Címke: Kutatás

Újabb betegségeket kutató program indult Szegeden

~

Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással. Vécsei László akadémikus a távirati irodának elmondta, a négyéves program célja az ideg-, immun- és izomrendszer működésében a kinureninek szerepének vizsgálata. A távlati elképzelések között pedig olyan molekulák létrehozása szerepel, melyek ezen keresztül képesek e rendszerek működésének befolyásolására, új terápiás lehetőségeket nyitva. A kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, részt vesznek az immunrendszer működésében, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában…

Olvass tovább>>

Több százmilliós biomassza-kutatást indít a Soproni Egyetem 

~

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 423, 67 millió forintot kapott a fás biomassza alapanyag termesztési feltételeinek kutatására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – közölte az intézmény a távirati irodával. Az egyetem tájékoztatása szerint a támogatásból kutatólaborokat hoznak létre, és a 2020-ig tartó projekt javíthatja a biomassza alapanyag termesztésének hatékonyságát, elősegítheti a nyersanyag gazdaságos és környezetbarát felhasználását. Lakatos Ferenc, az Erdőmérnöki Kar dékánja a közlemény szerint hangsúlyozta: gazdasági és ökológiai okok miatt is egyre fontosabb a biomassza, amely Magyarország számára a legtöbb lehetőséget rejtő, tiszta és megújuló energiaforrás, alapanyagának…

Olvass tovább>>

A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálták kutatók

~

A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatását bemutató cikk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. A szakemberek közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett (humán gyógyászatból és kutatásból átvett) technológiának köszönhetően lehetővé vált nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ilyen módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogy…

Olvass tovább>>

Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program indult 

~

Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképző intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával. Az 1,2 milliárd forintos összköltségű projektet megnyitó hétfői szegedi konferencián Pfliegler György, a Debreceni Egyetem professzora elmondta: ritka betegség olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó kórkép, amelynek diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Túlnyomórészt genetikai eredetű betegségekről van szó, de nem elhanyagolható a különböző fertőzések aránya sem. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk…

Olvass tovább>>

Több százmillióból kutatják az öntözővíz minőségét

~

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja az Országos Közegészségügyi Központtal, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjával és a Smaragd GSH Kft.-vel közösen 693,13 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az öntözővíz minőségének kutatására, a növénytermesztés optimalizálására – közölte az MTA az MTI-vel hétfőn. Az öntözővizek egy részének magas a toxikus nyomelem tartalma, ezért egyebek mellett azt kutatják, hogy bizonyos adalékanyagokkal milyen módon optimalizálják azt a hiányelemek beépítésével – ismertette Záray Gyula projektvezető. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból megvalósuló projekt eredményeként új…

Olvass tovább>>

A kukoricát szennyező toxin hatásait vizsgálja a Kaposvári Egyetem

~

A kukoricát egyik leggyakrabban szennyező anyagnak, az úgynevezett fumonizin mikotoxinnak a lakosság egészségét veszélyeztető hatását vizsgálja a Kaposvári Egyetem napokban kezdődött kutatása. Az intézmény a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve, nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat, doktoranduszokat, egyetemi hallgatókat bevonva 2020 végéig mintegy 618 millió forint uniós forrást költ az élelmiszerbiztonságot erősítő projektre – tájékoztatta az egyetem a távirati irodát. A mikotoxinok az élelmiszertermelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is. Az…

Olvass tovább>>

Könyvvel népszerűsítenék a doktoranduszok a tudományt

~

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztályának koordinálásában 2017 májusában „Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel tudományt népszerűsítő könyv jelenik meg — számolt be az agrotrend.hu.  A könyv alapvető célja lesz, hogy olyan kutatásokat mutasson be, mely a magyar agrárium szereplői számára hozzáférhető és hasznosítható eredménye van, legyen az alap- vagy alkalmazott kutatás. Készülő kiadványban teret adnának a legfrissebb kutatási eredmények publikálására, természetesen szigorú lektorálási folyamatot követően. A Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztályának közleményében azt írják: „Célunk, hogy átfogó képet adjunk a Magyarországon folyó agrárkutatásokról, megismertessük a legújabb technológiákat, fejlesztéseket…

Olvass tovább>>

Elektromágneses eszközzel mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében

~

Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel, az új módszer segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre. Az új-zélandi Canterburyi Egyetem kutatói Wolfgang Rack vezetésével egy 1942-ben épült, átalakított DC-3-as repülőgépből engedik alá az elektromágneses mélységmérő eszközt, amely 15 méterrel a jégtakaró felett végzi méréseit az Antarktiszon a McMurdo-szorosban. „Célunk az, hogy feltérképezzük, mennyi tengeri jég fagy be az Antarktisz térségében minden évben és hogy feltárjuk, milyen fontos ez a globális időjárás szempontjából” – hangsúlyozta Wolfgang Rack. „A…

Olvass tovább>>

Mintegy 520 millióból fejlesztik a PTE nagy intenzitású fizikai laboratóriumát

~

Mintegy 520 millió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fizikai intézetének nagy intenzitású laboratóriumát, amelyben úgynevezett nagy energiájú terahertzes impulzusokat állítanak elő, és azok alkalmazási lehetőségeit vizsgálják – közölte Hebling János fizikus az MTI-vel. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése – magyarázta az egyetemi tanár. Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a…

Olvass tovább>>

Sopronban és Szegeden az erdők megmentésén dolgoznak

~
gomba

A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden – közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem. A kutatásra 676 millió forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében, amelyre még Nyugat-magyarországi Egyetem néven pályázott konzorciumvezetőként a Soproni Egyetem. A kutatásban részt vesz a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A tájékoztatás szerint az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, de bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak és jelentős erdőpusztulásokat okoznak. Megtámadják és elpusztítják az ellenálló képességükben…

Olvass tovább>>

Személyre szabott tumorterápia: egymilliárd forint komponensek tárházára

~

Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezette konzorcium kutatásában arra vállalkozott, hogy olyan vegyületeket állít elő, amelyek egyes komponensei az elérni kívánt hatás és a kezelendő tumor típusa szerint könnyen változtathatók. Ez a célzott terápiás eljárás lehetővé teszi a rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó kezelését. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,2 milliárd forinttal támogatja, amelyből az ELTE részesedése…

Olvass tovább>>

Talajminőség-kutató kiválósági központot hoz létre az ELTE TTK és az MTA ATK

~

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE TTK) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai K+F+I műhelyt hoz létre a Széchenyi 2020 program keretében. Az Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ száz százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg – közölte az MTI-vel hétfőn az ELTE TTK. A kedvezményezett Eötvös Loránd Tudományegyetem részesedése 272,5 millió forint, a konzorciumi partner MTA ATK 265 millió forintból gazdálkodhat. A…

Olvass tovább>>

Épp idejében: közös szmogkutatási projektet indít a Pannon Egyetem, a PTE és az OMSZ

~

A légszennyezés, köztük a szmogjelenségek kialakulásának vizsgálatát és azok hatékonyabb előrejelzését célzó, 821 millió forint költségvetésű kutatásba kezd márciusban a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) alkotta konzorcium – közölte Geresdi István egyetemi tanár, légkörfizikus az MTI-vel. A PTE oktatója kiemelte: a Pannon Egyetem vezette társulás keretében a veszprémi kutatók a szilárd halmazállapotú részecskék kémiai összetételét és fizikai jellemzőit, valamint a kialakuló ködcseppek méret szerinti eloszlását mérik. Az OMSZ munkatársai egyrészt a szennyező anyagok nagyobb távolságokra történő transzportjával, másrészt a köd és a szmog…

Olvass tovább>>

Öt-hat év, és kiderül, hogy hatékony-e az új magyar leukémia elleni szer

~

Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket. Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának nyolcvan százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására. Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan…

Olvass tovább>>

Lovász Brüsszelben is ápolja a kapcsolatainkat

~

Mindenképpen fontos az európai tudományos életben való részvételünk és ezt meg is próbáljuk előmozdítani a V4-ekkel való szoros együttműködéssel és a brüsszeli kapcsolataink ápolásával – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Az MTA elnöke kedden, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában számolt be arról, hogy 2016 kiemelkedően sikeres év volt a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára. Mint elmondta, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain tavaly kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA…

Olvass tovább>>

Jelentősen növelhető a mesterséges megtermékenyítés hatékonysága

~

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja – közölte Szekeres Júlia immunológus. A Nature Scientific Reports című folyóiratában a napokban megjelent tanulmányukkal kapcsolatban az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására. A beavatkozás jelenlegi gyakorlata szerint egynél több embriót ültetnek be az anya méhébe, hogy fokozzák a terhesség létrejöttének esélyét. Számos esetben azonban két embrió is beágyazódik – vagy…

Olvass tovább>>

A Föld belső magjában szilicium is lehet

~

Japán kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a Föld belső magjának hiányzó összetevőjét, amely szerintük nagy valószínűséggel szilícium. A földmag két részből, egy folyékony külső és egy szilárd belső övből áll. Bolygónk legbelső, nagyjából 1200 kilométer sugarú részének lehetséges összetevőit évtizedek óta kutatják a szakemberek – írta a BBC News. A belső mag túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozhassák, ezért azt vizsgálják, hogy a földrengéshullámok miként hatolnak át a területen és ebből következtetnek a régió anyagának összetételére. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a szilárd halmazállapotú belső magot…

Olvass tovább>>

Páratlan dióda lézerközpont épül Kecskeméten

~
lézer

Magyarországon elsőként épül kutatás-fejlesztési és oktatási célokat egyaránt szolgáló dióda lézerközpont Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kara mellett – tájékoztatta Weltsch Zoltán, az egyetem anyagtechnológia tanszékének vezetője az MTI-t. A pályázatot az oktatási intézmény konzorciumban valósítja meg az ipari lézerek használatát illetően egyedülálló technikai és technológiai lehetőségeket kínáló Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A projektre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből 518 millió forint támogatást nyertek el. A tanszékvezető elmondta: az egyetemen már régóta folytatnak lézerfizikai alapkutatásokat. Az új központban azonban az ipari…

Olvass tovább>>

Átadták az idei Gábor Dénes-díjakat

~

Összesen tizenhárom tudóst és kutatót, fejlesztőt és feltalálót tüntettek ki kiemelkedő teljesítményének elismeréséül a Gábor Dénes-díjjal csütörtökön, az Országházban. „Tudósaink eredményei világra szólók, de látni kell mögötte a nemzeti tehetségbe ágyazott alkotó géniuszt és azt a környezetet, amiből erőt lehetett meríteni, ami intellektuálisan képes volt inspirálni őket” – hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A múltat sosem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a korábbi évszázadok során felhalmozott tudásbázis megfelelő hasznosítása teszi csak lehetővé, hogy Magyarország ne olcsó munkaerejével, hanem fejlesztéseinek köszönhetően legyen versenyképes. Az alelnök rámutatott arra, hogy ezek a fejlesztések és a…

Olvass tovább>>

Kiderült miért változnak meg annyira a nők a szüléstől

~

A terhesség alatt a nők agyának bizonyos részein csökken a szürkeállomány, ami segíti az alkalmazkodást az anyasághoz, valamint az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulását — derült ki egy új tanulmányból. A kutatók 25, először szülő nő agyáról készítettek felvételeket. A vizsgálat szerint az agyukban bekövetkezett strukturális változások legalább két évig fennmaradtak. Európai kutatók szerint az agyban a terhesség alatt végbemenő változások a serdülőkori változásokhoz hasonlóak. Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy a nők memóriája romlott volna. Sok nő állítja, hogy a várandósság alatt feledékennyé és érzelmessé válik, amit a állapotukra…

Olvass tovább>>