Címke: Kutatás

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

~
Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

~
Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

A baj nem jár egyedül: magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

~

Négy magyar kutatócsoport összefogásával, egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között a kutatók. A most közétett térkép segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. Mint írják, közismert jelenség, hogy egyes betegségekhez gyakrabban társulnak más kórképek, mint az…

Olvass tovább>>

Az idősebb embereknek receptre kellene kutyát felírni, hogy többet mozogjanak

~

Egy új brit tanulmány szerint az idősebb embereknek receptre kellene felírni kutyát, hogy gyakrabban kimozduljanak otthonról, a kutyasétáltatás ugyanis az egyik leghatékonyabb módja a fizikai aktivitás megőrzésének. A Cambridge-i Egyetem és a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak tanulmánya arra biztatja az időseket, hogy rossz időben is mozduljanak ki otthonról, mivel az javítja kedélyállapotukat és használ az egészségüknek. A kutatásban több mint háromezer idősebb embert kérdeztek arról, hogy van-e kutyája és sétáltatja-e. A résztvevők egy kis elektronikus készüléket – akcelerométert – is kaptak, amely hét napon keresztül rögzítette a mozgásukat. A tanulmány szerint…

Olvass tovább>>

A beidegződések felülírhatók, de nem tűnnek el az agyból

~

Nehéz felülírni a kialakult beidegződéseket, de ez akkor is lehetséges, ha erre nem kap explicit instrukciót az ember. A sikeres átírás után azonban nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma, az új és a régi tudás egymás mellett létezik – állapították meg magyar kutatók. Az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg. Mint az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportjának MTI-hez eljuttatott közleményében írják, automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket,…

Olvass tovább>>

Több mint 550 millió forintot fordít fejlesztésre a Galenbio Kft.

~

Diagnosztikai kit fejlesztésére több mint 330 millió forint uniós támogatást nyert két Győr-Moson-Sopron megyei cég, a Galenbio Kft. és konzorciumi partnere, Carlsbad Research Organization Szolgáltató Kft. A mintegy 554 millió forint költségvetésű projekt célja a sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus (PRRSV) gyors diagnosztizálása – közölte Somogyi Mária projektmenedzser. A kombinált eljárás, tesztrendszer kifejlesztése lehetővé teszi, hogy sertéstelepi, azaz helyszíni és laboratóriumi körülmények között is kimutassák a levett mintákból, egy-két órán belül a kórokozókat. A jelenlegieknél így jóval megbízhatóbb vizsgálatok végezhetők el, jobb reprodukálhatóság mellett. Ezzel a projekt hozzá járul…

Olvass tovább>>

Megalakult a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ

~

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma létrehozta az egyetemen belül működő BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázat keretében mintegy 4 milliárd forint támogatást ad az innovációs alapból, az együttműködésben részt vevő vállalatok pedig 2 milliárd forintot biztosítanak a központ munkájához. Pálinkás József, az NKFIH elnöke a központot bemutató csütörtöki konferenciát megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az elmúlt két évben jelentős forrást fordítottak célzottan…

Olvass tovább>>

Három év alatt 42 milliárd forint uniós forrást nyertek a magyar szervezetek innovációra

~
Forint

Az elmúlt években több mint 140 millió eurót (42 milliárd forint) nyertek el magyar intézmények, vállalkozások az Európai Unió kutatási, fejlesztési és innovációs, Horizont 2020 (H2020) programjában – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A magyar kutatók a régiós élmezőnyben vannak, mivel a H2020 programban és az Európai Kutatási Tanács (EKT) pályázatain 2007 és 2017 között több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne – hangsúlyozta összegzésében NKFIH. Az elnyert pénz 34 százaléka kerül vállalkozásokhoz,…

Olvass tovább>>

A fiatal magyar agrárkutatókat segíti a „Fogadj örökbe furmintot” elnevezésű program

~

A fiatal magyar agrárkutatókat segíti pályázati és ösztöndíj lehetőséget teremtve a „Fogadj örökbe furmintot” elnevezésű program; a kezdeményezést az idei Furmint éve programhoz kapcsolódva indították el – közölte a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor kiemelte: a furmint az egyik legkedveltebb és legrégebbi magyarországi szőlőfajta, amely kiváló borok alapanyaga. Példaként említette a tokaji, a somlói és a Balaton környéki furmintokat. Jó bor azonban csak jó szőlőből készülhet, ehhez pedig nélkülözhetetlen a nemesítők, a kutatók munkája – jegyezte meg. A Fogadj örökbe furmintot program kezdeményezői és támogatói a magyar agrárkutatás megújítását szeretnék előmozdítani.…

Olvass tovább>>

Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer

~
lézer

Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh főváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog működni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani. Az L3 munkanevű szuperlézerrendszer a legnagyobb lesz a világon, elsősorban az alapkutatást és részben az űrkutatást fogja szolgálni – közölte Bedrich Rus cseh fizikus, a projekt egyik megálmodója és tervezője újságírókkal a szállítmány átvételekor. A tudományos központ berendezéseivel a világon elsőként lesz lehetőség extrém fizikai jelenségek kutatására, szimulálni tudják majd többek között a csillagok és a bolygók…

Olvass tovább>>

Újra megnyílt az innovációs alapból finanszírozott pályázat a budapesti és a Pest megyei vállalkozásoknak

~
Forint

Ismét pályázhatnak a budapesti és Pest megyei vállalkozások az innovációs alapból finanszírozott, jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák házon belüli kifejlesztésére – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A tájékoztatás szerint a pályázat első értékelési fordulójában február 15-ig 285 pályázat érkezett be mintegy 67,5 milliárd forint finanszírozási igénnyel, ezért a pályázatok beadását az NKFI Hivatal az értékelés idejére felfüggesztette. Az első forduló támogatói döntései alapján 88 projekt nyert összesen több mint 19 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, amelynek több mint 80 százaléka mikro-,…

Olvass tovább>>

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

~

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek. A kutatók szerint a planéta üstököshöz hasonlít, ahogyan – különös módon – a sarkpontjainál kerüli meg a csillagot. A 650 fényévnyi távolságra, a Hattyú…

Olvass tovább>>

Kiemelt gyógyszervizsgálati kutatóhely lett a Debreceni Egyetem

~

A Debreceni Egyetem (DE) elnyerte a QuintilesIMS amerikai vizsgálatszervező cég kiemelt – gyógyszervizsgálati – kutatóhely pozícióját. A hírt az egyetem és a cég vezetői jelentették be. Szilvássy Zoltán rektor kiemelte: a világ legnagyobb klinikai vizsgálatszervező cége, a QuintilesIMS 250 ezer partnere közül eddig a DE az 1500 partner-kutatóhely egyike volt. A mostani elismeréssel a világ 25 – Európában 11 – kiemelt vizsgálóhelye közé került. Páll Dénes, a DE gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója hozzátette: évente 150 új klinikai gyógyszervizsgálatot indítanak Debrecenben, a most is folyó vizsgálatok száma meghaladja a négyszázat, az ebből…

Olvass tovább>>

Hargitai baktériumot írtak le a Sapientia tudományegyetem és az ELTE kutatói

~
baktérium

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival együttműködve elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániából – közölte a Sapientia. A Székelyudvarhely közelében levő cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin caeni szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög microbium szó a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A hargitense fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók kísérletei bizonyították a retina és az agykéreg mozgásérzékelésének összefüggését

~

Bázelben dolgozó magyar kutatók egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy a látás során a mozgások irányát a szemben található retina és az agykérgi idegsejthálózatok egymásra épülő tevékenysége értelmezi. A biológiai kutatásokkal foglalkozó bázeli Friedrich Miescher Intézet Roska Botond vezette kutatócsoportja a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján hétfőn publikált cikkben jelentette meg eredményeit. A cikk első szerzője, Hillier Dániel a kutatásról az MTI-nek telefonon elmondta: a szem különböző fejlődési rendellenességei miatt az agykérgi látásfunkciók maradandóan károsulnak. Ennek oka, hogy az agykéreg alkalmazkodik a szem hibás működéséhez, és hiába korrigáljuk a szem optikai…

Olvass tovább>>

A Miskolci Egyetemen új technológiai program kezdődik

~

Korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák, valamint intelligens irányítási és automatizálási rendszerek kifejlesztését kezdi meg csaknem hat milliárd forintos uniós forrásból a Miskolci Egyetem (ME) több ipari céggel, valamint az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel (Émi) közösen – jelentették be a projekt nyitó konferenciáján szerdán Miskolcon. Torma András az egyetem rektora arról beszélt, hogy itt és most a felsőoktatás és az „ipari szereplők” együttműködéséről van szó, ezért alakult meg a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (Fiek) közös kutatói hálózata. A fejlett technológiákat alkalmazó iparvállalatok kutatási, fejlesztési és innovációs igényeinek feltérképezése, és azok kiszolgálása, a…

Olvass tovább>>

Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével

~

Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével – állapította meg kutatók egy nemzetközi csoportja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) szakembereinek részvételével. A kutatásról szóló tanulmány az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) legfrissebb számában jelent meg – közölte az egyetem. A rácssejteket korábban Edvard és May-Britt Moser írta le rágcsálókban, a norvég tudósok 2014-ben Nobel-díjat kaptak eredményeikért. „A rácssejtek működése mentális térképünk alapja, mert hozzájárul egy olyan, az agyunkban élő virtuális koordinátarendszer kialakulásához, melyben elmozdulásunk pontosan leképeződik” – olvasható a közleményben. A Moser házaspár…

Olvass tovább>>

Sportkutatás indult a pécsi egyetem vezetésével

~
sport

Több mint 1,4 milliárd forintos pályázati forrásból egy európai színvonalú, a sport és az extrém igénybevétel vizsgálatával a fizikai teljesítmény növelésének lehetőségét kutató kiválósági központ létrehozását indította el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetemmel konzorciumi partnerségével megvalósuló, európai uniós forrásból finanszírozott négyéves projektről azt írták: annak célja egy olyan hiánypótló kiválósági központ kialakítása, amelynek fókuszában a sportteljesítmény és az egészség áll. A kutatások – folytatták – a sporttevékenységek egészségmegőrző hatásainak vizsgálatán keresztül „a magyar sport teljes körét, kiemelten…

Olvass tovább>>

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

~

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően. Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából a tudományos akadémiának megfelelő francia nemzeti kutatóközpont, a CNRS által rendezett konferencián elhangzott előadások is megmutatták, hogy a közép-kelet európai országok még mindig komoly lemaradásban vannak…

Olvass tovább>>

Megint lepipáltuk a világot: magyar kutatók elsőként szereztek pontos információkat két fecskefaj vonulásáról

~

Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja. A Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kistömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére. A megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek. A tudomány történetében először sikerült adatokat…

Olvass tovább>>