A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői megnyitóján Budapesten.
Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét – emlékeztetett a kormányfő, aki szerint ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett.
Orbán elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy. Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.
A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért, ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat – fogalmazott az akadémia közgyűlésén a miniszterelnök, de kijelentette, a kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele.
Orbán köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben öt kutatócsoporttal és ötszázmillió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott.
A kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhetően:
- 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) új épülete
- a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány
- a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordítanak
Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es egy százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.
Beszédében Orbán felidézte, 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és – noha mára visszafizette IMF-hiteleit – államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható, a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.
A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.
Orbán üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.