Átfogó kutatási programokat indítana a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azért, hogy a magyar kutatók sikeresebbek legyenek a nemzetközi pályázatokon. Minderről Lovász László, az MTA elnöke beszélt a tudományos testület honlapján hétfőn megjelent interjúban. Lovász szerint szeretnék jelentősen bővíteni az akadémia aktivitását az ország fontos kérdéseit, lehetőségeit vizsgáló nagy kutatási programok elindításában. Ezeknek a programoknak az lenne a feladatuk, hogy kijelöljék a témában folytatandó kutatások fő irányait, megszervezzék a kutatásokat, illetve tudományosan megalapozott, független véleményeket készítsenek a társadalom, a döntéshozók és adott esetben a versenyszféra számára az országnak fontos, stratégiai kérdésekben…
Olvass tovább>>Címke: MTA
Szegedi kutatók a hatékonyabb antibiotikum fejlesztéséhez készítettek térképet
Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel előre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését. A kutatás eredményeiről Kintses Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, a mikroorganizmusok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Ez sok fejtörést okoz az emberiségnek, próbálják visszaszorítani azokat például antibiotikumokkal – magyarázta. A kutató közölte, hogy ez az alkalmazkodás, evolúció a sejtek „mellékreakcióiból” származik, de ezzel a tudomány eddig nem nagyon foglalkozott, az…
Olvass tovább>>Elindult a 24. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat
Az MTA Klubjában ma meghirdették a 24. Magyar Innovációs Nagydíjat. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2015. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el – tájékoztatott a jelentkezés feltételeiről Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke. Friedler Ferenc, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese kifejtette: a hivatal számára fontos a versenyképesség és a hatékonyság, az innovációnak ez utóbbiból kell erednie, mindehhez viszont finanszírozás szükséges. A versenyképességhez pedig a kormányzati támogatás. Az innovációs…
Olvass tovább>>Magyar kutatók találtak rá a marihuána „hatáshelyére”
Az idegsejtek közötti kémiai kapcsolatok (szinapszisok) és azok szabályozásának feltárása nélkülözhetetlen az agyunkat felépítő idegsejthálózatok normál működésének és kóros elváltozásainak megértéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Lendület Celluláris Idegélettani Laboratóriuma a füves cigi hatóanyagát, a THC-t is közvetítő receptorok működését vizsgálta kombinált élettani és molekuláris neuroanatómiai kísérletekben. A rekreációs célú kannabisz („füves cigi”) fogyasztásakor a szervezetbe jutó hatóanyagot, a THC-t az úgynevezett CB1 kannabinoid receptorok közvetítik. Az agy normális működése során az idegsejtek által termelt endokannabinoidok hatását is közvetítő CB1 receptorok az idegsejtek hosszú nyúlványainak felszínén találhatók, azonban mennyiségük és az általuk okozott hatás…
Olvass tovább>>Meglepően fiatal bolygó a Plútó
Első alkalommal látogatta meg űreszköz a Plútó rendszerét: a mintegy tíz éve úton lévő New Horizons űrszonda 2015. július 14-én 12,5 ezer kilométerre haladt el a törpebolygó mellett. Első adatai meglepően fiatal felszínű, változatos hegyvidékkel rendelkező, aktív égitestet mutattak, amelynek a felszínén viszonylag ritkák a nagy kráterek. A tapasztalatokat Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjához tartozó Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa összegezte. A szakértő szerint egyértelműen sikeres volt a New Horizons űrszonda elhaladása a Plútó és holdjai mellett. A közelítés során minden a tervek szerint zajlott, az űreszköz…
Olvass tovább>>Csillagászati észlelési pályázatot hirdettek középiskolásoknak
Távcsöves észlelési pályázatot hirdetett meg középiskolásoknak Határ a csillagos ég címmel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) a fény nemzetközi éve alkalmából. A versenyen magyarországi, vagy határon túli magyar nemzetiségű, 14-18 év közötti középiskolás diákok vehetnek részt, a háromfős csapatok Piszkés-tetőn, az ország legnagyobb csillagvizsgálójában végezhetnek távcsöves megfigyeléseket. A pályázóknak egy olyan, októberben Magyarország területéről látszó égi objektumot kell kiválasztaniuk, amelyet az MTA CSFK Piszkés-tetői Obszervatóriumának 60/90/180 centiméteres Schmidt-teleszkópjával meg szeretnének örökíteni. A diákok valódi tudományos munkát végezve ismerhetik meg a 21. századi csillagászati megfigyelési technikákat,…
Olvass tovább>>Az MTA és az Audi együtt fejleszti a jövő autóit
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémia és az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. 2015. június 25-én. Az Akadémia a felfedező kutatások eredményeivel járul hozzá a Győrben folyó, kiemelkedő színvonalú járműipari kutatásokhoz, jelenlétével egyidejűleg kiemelve a nyugat-magyarországi régió műszaki és természettudományos kutatásainak támogatását. Az együttműködés bázisaként az MTA új kutatóközpontot alapít Győrben. A Járműtechnológiai Kutatások Kiválósági Központja (J3K) a győri Széchenyi István Egyetemen jön létre, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) és a győri egyetem közreműködésével. Az új kutatóközpont működését az MTA, az Audi Hungaria, az egyetem és…
Olvass tovább>>„Messze látó tudomány” – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe
Lovász László elnök köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget. 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánították. A…
Olvass tovább>>Új kullancsfajt azonosítottak magyar kutatók
Az Ixodes ariadnae nevet kapta az az eddig ismeretlen, denevérekről és denevérbarlangokból kimutatott kullancsfaj, amelyet széles kutatói összefogás keretében az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) részvételével fedeztek fel hazánkban magyar kutatók.
Olvass tovább>>Ma kezdődnek a Straub-napok az MTA Szegedi Biológiai Központjában
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központjában (SZBK) tavaly elért legfontosabb eredményekről számolnak be az intézet alapítója, Straub F. Brunó nevét viselő éves konferencián.
Olvass tovább>>Tudomány az élhetőbb környezetért
A különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, valamint minél korábbi és eredményesebb felderítésükről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Bizottságának (KEB) tagjai a testület kihelyezett ülésén, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben.
Olvass tovább>>Energiakutatási együttműködést kötött az MTA és az Óbudai Egyetem
Együttműködési megállapodást ír alá 2013. március 26-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontja és az Óbudai Egyetem. A két intézmény a tudományos kutatásban és az ahhoz kapcsolódó doktori képzésben dolgozik együtt.
Olvass tovább>>Protonterápiás kutató központ lehet a következő nagy debreceni beruházás
Egy protonterápiás kutató és gyógyító központ létrehozása lehet a következő évek legnagyobb debreceni beruházása, a város pedig tovább halad a magas hozzáadott értékkel dolgozó iparágakra épülő stratégiáján – jelentette be Kósa Lajos polgármester Debrecenben.
Olvass tovább>>Közpénzből közkincs: az MTA is a szabad hozzáférés elvét vallja
Bárki számára elérhetővé válnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közpénzből létrehozott tudományos eredményei.
Olvass tovább>>Tehetséggondozó műhelyeket fejleszt a Pannon Egyetem
A „Tudományos képzések műhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen” című projekt célja olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetőséget biztosítanak a tehetséges hallgatóknak kutatómunkájuk fejlesztésére.
Olvass tovább>>A jövő IT-technológiája érkezik a Wigner Adatközpontba
Felavatták az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) együttműködésében Csillebércen megvalósuló Wigner Adatközpont első géptermét – adta hírül honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Olvass tovább>>A fejlesztések éve volt 2012
Míg a tavalyi év az akadémiai kutatóhálózat megújításának éve volt, az idei a fejlesztéseké, amit a Magyar Tudományos Akadémia 2011-hez képest 7,7 milliárd forintos (20 százalékos) többlettámogatása tett lehetővé – hangsúlyozta az MTI-nek Pálinkás József a 2012-es eredményeket elemezve.
Olvass tovább>>A világ élvonalában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
A világ élvonalába tartozik a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete (KOKI) – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke azon a hétfői tudományos ülésen, amelyet a budapesti intézményben uniós forrásokból elvégzett 120 millió forintos fejlesztés kapcsán rendeztek.
Olvass tovább>>A felfedező kutatások jelentik a tudomány jövőjét
A felfedező kutatások az eredeti, nagy felismerések, az innováció kultúrájának megteremtői, „nem kevesebb múlhat rajtuk, mint a tudás, a társadalmi és gazdasági működés jövője”, ezért szól 2012-ben az ünnep a felfedező tudományról – véli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Olvass tovább>>Kiemelkedő kutatókat díjaztak a tudomány ünnepén
Kimagasló kutatói teljesítményeket díjaztak a magyar tudomány ünnepének (MTÜ) hétfői nyitórendezvényén az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában: heten vehették át Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére szolgáló Eötvös József-koszorút.
Olvass tovább>>