A kutyák is képesek „mentális időutazásra”, azaz olyan múltbeli eseményekre is képesek emlékezni, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni azokat – igazolták innovatív kísérleteikkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudósai. A Current Biology című rangos tudományos folyóirat aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint a kutyák olyan összetett eseményeket is képesek felidézni, mint például az egyszerűbb emberi cselekvések – írta az MTI-nek elküldött közleményében a kutatócsoport. „Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása…
Olvass tovább>>Címke: Kutatás
Új eredmények az axion-kutatásban
Az ELTE és a Wuppertali Egyetem munkatársainak vezetésével végzett kutatásról a Nature 2016. november elején írt. A tudósok az axion részecske tömegéről tettek közzé új eredményeket. A szakemberek, köztük az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói – Fodor Zoltán egyetemi tanár, Katz Sándor tanszékvezető egyetemi tanár és Pittler Ferenc tudományos munkatárs – közleményükben minden eddiginél pontosabb jóslatot adtak az axion nevű hipotetikus részecske tömegére. Ez a részecske, amelyet kísérletekben eddig még nem sikerült kimutatni, egyszerre adhat magyarázatot a fizika két nagy rejtélyére: a sötét anyag mibenlétére és a kvarkokat nukleonokká összetartó erős kölcsönhatás egy furcsa, mindeddig megmagyarázatlan…
Olvass tovább>>Új állategészségügyi rendszert fejlesztenek Komáromban
A Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással megkezdte egy új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszer kifejlesztését – tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója a távirati irodát. Vida Sándor elmondta, a két évig tartó munka során folyékony és szilárd kiegészítő takarmányokat és gyógyhatású anyagokat fejlesztenek, amelyek javítják a tejelő tehenek teljesítményét az ellés után, illetve a teljes tejtermelő időszak alatt. A projekt része a kényszeritató, úgynevezett drencselő készülékek fejlesztése. Az eszközből készül egy alap változat, amellyel egy ember dolgozhat és a tehenek kezeléséhez szükséges kényszeritatást gyorsan, az állatok…
Olvass tovább>>A tasmán ördög anyateje legyőzheti a szuperbaktériumokat
Az erszényes ördög (tasmán ördög) anyateje segíthet az antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumok elleni harcban ausztrál kutatók szerint. A Sydneyi Egyetem kutatói felfedezték, hogy az erszényes ördög anyatejében lévő peptidek megölik a rezisztens baktériumokat, köztük a meticillinnek ellenálló Straphylococcus aureus (MRSA) baktériumot és az enterococcus baktériumot. A kutatók azért vizsgálták az erszényes ördögöt, mert az utódoknak születésükkor alulfejlett immunrendszerük van, ám anyjuk baktériumokkal teli erszényében mégis felnőnek. „Úgy véljük, ez vezetett az erszényeseknél ezen peptidek elterjedéséhez. Az erszényeseknek több peptidjük van, mint az emlősöknek. A tasmán ördögnél hatot találtunk, miközben az…
Olvass tovább>>Régi-új módszert alkalmaznak a fehérjeszerkezet-elemzésben
A kutatók által kifejlesztett új térszerkezet-diagnosztikai eljárás közelebb vihet minket többek között a 2-es típusú cukorbetegség hatékonyabb terápiájának kialakításához is. Az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak közös publikációját borítóján közölte Európa kiemelt kémiai folyóirata, a Chemistry – a European Journal. A kutatók arra a kérdésre kerestek választ, hogy fehérjék térszerkezetvizsgálata során hogyan lehet kihasználni azt, amikor két aromás oldalláncú aminosav – jelen esetben a triptofán (Trp) és a tirozin (Tyr) – térben közel helyezkednek el egymáshoz, s így egy molekuláris jelzőrendszert (szenzort) alkotnak. E két aminosav önmagában is…
Olvass tovább>>Már a Széchenyi István Egyetemnek is van szuperszámítógépe
Új szuperszámítógépet adtak át kedden a győri Széchenyi István Egyetemen (SZE) a világ egyik vezető infokommunikációs vállalata, a Huawei Technologies és az intézmény között idén májusban aláírt stratégiai együttműködés első lépéseként. A nagy számítási képességű számítógép új kutatási lehetőségeket nyit és hozzájárul ahhoz, hogy az intézményben nemzetközi szinten is elismert mérnököket képezhessenek. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a számítástechnika és az infokommunikáció a következő években tovább terjeszkedik majd az élet szinte minden területére, így egyre több mérnökre és magasan képzett informatikusra…
Olvass tovább>>A hosszú szieszta a cukorbetegség jele lehet
Az egy óránál hosszabb nappali alvás a 2-es típusú cukorbetegség jele lehet egy nagy létszámú japán kutatás szerint – írta a BBC hírportálja. Több mint háromszázezer ember adatait tartalmazzák azok a tanulmányok, amelyeket a Tokiói Egyetem tudósai elemeztek, eredményeiket az Európai Diabétesz Társaság (European Association for the Study of Diabetes) müncheni ülésén ismertették csütörtökön. A kutatók azt találták, hogy akik hatvan percnél hosszabb ideig sziesztáztak, azoknál 45 százalékkal nagyobb volt a cukorbetegség kockázata a napközben egyáltalán nem alvókhoz képest. Nem találtak ilyen összefüggést, ha a napközbeli alvás negyven percnél rövidebb…
Olvass tovább>>Genetikusok fejtenék meg a Bounty lázadóinak utolsó titkát
Hajtincsek rejthetik a Bounty angol hadihajó zendülőinek egyik utolsó titkát, amelynek megfejtésében a legkiválóbb brit törvényszéki genetikusok nyújtanak segítséget. A Bounty legénységének egy része Fletcher Christian első tiszt vezetésével 1789. április 28-án lázadt fel William Bligh kapitány ellen, akit tizennyolc hű matrózával, némi vízzel és élelemmel csónakba raktak és sorsukra hagytak a Csendes-óceánon. A lázadók visszatértek Tahitira, ahol előtte állomásoztak, többen közülük azonban Christian vezetésével továbbmentek a Pitcairn-szigetre. Tudták, hogy Anglia expedíciót fog indítani az elfogásukra, de úgy vélték, a távoli szigeten nem találják meg őket. Mind a mai napig…
Olvass tovább>>Örökletes-e a prosztatarák?
A prosztatarák különböző formáinak örökletességét vizsgálták meg svéd kutatók – írta a Science Nordic portál. A Lundi Egyetem kutatói mintegy ötvenezer férfit vizsgáltak meg, akinek a testvére prosztatarákos volt. Ezeknél az embereknél harminc százalékos eséllyel jelent meg a betegség 75 éves korukig, szemben a svéd férfilakosság átlagánál mért 13 százalékkal. Még nagyobb veszélyben voltak azok, akiknek az édesapja és a testvére is prosztatarákos lett – náluk a kór előfordulási kockázatát 48 százalékban állapították meg. A prosztatarák legagresszívebb, a test más tájain is áttéteket okozó formájának örökölhetősége meglehetősen kicsi a…
Olvass tovább>>Egyszerre három halálos kórral is elbírhat egy új szer
Három halálos betegség, az afrikai álomkór, a Chagas-kór és a leishmaniasis ellen lehet hatásos egy új szer az állatokon végzett tesztek alapján – tudósított a BBC. A három kórt élősködő okozza és a szegény országokban élők millióit sújtja. A Nature tudományos lapban megjelent tanulmány alapján az új reményt jelentő szer kifejlesztését hárommillió vegyület tesztelésével kezdték, most a biztonságát vizsgálják, mielőtt az emberi klinikai teszteket elkezdenék. A három kórt hasonló paraziták okozzák, ezért vélték úgy a kutatók, hogy egyetlen terápiával meg lehet őket gyógyítani. Az afrikai álomkórt (African trypanosomiasis) a Trypanosoma…
Olvass tovább>>Négymilliárdos támogatást kap a pécsi egyetem két projektje
Egyenként kétmilliárd forint európai uniós támogatásban részesül a Pécsi Tudományegyetem (PTE) mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelését célzó kutatása, valamint háromdimenziós (3D) nyomtatási és vizualizációs központjának kialakítása – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. A PTE közleményében a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságának növelését célul kitűző, 2012-ben indult programról, amely több mint negyven kutató részvételével zajlik és eddig mintegy egymilliárd forintos uniós támogatást kapott, azt írta, a szakemberek „számos kecsegtető eredményt” értek el. Ezek rutinszerű klinikai alkalmazása azonban olyan nanotechnológiára épülő gyorstesztek (chipek) kifejlesztését követeli meg, amelyek költséghatékonyan és reprodukálhatóan képesek a klinikai minták…
Olvass tovább>>A hagyományos, irodában töltött munkanap lassan már a múltté
A „munkába mentem” kifejezés korábban a tevékenységünk mellett az úti célunkat is kijelölte. Ma már a helyzet nem ilyen egyértelmű: egyes kutatások szerint az emberek 85 százaléka problémásnak találja a hagyományos irodai figyelem-összpontosítást. A Leitz felmérése szerint az alkalmazottak 35 százaléka több időt töltene az irodán kívül kizárólag azért, hogy hatékonyabb munkát tudjon végezni. Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb…
Olvass tovább>>A kisvállalati internethasználatra kíváncsi az Invitel
Az Invitel legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan használják ki a hazai kisvállalatok az internetes kommunikáció- és marketing adta lehetőségeket. A cég közleményében azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a valós igényekre reagálva szeretnék kialakítani szolgáltatásaikat. Mint azt Iski István, az Invitel lakossági-és kisvállalati marketingigazgatója elmondta: rendszeresen végeznek felméréseket, mert az ügyfelek visszajelzései és az ezekből nyert tapasztalatok segítik a céget legjobban a szolgáltatások és hálózat fejlesztésében. A „Vállalkozásom a weben” című kutatás segítségével az Invitel egy különleges ügyfélkört kíván jobban megismerni, ugyanis – ahogy Iski rámutatott – ebben a vállalati körben a lakossági…
Olvass tovább>>A munkaidő felét már az irodán kívül töltjük
Az elmúlt két évtizedben alapjaiban változtak meg munkavégzési szokásaink, és napjainkra az ötvenes évek víziója – miszerint háromnapos lesz a munkahét – végérvényesen eltűnni látszik. Egyre inkább elszakadunk a hagyományos irodai munkakörnyezettől, és helyette a „mindig online” életmód kerül a középpontba. Mi hozta ezt a változást? Milyen tényezők befolyásolják a munkavégzési szokások átalakulását és az irodapiac fejlődését? Az innovatív irodaszer márkaként ismert Leitz utána járt, mi állhat a trendek hátterében. A Leitz most megjelent tanulmánya szerint már minden ötödik alkalmazott munkájának legalább felét irodáján kívül végzi, és ez a trend folyamatosan…
Olvass tovább>>Egy új gyógymód gátolja a szklerózis multiplex súlyosbodását
Őssejtbeültetést követő agresszív kemoterápiával kanadai kutatók képesek volt leállítani a szklerózis multiplex (MS) súlyosbodását. A The lancet című orvostudományi folyóiratban ismertetett kis létszámú tanulmányukba három kanadai kórházból 28 – 18-50 év közötti – beteget vontak be a kutatók. A gyógykezelés 23 beteg esetében nagyban csökkentette a betegség rohamait, egy beteg azonban meghalt. A szklerózis multiplex (MS) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely. A védőburok szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul vagy megszűnik az ingerület-átvitel, látási, érzékelési, motoros és…
Olvass tovább>>Brit tudósok: esélyesebb a prosztatarák a vastag derekú férfiaknál
A vastagabb derekú férfiaknál magasabb az agresszív prosztatarák kifejlődésének kockázata – mutatták ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Nyolc európai országból 140 ezer férfi egészségügyi adatait elemezve a szakemberek megállapították, hogy 10 centiméterrel nagyobb derékbőség esetén 13 százalékkal növekszik a dülmirigyrák kialakulásának a kockázata. Azokat a férfiakat fenyegetheti a betegség, akiknek 94 centiméternél nagyobb a derékbőségük – ismertette a kutatási eredményeket a BBC News. Az oxfordi kutatók az elhízásról Göteborgban rendezett európai tanácskozáson mutatták be tanulmányukat, amelyben 50 év fölötti férfiak testméreteit vetették össze a prosztatarák kialakulásának kockázatával 14 éven át.…
Olvass tovább>>Dühöng a vállalkozó kedv Magyarországon
A magyar lakosság 48 százaléka szívesen indítana saját céget, vagy betársulna egy már meglévő vállalkozáshoz, főként a 18-24 éves korosztály vállalkozna, náluk ez az arány eléri a 68 százalékot – derül ki a Budapest Bank Zrt. megbízásából az NRC által készített online kérdőíves felmérésből. Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a reprezentatív vizsgálatban a 18-50 év közötti internetezők köréből ezer embert kérdeztek meg. Mint arról korábban az Innoportal.hu is beszámolt, a Bridge Budapest kutatása szerint az előző évhez képest jelentősen emelkedett azon magyar fiatalok száma, akik úgy gondolják, nincsenek felkészülve önálló vállalkozás indítására.…
Olvass tovább>>Eredményes volt az izraeli-magyar Alzheimer-kutatás
Eredményesen lezárult a mintegy 90 millió forintos összköltségvetéssű, „BACE-1 és acetilkolineszteráz közös támadáspontú szelektív Alzheimer ellenes szerek fejlesztése” elnevezésű kutatás-fejlesztési projekt – közölte a kutató konzorciumot vezető TargetEx Kft. A TargetEx Kft. 2013-ban több mint 67 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az „EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása” című pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. Az izraeli-magyar közös kutatás célja az volt, hogy olyan gyógyszerjelölt (peptid, peptidomimetikus vagy peptid kapcsolt) vezérmolekulákat tervezzen és fejlesszen ki, amelyek egyidejűleg kötődnek több az Alzheimer-kórért felelős fehérje célponthoz és kedvező farmakokinetikai és szelektivitás…
Olvass tovább>>A genetikában rejlik a zsiráf hosszú nyakának és szédületes sprintjeinek titka
Tudósok összehasonlították a zsiráf és legközelebbi rokona, az afrikai esőerdők okapijának genomját, felfedték többek között azt is, milyen genetikai változások vezettek a zsiráf kivételesen hosszú nyakának evolúciójához, amely a világ legmagasabb szárazföldi állatává tette. Az evolúció rendkívüli attrakciója a hosszú lábú, hosszú nyakú zsiráf, amely akár hat méteres magasságot is elérhet és amely legalább nyolcezer éve, a nigeri dabousi barlangábrázolások óta tartja ámulatban az embert – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Douglas Cavenert, a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósát, aki Morris Agabával, a tanzániai Nelson Mandela Afrikai Tudományos és Technológiai Intézet munkatársával…
Olvass tovább>>Lesz-e digitális Kánaán Magyarországon?
Tízből kilenc magyar cég számára versenyelőnyt jelent a digitalizáció – derült ki a Siemens Zrt. megbízásából a hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatásból. Az eredmények alapján egy, a vállalatok digitális felkészültségét összefoglaló Digitalizációs Index is készült. Az energiaágazat, egészségügy, közlekedés, ipari gyártás és ingatlanfejlesztés területén végzett reprezentatív kutatás szerint a közép- és nagyvállalatok 44 százaléka már több mint öt éve, nyolcvan százaléka pedig már legalább két éve foglalkozik digitalizációhoz köthető fejlesztésekkel, melyre átlagosan éves árbevételük 2,7 százalékát költik. A befektetések megtérülése már az első évek után is egyértelműen pozitív,…
Olvass tovább>>