

A világ nagy tavainak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta

~
kiszáradt tó

Egy friss tanulmány szerint a világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt – írta a The Guardian. Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy a világ néhány legfontosabb édesvízforrása – az Európa és Ázsia közötti Kaszpi-tengertől a dél-amerikai Titicaca-tóig – csaknem három évtizeden keresztül évente mintegy 22 gigatonnányi vizet veszített, ami megegyezik az Egyesült Államok teljes 2015. évi vízfelhasználásával. Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem felszíni vizekkel foglalkozó szakértője és a Science című folyóiratban csütörtökön…

Olvass tovább>>

Elképzelhetetlenül nagy kozmikus robbanást észlelték

~
Kozmikus robbanás: AT2021lwx

A valaha látott legnagyobb kozmikus robbanást rögzíthették csillagászok, a Naprendszer méretének százszorosát elérő tűzgömb a tudósok szerint egy szupermasszív fekete lyuk által beszippantott hatalmas gázfelhő miatt keletkezhetett. A The Guardian beszámolója szerint a nyolcmilliárd fényévnyi távolságban észlelt robbanás több mint tízszer fényesebb, mint bármely eddig ismert szupernóva. A kutatást vezető Philip Wiseman, a Southamptoni Egyetem csillagásza elmondta, hogy a robbanás fénye egy évig észrevétlen maradt, de azóta fokozatosan egyre intenzívebbé vált. Csak akkor mérték fel a robbanás elképesztő méreteit, amikor a további megfigyelések során meghatározták a távolságát. Wiseman kifejtette, hogy a…

Olvass tovább>>

Kisfilmsorozat mutatja be a bölcsészettudományokat

~
Művészettörténeti Intézet filmsorozat

Kilencrészes videósorozatot indított a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) a Katt(anj) a tudományra! projekt részeként. A hetente jelentkező 10-15 perces epizódok mindegyike egy-egy önálló tudományterület működését mutatja be a BTK munkatársainak szemszögén keresztül. A kisfilmek körbejárják a művészettörténet, a régészet, a néprajz, a történettudomány, az irodalomtörténet, a filozófia, az archeogenomika, a klasszika-filológia vagy a zenetudomány aktuális kérdéseit, az itt dolgozó kutatók munkájának hátterét és motivációit – olvasható a BTK közleményében. A kisfilmek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például miként lesz valakiből a bölcsésztudományok kutatója. Milyen példaképek, meghatározó tanárok tudják alakítani a tudományos életpályákat?…

Olvass tovább>>