Elismerik a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer folyamatban lévő átalakítását az EU által felkért független szakértők, akik jelentésükben rámutattak, hogy a terület valódi, strukturális megújulása változást hozhat a gazdaságban is a magyar tudományos kiválóság és az innovatív, nemzetközi vállalatok jelenlétének kiaknázásával és az állami k+f ráfordítás fenntartható növelésével.
A 2014 decemberében kezdeményezett és a hazai kutatási és innovációs rendszer meghatározó szereplőivel folytatott konzultációkon alapuló értékelési folyamat az új versenypályázati rendszer kialakításával és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) létrejöttével párhuzamosan zajlott, és főbb megállapításai visszaigazolták, hogy a döntéshozók a már elindított intézményi változásokkal, programokkal a leginkább fejlesztendő területeket vették célba. A jelentés következtetéseit és ajánlásait az NKFIH által szervezett bemutatón vitatják meg a kormányzat, az egyetemek és kutatóintézetek, valamint az innovatív vállalkozások képviselői.
Az Európai Bizottság által felkért független szakértői panel főbb megállapításai kitérnek arra, hogy elengedhetetlen a KFI szereplők állami finanszírozásának fenntartható növelése, továbbá olyan stratégiai vízióra van szükség, amelyet magukénak éreznek a különböző kormányzati szervek, és amely a társadalom által elfogadható és az érintettekkel történő folyamatos párbeszéd során alakul ki. Emellett, a közös jövőkép megteremtése érdekében erősíteni szükséges az NKFIH és a tágabb tudományos és innovációs közösség közti folyamatos strukturált párbeszédet és ezek hozzájárulását a hivatal tevékenységeihez. A közfinanszírozású KFI rendszer minőségének és hatékonyságának növelése érdekében a programok és projektek értékelési és finanszírozási mechanizmusát a nemzetközi szakértői értékelési sztenderdeknek megfelelően kell kialakítani. A kutatói karrierlehetőségeket és munkafeltételeket vonzóbbá kell tenni, különösen a fiatal kutatók számára. A szakértők szerint szélesíteni szükséges a magyarországi innovációs bázist, amely jelenleg néhány meghatározó vállalatra koncentrálódik és pozitív gazdasági hatások elérésének érdekében kulcsfontosságú az intenzívebb együttműködés a tudományos szféra és az innovatív vállalkozások között.
A nemzetközi szakértők az NKFIH létrejöttével 2015 eleje óta zajló rendszerszintű átalakítási folyamatok közepette végezték munkájukat, számos esetben pusztán a változások szükségességét rögzítve, az elindított folyamatok eredményeit még nem realizálva. A szakpolitikai ajánlások megfogalmazásával párhuzamosan az NKFI Hivatal további feladatokat valósított meg a hazai rendszer megszilárdításával kapcsolatban.
A következtetések kapcsán Pálinkás József, az NKFIH elnöke elmondta: örömteli, hogy a szakértők megerősítik, biztosítani kell a hazai kutatásfejlesztés és innováció fenntartható finanszírozását és a hazai kutatóhelyek, valamint innovatív vállalkozások közötti intenzívebb együttműködésre ösztönöznek. A KFI stratégia kidolgozására vonatkozó javaslat kapcsán kiemelte, hogy a versenypályázati rendszer felhívásainak meghirdetése az érintettek bevonásával kidolgozott Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia alapján történt, melyet a szakértői javaslatok nyomán fokozottan szem előtt tartanak a jövőben is. „A pályázati értékelést érintő javaslatok visszaigazolják számunkra, hogy célszerű volt az anonim szakértők bevonására és a többszintű testületi értékelésekre épített bírálati rendszer megerősítése 2015-ben” – hangsúlyozta Pálinkás József, hozzátéve, hogy az NKFI Hivatal a jövőben is fórumot teremt az értékelőknek és pályázóknak, amelyek lehetőséget adnak kölcsönös visszajelzésekre. Pálinkás József elmondta még, hogy többek között a posztdoktori felhívás megújításával válaszolt a Hivatal a kutatói utánpótlás biztosításának szükségességére, mely az EU-s szakértői panel szerint is fontos kihívás. A vállalatok és kutatóhelyek kapcsolatának erősítését célzó felvetés kapcsán az NKFI Hivatal elnöke hangsúlyozta: a versenypályázati portfólióban a pályázati felhívások egy csoportja kifejezetten a tudástranszfert, a vállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek közötti együttműködést ösztönzi.
A meghatározó hazai szereplők bevonásával zajló konzultációkra építve a 2016 szeptemberére elkészült szakértői Peer Review jelentés következtetéseit 2016. szeptember 20-án az Európai Bizottság kutatási és innovációs ügyekért felelős főigazgatója, Robert-Jan Smits, valamint a jelentést elkészítő szakértői panel tagjai a konzultációs folyamatban résztvevő kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, vállalkozások képviselői előtt prezentálják.
A Horizont 2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz (Policy Support Facility, PSF) keretein belül megvalósuló független szakértői értékelési folyamat (Peer Review) az Európai Bizottság új kezdeményezése, amely a tagállamokat a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében támogatja,amelyhez az NKFI Hivatal jogelőd szervezete csatlakozott 2014 végén. Az önkéntes alapon elindítható folyamat az érintett tagállamok döntéshozóit támogatja KFI szakpolitikájuk alakításában, továbbfejlesztésében, tanácsokkal szolgál a nemzeti KFI stratégiák, programok és intézményrendszer értékelésében és a fejlesztendő kulcsterületek azonosításában.