A kormány 7,8 milliárd forintos támogatásával új agrár-innovációs központ épülhet Martonvásáron – jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán Budapesten. Lovász László a távirati irodának azt is elmondta: ha jövőre, hároméves elnöki mandátuma lejártával jelölik, szívesen folytatná a munkát a szervezet élén.
Az új agrár-innovációs központ építéséről Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese hangsúlyozta: a beruházás eredményeként egy telephelyre kerülhetnek az MTA agrárkutató intézetei, mindez pedig korszerű körülmények között ad lehetőséget a molekuláris szinttől a termesztésig mindent részkérdést magába foglaló komplex kutatások folytatására a Magyarországon kiemelt fontosságú gabonanemesítés és termesztés területén.
Az új kutatócentrummal együtt a beruházás részeként egy mezőgazdasági ipari park, valamint egy látogatóközpont is létrejöhet Martonvásáron, utóbbi helyszínen a kutatások módszereivel, eredményeivel ismertetik majd meg a látogatókat – tette hozzá Barnabás, aki az MTI kérdésére hangsúlyozta azt is: összhangban a hatályos jogszabályokkal, a szabadföldi kísérleti fázisban nem fognak genetikailag módosított (GMO) növényekkel kutatásokat folytatni.
Lovász elmondta: a társadalmat leginkább érintő témákat figyelembe véve új akadémiai programokat indítanak el, vagy folytatnak bővített formában tovább a víz és környezet kérdése, valamint az oktatási szakmódszertan kutatása terén.
Az MTA új bizottságot állított fel a magyarországi folyók és tavak vízhozamának, hajózhatóságának, az energiatermelés kérdéseinek, valamint a globális klímaváltozásnak a természetes vizekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára. Az új bizottságtól heteken belül kidolgozott javaslatok várhatók – fűzte hozzá az MTA elnöke. Figyelmet fordítanak a számba vett kérdések nemzetközi jogi vetületére is, hiszen legnagyobb folyónk, a Duna nemzetközi folyam, így esetében határokon átívelő együttműködésekre van szükség.
Lovász beszélt arról is, hogy egy éve 15 kutatócsoport foglalkozik szakmódszertani kutatásokkal, köztük az oktatás terén jelentkező új kihívásokkal és a technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségekkel. A kutatók eredményeiket hamarosan egy konferencia keretében mutatják be, ezt követően várhatóan megemelt keretösszeggel folytathatják további négy évig a tavaly megkezdett munkát. Ezek a kutatások a köz- és felsőoktatás hosszú távú fejlesztését szolgálják, szemben a rövidebb távú politikai döntések meghozására hivatott oktatási kerekasztal munkájával, ahol az Akadémia szintén képviselteti magát.
Török Ádám főtitkár a sajtótájékoztatón az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) szakmai átvilágításáról beszélt, amit az intézmény tavaly feltárt több száz millió forintra rugó fedezethiánya miatt indítottak el.
A rendelkezésre álló részeredmények alapján a négy intézetből és egy képalkotó központból álló szervezeti egységben 44 kutatócsoport dolgozik, amelynek egyharmada kiváló, a nemzetközi tudományos versenyben is helytálló, míg 40 százaléka jónak mondható munkát végez. A kutatócsoportok 20 százaléka esetén lesz szükség komolyabb, nem csupán az erőforrások felhasználását érintő átalakításokra, míg 8-9 százalék esetében várható a megszüntetés.
Február végéig születik meg a TTK független külső cég által történő pénzügyi átvilágítása, ezt követően döntenek az átalakításokról, amelynek részeként elbocsátások is várhatóak. Török szerint vannak kutatók, akiknek a tudományos teljesítménye „nem éri a minimumot sem”, mások a megszüntetendő kutatócsapatokból átkerülhetnek más egységekhez.